Riz Gábor (Fidesz)

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Két olyan témához szeretnék hozzászólni, amely a magyar emberek bőrén érezhető; az egyik szűkebben, a másik pedig teljes egészében.

Messze nem közömbös, hogy Magyarország energiapolitikája hogyan alakul ebben a válságos helyzetben, amit nevezzünk energiakrízisnek, nevezzünk háborús körülményeknek. Hogyan tud az állam segíteni azokon, akik bizonyos szempontból kiszolgáltatottak, hiszen ettől függ, hogy a családi költségvetés egy részét fűtésre, világításra, élelmiszer megfőzésére hogyan tudják használni, és ez mennyibe kerül nekik. Éppen ezért különösen fontos, hogy a 2013 óta meglévő rezsicsökkentés intézményét hogyan tudja a kormány a jövő évi költségvetésben érvényesíteni.

A másik téma, amit szeretnék érinteni, az talán értelemszerű. A választókerületem központja Ózd. Az ózdi fejlődés, az ózdi emberek következő időszakban történő komfortérzetének javítása fontos feladatom. Sok függ attól, hogy hogyan tudják úgy érezni magukat, hogy őket is megérinti mindaz, ami Magyarország általános fejlődését jelenti. A térségben az egyik legfontosabb húzóágazat a turizmus kezd lenni, köszönhetően az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park közelségének.

Nézzük az első témát! Az Energetikai Albizottság elnökeként számomra különösen fontos az ellátásbiztonság, az, hogy a magyar emberek mindennapi energiaigényének a kielégítése, a magyar gazdaság energiaigényének a kielégítése hogyan, milyen biztonsággal történik. Éppen ezért fontos az, hogy a magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően Európában ma legolcsóbban jutnak hozzá az áramhoz és a gázhoz. A baloldal, illetve a brüsszeliek folyamatosan támadják ezt az intézményt, a kormánynak ezt a döntését, amely kiáll minden próbát, mert a magyar emberek pontosan tudják és érzik a mindennapjaikban, hogy kiszámítható, tervezhető az a fontos költségelem a család költségvetésében, amely bizony nagy szegmenst foglal el a hónapról hónapra felmerülő költségek keretén belül.

A 2025-ös költségvetés is tartalmazza ezt az ideivel lényegében megegyező költségvetési tételt. 2024-ben 917 milliárd forint volt erre fordítható, míg 2025-ben 880 milliárd forint lesz felhasználható erre a keretre. Jogilag annyi változás történik az elkönyvelés szempontjából, hogy korábban volt egy rezsicsökkentési alap, most pedig az Energiaügyi Minisztérium kapja meg fejezeti kezelésben ugyanezt a tételt. Mint mondtam, a magyar családok Európában a legkedvezőbb áron kapják a villamos energiát, illetve a földgázt.

Mit mutat a statisztika? Azt hiszem, az Eurostatnak azért nyugodtan hihetünk mindannyian. 2024 első felére mutatták ki a legolcsóbb tételt, illetve azt, hogy eközben a svéd háztartások 12-szer, a hollandok hatszor, az olaszok, portugálok, franciák ötször magasabb árat fizetnek a gázért, mint a magyarok. Az áramnál pedig a németek, írek, dánok költségtöbblete négyszeres a magyarokéhoz képest. Az MVM-csoport folyamatosan méri a fogyasztók igényeit és lehetőségeit. Az ő adataik szerint tíz fogyasztási helyből kilencnek földgázt, tízből nyolcnak pedig áramot kizárólag rezsicsökkentett áron számláznak. S akkor még ott van a kedvezményes sáv, hogy aki ezt túllépi, még mindig olcsóbban jut hozzá, mint piaci körülmények között.

A Századvég kutatóintézet nemzetközi kutatás eredményeként kimutatta azt, hogy Európában egyre nagyobb arányú az úgynevezett téli fűtési nehézségekkel szembesülő családok száma. A válaszadók 7 százaléka számolt be arról, hogy nem tudja megfelelően fűteni a lakását. Ez a magyarországihoz képest Európában, a 27 tagállam tekintetében nagyjából a harmada, az értéknek megfelelően. Tehát Európával szemben Magyarországon a rezsicsökkentés működésének köszönhetően kiszámítható és tervezhető az energiára fordított összeg.

