Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Erős szavakat mondott véleményem szerint Sebián-Petrovszki László képviselő úr, természetesen szíve joga, de azért a „törvénysértő” jelzőt, engedje meg, képviselő úr, hogy visszautasítsam. Kénytelen vagyok én is sarkosan fogalmazni, hiszen a költségvetésitörvény-javaslat benyújtásakor a kormány a hatályos törvényeknek megfelelően járt el, a bíróság és az ügyészség fejezetnél pontosan ugyanazt a számszaki javaslatot tárgyalja a tisztelt Országgyűlés, amit a kormányzatnak a két érintett szerv megküldött. Ha a képviselő úr arra gondol, hogy egyébként elindult egy egyeztetés arról, hogy a bíróság és az ügyészség által javasolt béremelés hogyan, milyen ütemben valósuljon meg, akkor a képviselő úrnak igaza van, de a tények azt mutatják, ismétlem, hogy egyrészről az említett két fejezet számszaki része pontosan az, amit a bíróság és az ügyészség megküldött, másrészről az egyeztetés, nem ahogyan ön fogalmazott, piszkos politikai alku, zsarolás keretében, hanem megállapodással jött létre.

Miről szól ez a megállapodás? Azért azt hadd mondjam, hogy az aláírók között a kormányon túl az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és Kúria vezetői vannak, tehát ők az aláírók a kormány mellett. És ez a piszkos politikai alku, bocsásson meg, ön fogalmazott így, azt mutatja, hogy három lépésben, 2025-ben, 2026-ban, 2027-ben, januártól a bírák jövedelme 48 százalékkal emelkedik, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal. Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot. Tehát ez a megállapodás.

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy hát, évek óta változatlanok a bérek, amelyek most emelkednek. Akkor tényszerűen hadd mondjam el, hogy a válság éveiben volt a legutóbbi többlépcsős béremelés: 2020 ‑ emlékszünk, Covid ‑, a bírák béremelése átlagosan 32 százalék, az ügyészeké 21 százalék, ezt megelőzően volt az ügyészeknél egy emelés; 2021-ben 12 százalék emelés; 2022-ben 13 százalékos emelés. Tehát ez az évek óta stagnáló állapot azért, hogy mondjam, egy viszonylag rövid időszakot jelent. (Sebián-Petrovszki László közbeszól.) Képviselő úr, ezek a tények. (Sebián-Petrovszki László: Nem!)

Bocsásson meg, azért érzem egy kicsit méltatlannak az ön hozzászólását, mert pontosan tudjuk, hogy voltak olyan kormányok Európában, Magyarországon is, amelyek a gazdasági nehézségek idejében a béreket nem növelték, hanem csökkentették, az ön által említett területen is. Tudjuk, hogy 2020 milyen év volt. Azt is tudjuk, hogy 2022-ben meg ’23-ban milyen kihívásokkal nézett szembe egész Európa és Magyarország is. Tehát pont ebben az időszakban volt béremelés. Én abban bízom, hogy a megállapodás szerint kerül majd sor arra a módosításra, ami pontosan tartalmazza, hogy mennyi az illetményalap, hogyan emelkednek a bérek, és ehhez igazodóan hogyan alakul az említett két fejezet, a bíróság fejezet és az ügyészség fejezet 2025. évi költségvetési kerete.

Ha megengedik, röviden szólnék még néhány fölvetésről. Első körben azokról, amelyeket Hegedüs Andrea képviselő asszony említett, és egy részükre Maruzsa államtitkár úr tényszerűen reagált. De hadd folytassam azokat a válaszokat, amelyeket Maruzsa államtitkár úr elkezdett. A kérdés úgy szólt, hogy hol van a pénz erről és arról a területről. Oktatás tekintetében államtitkár úr egy pontos választ adott. Hol van a pénz az egészségügyből? Ismét elmondom, hogy mintegy 330 milliárd forinttal számolunk a 2025-ös költségvetésben, több egészségügyi kiadással, mint 2024-ben.

