Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy mindannyiunk számára ismert, ebben az évben a kormány nem tavasszal, hanem ősszel nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét, ezért az ehhez kapcsolódó megalapozó törvénycsomagot szintén most, az őszi ülésszakban tárgyaljuk.

Talán nincs ennél részletesebb, összetettebb törvénycsomagunk, mint éppen ez a jogszabály, azonban fontos, hiszen maga a költségvetés megalapozását mindenképpen rendezi, és a többi jogszabállyal, törvénnyel összhangba hozza. Több jogszabályt módosít, amelynek legfontosabb célja a jogharmonizáció, és egyben az, hogy az adótörvények és a költségvetés összhangja is megteremtésre kerüljön, valamint a végrehajtás zökkenőmentes legyen.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ‑ ezt államtitkár úr már megtette ‑, néhány gondolatban néhány jogszabályi módosítást, amely fontos szerintem, kiemeljek. Ilyen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása, amely két vonatkozásban fontos: módosítja a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. állami részesedésének mértékét, 65,6 százalékról 71,76 százalékra kerül módosításra ez a tulajdonrész, másrészt megteremti azon feltételeket a kormány részére, amelyek alapján az állami vasúti pályarendszerekhez kapcsolódó ingatlanokat szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel lehet majd hasznosítani, illetve nyitottá teszi ezen ingatlanok tekintetében a telekalakítás és az osztatlan közös tulajdon létrehozásának kérdését. Ezek egyben, bizonyos vasúti beruházások esetén, szükségesek is lehetnek az állami vagyon vagyonkezelői körének bővítésére irányulóan, részben pedig lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzatokkal való tárgyalások során a különböző igényeket érvényesíteni tudja a MÁV.

A másik törvénycsomag, amelyet szeretnék kiemelni, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosítása, ahol is a térségi fejlesztési tanácsokkal, valamint a területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek meghatározásával kapcsolatban módosítja a rendelkezéseket. Itt szeretném kiemelni szűkebb hazám, a Tisza-tó kérdését. A Tisza-tó Fejlesztési Tanács működésével kapcsolatos szabályok megteremtik annak a lehetőségét, hogy kiemelt területté váljon a Tisza-tó és környéke, annál is inkább, mert ez több ezer ember igénye, lehetősége és turisztikailag egy kiemelt beruházás megalapozója lehet.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításának több elemét szeretném kiemelni. Egyrészt a minisztérium és a kormányzati főhivatalokat alapító, módosító, megszüntető okiratainak kiadásával kapcsolatos szabályokat módosítja, a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokat, a szabályokban használt fogalmakat pontosítja. Általános jelleggel rendezi az állami ingatlanok értékesítési bevételének felhasználását, arra irányuló felhatalmazásokat lehetővé teszi, módosítja, egyértelműsíti és pontosítja a 2024. január 1-jével hatályba lépett előirányzat-átcsoportosítás új szabályairól szóló rendelkezést, amit valamennyi középirányító szerv esetében alkalmazni kell. A Honvédelmi Alap megszűnése okán hatályon kívül helyezi az erre utaló rendelkezéseket. Módosítja a költségvetési felügyelő kirendelését, valamint az általa megtehető intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá egyértelműsíti, hogy mely esetekben csak lehetőség és mely esetekben kötelező a költségvetési biztos kijelölése a helyi önkormányzatok esetében. Törvényi szinten határozza meg a költségvetési támogatások támogatási előlegként való folyósítását.

(14.30)

A jövőben a belső ellenőrök nyilvántartásból való törlésével együtt járó eltiltás esetén nem kellene alkalmazni a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit. A módosítás alapján a kezességvállalási díj meg nem fizetése is adók módjára kerülhetne behajtásra. Köztartozást keletkeztetne ugyanez a tétel is.

A javaslat alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat ‑ ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is ‑ a kormányrendeletben meghatározott módon adatot szolgáltat a Kincstár számára az egészében várhatóan teljesülő költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről. Ez a jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy tervezhetőbb és átláthatóbb legyen a költségvetés országos szinten.

A különös gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény módosítása az alábbi kormányrendeletek hatályon kívül helyezését tartalmazza: egyrészről a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet, másrészről a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet, harmadrészt pedig az úgynevezett Duna mente, Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával kapcsolatban két kiemelt témát szeretnék megemlíteni. Egyrészt átalakítja a családok átmeneti otthonai által működtetett krízisközpontok, titkos menedékházak, félutasház-szolgáltatástípusok finanszírozását stabilabbá, biztonságosabbá teszi, rendezi a diabéteszpótlékkal kapcsolatos kormányrendeletben hivatkozott speciális ellátást részletező törvényi szabályozást. Régi kérése volt a civil szervezeteknek, hogy ez meg legyen oldva, ez is belekerült a jogszabálycsomagba.

Azt gondolom, hogy a fentebb felsorolt számos intézkedési csomag egyértelműen garantálja a 2025. évi költségvetés szabályosságát, törvényességét. Éppen ezért tartom fontosnak és kérem önöket, tisztelt Ház, hogy ezen cikkelyeket, melyek fölött a törvényjavaslat módosítással rendelkezik, vizsgálják meg, és szavazatukkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)