Fontos ebben a közegben azt is tisztáznunk, hogy a Magyarország egyik gerincét adó mikrovállalkozások hogyan tudnak talpon maradni, és a kormány jóvoltából most már Európa által is elfogadott módon versenyképesebbé válni vagy versenyképesek maradni. Ennek egyik fontos kihívása, feltétele az, hogy hogyan jutnak olcsó energiához. Nos, úgy jutnak hozzá, hogy miközben a háború és a szankciók okozta energiaválság miatt 2022 augusztusában megváltoztak a mikrovállalkozások egyetemes szolgáltatásra jogosultságának a feltételei, aközben a jövő évtől újra változás lép életbe, és további mikrovállalkozások kerülhetnek be a támogatotti körbe. Miért fontos ez? Mert a mikrovállalkozások egy része, amelyik például családi háznál működik, egyúttal tud segíteni a családok költségvetésén is.

Nagyon fontos azt is tudnunk, hogy továbbra is folytatódik az a program ‑ részben az uniós, részben pedig a hazai vállalásunk ismeretében ‑, hogy hogyan tudjuk a zöldenergia arányát növelni a hazai energiamixben, és hogyan tudjuk azokat a tárolási kapacitásokat bővíteni, amelyek nélkül nincs kiegyensúlyozott hálózat, nincs kiegyensúlyozott működése a magyar energiahálózatnak. A 2025-ös költségvetés több mint 230 milliárd forint értékben finanszírozhat tiszta energiahordozók fokozott hasznosítását szolgáló pályázatokat. A ’24-ben indított pályázatokon már nyertek nagyon sokan, és így rugalmasabbá váltak a magyar vállalkozások, illetve a magyar családok a változó energiaköltségek tekintetében.

Tudni kell, hogy egyik fontos felülete ennek a kifizetéseknél a Napenergia Plusz program. A kormány ingatlanonként akár 5 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a családokat abban, hogy olcsó, napelemek által előállított energiával és azok tárolásával tudják segíteni a saját energiafelhasználásukat és annak olcsítását. Több mint 20 ezer fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé ez a program. Így összességében a háztartási méretű naperőművek száma belátható időn belül a 300 ezret is meg fogja haladni. Lényeges, hogy hogyan tároljuk, ezért a kormány a tárolásra fokozottabban figyelve további lehetőséget biztosít mind a vállalkozásoknak, mind pedig a magánszemélyeknek, s mint említettem, mind a családi, háztartási méretű naperőművek tárolási kapacitásának bővítése, mind pedig a hálózati integrált energiatárolást ösztönző programok tekintetében lényegesen megnövekednek a támogatás mutatói.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 33 milliárd forintos állami hozzájárulásnak köszönhetően 13 helyszínen eddig összesen 38 megawatt összteljesítményű és 100 megawattóra összkapacitású tárolót telepítettünk. Az Energiaügyi Minisztérium a következő évtől két programban összesen 100 milliárd forinttal ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését. Miért? Mert így lehet kisimítani a magyar energiahálózatot a megújulók, a zöldek által az időjárástól és az évszaktól függő változó feltételek mentén. A kormány 2030-ra összesen akár egy gigawattnyi tárolói kapacitást tervez be azért, hogy ‑ mint említettem ‑ biztonságosabbá tegye a hazai energiaellátást.