És ha a képviselő asszony az orvosok és az ápolók bérét említette: itt is igaz az, hogy a legutóbbi emelések pont ebben a nehéz időszakban valósultak meg. 2021, 2022 és 2023 azok az évek, amikor az orvosok bére radikálisan emelkedett. És az ápolók tekintetében pedig ne felejtsük el, hogy az utolsó emelés 2024. március 1-jén valósult meg, aminek a mértéke átlagosan 20 százalék volt. Ez az idei évben mintegy 170 milliárd forintot tesz ki márciustól. (Hegedüs Andrea: És mi van a betegekkel?) Tehát a „hol van a pénz?” kérdésére, azt gondolom, az a válasz, hogy az egészségügyi pénz jelentős része a megemelkedett bérekben, a dolgozóknál van. Ismétlem, azzal természetesen egyetértek, hogy jó lenne még nagyobb mértékben emelni, de Rétvári miniszterhelyettes úr pontosan elmondta, hogy európai viszonylatban hol állunk a bérekkel, és megismétlem, 2010-hez képest 2025-re az egészségügyi bértömeg több mint négyszeresére emelkedik. Négyszeresére emelkedik!

Hol van a pénz az önkormányzatoktól? Az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint az önkormányzati fejezet kiadása az idei eredetileg tervezett 1050 milliárd forintról 1270 milliárd forintra növekszik. Ismétlem, értem, és egyet is értek azzal, hogy jó lenne számos területen még többet adni, de azt gondolom, hogy a pénzügyi fegyelem fontosságát nem elég hangsúlyozni, nem elég sokszor hangsúlyozni. Tehát a gazdaság teljesítménye reményeink szerint meg fogja haladni az európai uniós átlagot, ennek a gazdasági teljesítménynek köszönhetően lehet emelni számos területen a kiadásokat, olyan mértékben, ami még felelősnek tekinthető.

Hol a pénz egyes fejlesztésekről? Miskolc kapcsán képviselő asszony több ügyet említett.

(21.30)

Tényszerűen szerintem el lehetne mondani, hogy Miskolc is, mint számos más megyei jogú város, mint az összes megyei jogú város, a „Modern városok” program keretében jelentős forrásokat kapott. Sajnálom, hogy ezeket képviselő asszony nem említette, vagy nem említette az egyetemi fejlesztéseket.

Említette viszont a diósgyőri várat. Engedjék meg, hogy akkor idézzek az önök előtt lévő törvényjavaslatból. Egész hamar találni egy választ arra a kérdésre, amit a képviselő asszony feltett, nevezetesen arra, hogy a diósgyőri vár komplex fejlesztésével mi a helyzet. A törvényjavaslat 4. oldala tartalmazza, hogy melyek azok a beruházások, néhány kiemelt beruházás, amelyek 2025-ben átadásra kerülnek. Itt olvasom: a diósgyőri vár komplex fejlesztése. Tehát abban bízom, hogy a képviselő asszony a feltett kérdésekre az önök előtt lévő törvényjavaslatban válaszokat talál.

Igyekszem röviden még reflektálni Kálmán Olga képviselő asszony felvetésére, aki azt mondta, hogy alap közgazdasági tételeket nem vett figyelembe a kormányzat, amikor otthonteremtésre, otthonfelújításra támogatásokat biztosított, és úgy fogalmazott, hogy a keresletet túlságosan növelte a kormányzat, ennek köszönhetően nőttek az árak. Bocsánat, de ha a képviselő asszony alap közgazdasági tételeket említett, akkor azt hadd mondjam el, hogy egy piacgazdaságban a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat. Képviselő asszony mondott egy olyan tételt, az otthonfelújítási támogatásokat, amelyek kétségtelenül növelték a keresletet. De akkor tegyük hozzá, hogy vajon arról szól a javaslat, hogy ezek az otthonteremtési támogatások, amelyek a gyermeket vállaló családokra vonatkoznak, ezzel legyen visszavonva. Tehát arról szól a javaslat, hogy esetleg csökkentsük ezeket a támogatásokat? Mert ha erről van szó, akkor beszéljünk konkrétan!

