Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Néhány reakció. Arató képviselő úr, azt gondolom, hogy a nyugdíjasok 2010 óta a Fidesz-KDNP kormányzásával nem rosszul, hanem jól járnak. Államtitkár úr is elmondta, hogy például idén 6,2 (sic!) százalékos nyugdíjemelést kaptak úgy, hogy az infláció várhatóan ennél alacsonyabb lesz, tehát a nyugdíjak reálértéke növekedni fog. A nyugdíjasok idén is és természetesen a jövő évben is számíthatnak ránk. Önök voltak azok, akik kivezették a 13. havi nyugdíjat, mi voltunk azok, akik visszavezettük, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére a nyugdíjasok jövő februárban, tehát 2025 februárjában a 13. havi nyugdíjat meg fogják kapni, ahogy idén is.

Még egy rövid reakció. Ez egy régi vita közöttünk, és valószínűleg most sem fog megszűnni: ön most is úgy beszélt az egyházi fenntartásba adásról, mint ami önmagában egy rossz dolog. Értem, hogy ez az önök álláspontja, de a valóság és egyébként, annyit hozzátennék, a személyes tapasztalatom is ezzel ellenkező. Én azt látom, hogy az egyházak gondos, jó gazdái ezeknek az intézményeknek, legyen szó szociális, egészségügyi vagy oktatási intézményről. Mondom én ezt úgy, mint aki egyházi középiskolába járt, tehát személyesen is megtapasztaltam, önök meg sajnos ettől a rossz kommunista beidegződéstől, hogy mindent, ami egyházi, támadni kell, nem tudnak elszakadni. Érdemes lenne, és én egyébként nagyon szívesen meghívom önt egy egyházi intézménybe, akár egy egyházi oktatási intézménybe, hogy meglássa ön is, megtapasztalhassa ön is, hogy mi az a plusz egyébként, amit az egyházak tudnak adni, legyen szó szociális vagy oktatási ellátásról. Tehát önök azt mondják, hogy az egyházi fenntartásba adás rossz, én meg azt mondom, hogy kifejezetten kívánatos és jó. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam ezeket a feladatokat nem látná el jól, de azt mondom, hogy az egyházak nagyon sok esetben még pluszt tudnak hozzáadni, ezért ez támogatandó.

De vissza az előttünk fekvő javaslatra! Mivel ez a költségvetést alapozza meg, én arról szeretnék beszélni, hogy milyen jövő évre számíthatunk, milyen kihívások állnak előttünk, és hogy erre milyen válaszokat kíván adni maga a költségvetés és a Fidesz-KDNP.

Ahogy az elhangzott, valóban az volt szerintem a helyes gyakorlat, hogy már a tavaszi ülésszakban megismerhette az Országgyűlés a kormány költségvetési javaslatát, és arról már év közepén döntöttünk. Ez kiszámíthatóságot biztosított a gazdaságnak, ezt a gazdaság szereplői is visszaigazolták, ezért nyilvánvalóan, ha nincs különös körülmény, akkor ettől eltérni nem érdemes. Most mégis azért történt, mert az életünk egy háború árnyékában zajlik, és döntő fontosságú ebből a szempontból, hogy mi lesz a jövő évben a háborúval, hogy mi történik az Amerikai Egyesült Államokkal. Az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai választópolgárok egyértelmű döntést hoztak, és a békepárti Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökének. Ez számunkra is egy teljesen új helyzetet eredményez, és joggal reménykedhetünk abban, hogy jövőre valamikor, január után bármikor az Amerikai Egyesült Államok új elnöke legalább addig el tudja juttatni a folyamatot, hogy tűzszünetet tud köttetni a jelenleg háborúzó felek között, ami egy teljesen új lehetőséget biztosít Magyarország és az egész Európai Unió számára.

Mi éppen ezért egy békeköltségvetést tárgyalunk majd holnap, illetve most pedig az azt megalapozó törvényjavaslatot. Tehát mi békére készülünk, és arra készülünk, hogy a béke megteremti annak a lehetőségét, hogy az az új gazdaságpolitika, amit a magyar kormány meghirdetett, és amelynek a középpontjában a gazdasági semlegesség, valamint a konnektivitás áll, újra növekedési pályára tudja állítani a magyar gazdaságot, ahogy az növekedési pályán volt a Covid előtt.