Két céges pályázat is ösztönzi a jövőben a magyarországi e-mobilizációt. Az elektromos autók további térnyerését segíti a kormány azzal, hogy gazdasági társaságok járművenként 2,8 és 4 millió forint közötti összeget nyerhetnek el támogatásként a tisztán elektromos hajtású járműveik beszerzéséhez. A korábbi 30 milliárd forintos keretösszeg már több mint felét odaítélték a sikeresen pályázóknak, a lehetséges résztvevők körét pedig folyamatosan bővíti a kormány. Jövő évtől 28 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a vidéki elektromos töltőhálózat fehér foltjait fel tudjuk számolni, hiszen ellátó hálózat, töltő hálózat, töltő rendszerek nélkül, amelyek nagyobb keresztmetszetűek, nagyobb kapacitásúak és a gyors töltést is lehetővé teszik, nincs e-mobilizáció.

Fontos azt is elmondanunk, hogy nagy szükség van a tartós gazdasági növekedéshez, a munkahelyek megőrzéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez olyan térségek kiemelésére, ahol ipari parkok működnek, és ahova a jövőben nagy létszámban nagy nemzetközi exportképességgel rendelkező vállalkozások települnek. Mire van szükségük? Olyan áram-, gáz- és vízellátásra, amely segíti a munkájukat. Ezért jövőre mintegy 120 milliárd forinttal támogatja a kormány a debreceni és nyíregyházi ipari parkok szolgáltatási színvonalának fejlesztését és bővítését. Ebből látni azt, hogy az energiapiac területén elévülhetetlen felelőssége van a magyar kormánynak akkor, amikor ebben a hektikus nemzetközi energiahelyzetben igyekszik a magyar polgárok, a magyar vállalkozások számára kiegyensúlyozottan biztosítani mindazt, ami nélkül nincs termék és nincs lakhatás, és tulajdonképpen nincs családi élet sem.

(21.10)

A másik terület, amihez szeretnék, mint ahogy említettem, hozzászólni: Ózd és térsége turizmusfejlesztése. A magyar államnak a Fórum Hungaricum Nonprofit Kft. keretén belül Ózdon két intézménye működik, egy digitális erőmű, és működik emellett még egy filmtörténeti élménypark. Magyarországnak 2012 óta van úgynevezett hungarikumtörvénye. A hungarikumtörvény a magyar értékeket, azokat az unikális, csak a magyarságra jellemző értékeit próbálja összegyűjteni, amelyek egy értékpiramisban kicsúcsosodva a legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is elismert saját szellemi termékeinket, nemzeti büszkeségeinket igyekeznek összefogni.

Ennek egyik fontos letéteményese Lakitelken a népfőiskolai hálózat által működtetett Lakitelki Bemutatóközpont is. Ózdon tervezzük mintegy 137 millió forinttal, hogy a hálózat keretén belül bővítjük azokat a kiállítási kapacitásokat, ahol be tudjuk mutatni a magyar hungarikumok mellett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfontosabb értékeit, szellemi termékeit és azokat a manifesztálódott helyi sajátosságokat, amelyek helyi értékként megjelennek. Ilyenek többek között a csernei derelye, a borsodnádasdi molnárkalács vagy a trizsi ízek. Nem kevésbé fontosak, mint ahogyan az Aggteleki Nemzeti Park, a tokaji aszú, a Tokaj környéke mint borászati vidék, illetve ugyanígy, mint a Vizsolyi Biblia.

Számomra, egykori kulturális szakemberként pedig a kiállítás nem titkolt célja az is, hogy kitekintsen a magyarság kultúrájának szerves részét képező Gömörség és Felvidék sajátos kultúrájára is. Szeretnénk, ha a hungarikumok bemutatása mellett a helyi értékek és a megyei értékek is megjelennének ezen a kiállításon, részben virtuálisan, részben pedig a maguk fizikai valóságában. Miért fontos? Mert nem nőnek föl úgy generációk határon innen s határon túl fiatalok, középkorúak és idősebbek is, akik ne ismernék meg nemzeti büszkeségeinket.

Mi erre szegődtünk, és ezért kérem, hogy a költségvetésben meglévő 137 millió forintos hungarikumhoz illesztett támogatási igényünket támogassa a kormány, és támogassák önök is, hiszen Ózd és térségében, mint említettem, a turizmus egy fontos olyan ágazat lehet, ahol részben magunkat, részben pedig az értékeinket be tudjuk mutatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.