A képviselő asszony azt sem említette, hogy azért a kereslet-kínálatot meghatározza, hogy van‑e fizetőképes kereslet, az állam által biztosított támogatásokon túl hogyan alakul a foglalkoztatás és a reálbérek. Sokszor elmondtuk, hogy európai összevetésben ‑ kérem, ellenőrizzék az Eurostat-számokat ‑ 2010-hez képest Európában Málta és Magyarország az a két ország, ahol a foglalkoztatottak száma és az aktivitási ráta a legnagyobb mértékben emelkedett.

A reálbérek emelkedése. Említettem a Covidot. 2020-ban 6 százalék fölött emelkedtek a reálbérek, és a 2023-as, Európa-szerte látott extrém infláció évétől eltekintve, az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden évben növekedtek a reálbérek. Az idei évben is 9 százalékos reálbér-növekedéssel számolunk, az önök előtt lévő törvényjavaslat pedig 5 százalék körüli reálbér-emelkedéssel számol, tehát ezek a folyamatok azért benne vannak abban, hogy igen, hál’ istennek, növekedett a kereslet, és igen, valóban az árak is emelkedtek. De azt a képviselő asszony ismét elfelejtette mondani, hogy egy piacgazdaságban a keresletre a kínálat reagál. Nézzük meg a statisztikai számokat! Igen, a gazdasági folyamatoknak is köszönhetően, a kormányzati támogatásoknak is köszönhetően 2010 után az új intézkedéseknek az is a hatása volt, hogy nőtt az új építésű lakások száma. Azt pedig nem említette a képviselő asszony, hogy ez együtt járt azzal, hogy a foglalkoztatottak száma ebben a szektorban jelentősen növekedett. Nagyon sok olyan ember talált munkát az építőiparban, akinek alacsonyabb végzettsége van, adott esetben új szakmát tudott megszerezni. Tehát azt gondolom, hogy az intézkedéseknek az is a hatása, hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt.

Igen, például az otthonfelújítási támogatás azt is célozta, hogy a gazdaságnak lendületet adjunk. A számok azt mutatták, hogy ez sikerült. Covid előtt, az előző öt évben a magyar gazdaság 4,1 százalékkal bővült, míg az uniós átlag 2,1 százalék volt. Ne felejtsük el azt, hogy ezek a támogatások igenis hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon a termékenységi ráta, az édesanyák által vállalt gyermekek száma növekedett, nagyobb mértékben növekedett Magyarországon, mint a környező országokban vagy Európában. Természetesen messze még az a kívánt szint, amelyet megcéloztunk, de azt gondolom, hogy az egyes intézkedéseknek, például az otthonteremtési támogatásoknak az eredményeit nem szabad elhallgatni.

Végül ezzel hadd reagáljak Bakos Bernadett képviselő asszony egy kérdésére is, nevezetesen arra, hogy hol vannak akkor a jövő évi költségvetésben az otthonteremtési, otthonfelújítási források. Úgy éreztem, hogy képviselő asszony üdvözli azt, ha a kormány plusztámogatásokat nyújt ezen a területen. Azt tudom a tisztelt Országgyűlésnek elmondani, hogy az idei évben eredetileg a lakástámogatások előirányzata 181 milliárd forintot tartalmazott, jövőre az új intézkedéseknek is köszönhetően ez 257 milliárd forint lehet. Ebben értelemszerűen nincsenek benne azok az adókedvezmények, amelyek a lakhatáshoz társulnak.

Tehát azt gondolom, hogy természetesen vannak még előttünk feladatok, akár bérekről, akár lakástámogatásról, akár családtámogatásokról van szó, de nem mehetünk el szó nélkül az eddigi eredmények mellett sem, és azt gondolom, hogy ezek az eredmények feljogosítják a kormányt arra, hogy ha látunk eredményeket, bizonyos intézkedéseket vigyünk tovább 2025-ben is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)