Az új gazdaságpolitikai akciótervnek 21 pontja van, és három lényeges kérdésre koncentrál. Egyrészt vissza kell térnünk a 2019 előtti folyamatokhoz, azaz a jövedelmek vásárlóértékének dinamikusan növekednie kell. Soha nem emelkedett annyira a jövedelmek vásárlóértéke az elmúlt 30 évben, a rendszerváltás óta, mint a 2013 és 2019 közötti időszakban. A most nemrég bejelentett, minimálbérről szóló hároméves megállapodás, illetve a jövő évi költségvetés is segít abban, hogy a jövedelmek vásárlóértéke egy energiaválság és egy elhibázott szankció által okozott inflációs sokk után újra növekedni tudjon.

Aztán számos pont, az új gazdaságpolitikai akcióterv majdnem fele foglalkozik a megfizethető lakhatással, és megoldást kínál azokra a részleges lakhatási problémákra, amelyek valóban jelentkeznek, és amelyekről tegnap éjszaka itt hosszú vitát folytattunk. Ez leginkább egyébként az albérletpiacot rendezné, de célzott segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik szeretnének új ingatlant építeni vagy vásárolni.

És nem utolsósorban: a gazdaság alapját a működő vállalkozások adják. Mivel Magyarország Kormánya rendkívül sokat tett azért, hogy a legmodernebb, legversenyképesebb nagyvállalatokat, multikat Magyarországra csábítsa, és ezek jöttek is Keletről és Nyugatról egyaránt, most azt gondoljuk, hogy azért kell tenni, hogy ezekhez a multikhoz beszállítóként minél szorosabban és minél nagyobb hozzáadott értékben tudjanak csatlakozni a magyar kis- és közepes vállalkozások. Ez is szerepel a költségvetésben, és én arra kérek mindenkit, hogy ezt is támogassa. Az a cél, hogy a magyar vállalkozások exportképessége növekedjen, illetve a hazai vállalkozások méretét is, árbevételét is meg tudjuk növelni, akár meg tudjuk duplázni, és legyen sok száz olyan magyar vállalkozás, amely már nemcsak a magyar piacon tud jelen lenni, hanem régiós szereplőként növekedéssel, exporttal ebben részt tud venni és így fejlődni, a munkavállalóinak egyre jobb lehetőségeket biztosítani. És ránk rúgta az ajtót a mesterséges intelligencia, illetve a digitalizáció, ezzel is lépést kell tartania a magyar vállalkozásoknak, mert teljesen világos, hogy aki ebben lemarad, az kimarad. Ezért a magyar vállalkozásokat a Demján Sándor-terven keresztül ebben is fogja támogatni a jövő évi költségvetés.

Természetesen ezek mellett vannak olyan tételei a költségvetésnek, amelyek régóta támadás alatt állnak mind baloldalról, mind Brüsszelből, mint például a rezsicsökkentés, de ebből nem vagyunk hajlandók engedni, hiszen ez megélhetési biztonságot ad a magyar embereknek. Úgyhogy a rezsicsökkentést fenn fogjuk tartani, és az részét fogja képezni a jövő évi költségvetésnek, ahogy az említett 13. havi nyugdíj is.

Nagyon fontos, hogy végre a diákhitel után tudunk azoknak a szakembereknek is segíteni, akik szakképzettséget szereztek, és elindulnak az életben. Azok számára, akik a 17. életévüket betöltötték, a jövő évtől már rendelkezésre fog állni a munkáshitel.

(14.50)

És a családokat nemcsak az otthonteremtésben segítjük, és nemcsak otthonteremtéssel és nemcsak a jövedelmek vásárlóerejének növelésével, hanem úgy is, hogy jövő évtől két lépcsőben a családi adókedvezmény összegének a megduplázása is végbe fog menni. Ezt is tartalmazza a költségvetés. Tehát úgy gondolom, hogy azt a nagy nemzeti célt, hogy Magyarország újra meg tudjon indulni, a magyar emberek többet tudjanak keresni és megfizethető lakhatást tudjunk nekik biztosítani, ezeket a nagy célokat a költségvetés tartalmazza.

Éppen ezért én azt kérem önöktől, hogy az előttünk fekvő költségvetést megalapozó törvényjavaslatot is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.