Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Mint ahogy az önök előtt is ismert, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény tervezetét. E tervezet célja hazánk biztonságának garantálása, gazdasági teljesítményének növelése a gazdasági semlegesség elve mellett, valamint a családtámogatások, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés eredményének megvédése.

Az új gazdaságpolitika költségvetésének fókuszában a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása áll. Az orosz-ukrán háború kitörése, valamint a brüsszeli szankciópolitika soha nem látott nemzetközi bizonytalanságot és rendkívüli gazdasági helyzetet eredményezett szerte Európában, így hazánkban is.

(14.10)

E rendkívüli gazdasági helyzetben a nemzeti kormány célja a magyar gazdaság visszaállítása arra a magas ütemű növekedési pályára, amelyen az elmúlt évtizedben ‑ még a járvány kitörését megelőzően ‑ haladt.

A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja e fenti szándékokkal párhuzamos, vagyis meg kell teremtenünk azokat a jogszabályi kereteket, amelyek a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve szükségesek. Éppen ezért a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat is több ponton kapcsolódik a családok védelméhez, a hazai vállalkozások megerősítéséhez, valamint közvetett módon a nyugdíjak értékének megőrzéséhez és a magyar emberek fizikai és anyagi biztonságának garantálásához.

Tisztelt Ház! Elsőként: a magyar családok védelme érdekében a törvényjavaslat többek között a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló törvény módosítását is tartalmazza. Célunk, hogy valamennyi kisgyermek egyenlő esélyekkel vehessen részt a hatékony koragyermekkori intézményi nevelésben, ezzel is segítve a családok mindennapjait.

A köznevelési intézmények mintájára fokozott figyelmet kapnak az 1-es típusú diabétesszel élő kisgyermekek a bölcsődei intézményekben is, vagyis a kisgyermeknevelők a speciális felügyelet ellátásáért diabéteszpótlékra lesznek jogosultak, így az érintett szülők nagyobb biztonságban tudhatják gyermekeiket napközbeni ellátásuk során is.

A kapcsolati erőszak áldozatait segítő krízisközpontok, titkos menedékházak és félutas szolgáltatások finanszírozási rendszerének egyszerűsítése révén gyorsabbá válik a támogatás folyósítása, csökkennek az adminisztrációs terhek, emellett a fenntartók számára is kiszámíthatóbbá válik a támogatás.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat nyugdíjbiztosítási tárgyú módosításai nem jelentenek alapvető változást a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. A magyar nyugdíjrendszerről elmondható, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított és fenntartható, ezért a kormány nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben. A kormány nem támogatja a nyugdíjkorhatár további emelését, és továbbra is biztosítja a nők számára a kettős szerepvállalásuk elismerését jelentő 40 év jogviszony alapján a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat, a „Nők 40”-et.

Idén januárban a nyugdíjakat 6 százalékkal emeltük. Már látható, hogy az éves infláció ennél alacsonyabb lesz. A különbözet természetesen a nyugdíjasoknál marad, így a nyugellátások reálértéke ebben az évben is emelkedni fog. 2025 januárjában pedig további 3,2 százalékos emelésre számíthatnak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Az eddigiekkel megegyezően februárban érkezik a 13. havi nyugdíj, illetve a 13. havi ellátás.

Ugyanakkor más jogszabályok módosulása, illetve a jogalkalmazóktól érkezett jelzések alapján szükség van különböző pontosításokra, egyszerűsítésekre, a gyakorlati alkalmazást segítő kisebb jelentőségű technikai módosításokra. A tárgyalt törvényjavaslat többek között lehetővé teszi, hogy a baleseti hozzátartozói nyugellátások utólagos megállapítása esetén a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból is eljárhasson.

Az egészségi állapottól függő hozzátartozói nyugellátások esetén a módosítás lehetővé teszi a személyes orvos-beteg találkozót, de csak olyan esetben, amikor az egészségi állapot a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg.

Az utalási költségek csökkentése érdekében a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasok összeghatár nélkül kérhetik majd a havinál ritkább folyósítást, és törvényi szintre emelkedik a 13. havi nyugdíj folyósításának februári időpontja.

Tisztelt Ház! A fenti intézkedésekhez nélkülözhetetlen az államháztartás egyensúlyának megőrzése és a kiszámítható működés garanciája. E szabályozási körben kiemelten hangsúlyos az államháztartás rendjét rögzítő jogszabály, az államháztartásról szóló törvény, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény is. Ezek módosítása garantálja, hogy a vártnál nagyobb gazdasági növekedés esetén az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése is gyorsabban valósulhasson meg a nagyobb növekedésből származó többletbevételeknek köszönhetően.

Az államadósság csökkentését segítheti a következő rendelkezés is. A kormány a 2010-es évek elején közel 1400 milliárd forint adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, és szigorú szabályokat hozott azért, hogy az eladósodás ne fordulhasson elő újra. Az önkormányzati adósságállomány alacsonyan tartása érdekében a jelenlegi módosítások törvényi szintre emelik azt a veszélyhelyzeti szabályt, amely megtiltja, hogy az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság az önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéssel átruházza, vagyis faktorálhassa.

Az államháztartás likviditását, a finanszírozási források bevonásának volumenét jelentősen befolyásolja a helyi önkormányzati alrendszer egyenlegének alakulása. Ahhoz, hogy az önkormányzati alrendszer költségvetési egyenlege gondosan tervezhető legyen, indokolt, hogy az elmúlt öt évben a legnagyobb egyenlegváltozékonyságot mutató településtípusok számára előírjuk az év végi egyenlegük becslését. E prognózis alapján nagyobb pontossággal válik becsülhetővé az év végi önkormányzati egyenleg, így az államháztartási finanszírozási szükséglet is, ennek következtében csökkenhet az államháztartás kamatkiadása. Ezért az egyes önkormányzatoknak adatszolgáltatásokat kell majd teljesíteniük az év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveikkel együtt számított kiadásaikról és bevételeikről.

A korábban megjelent sajtóhíresztelésekkel ellentétben nem újdonság a költségvetési felügyelet megerősítése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a már meglévő jogintézményt megerősíti, és az érintettek számára egyértelműsíti. A költségvetési felügyelők elsődlegesen az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, valamint a nagyobb közfeladat-ellátási területeken átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére koncentrálhatnak.

A felügyelet erősödésével az adatkezelési szabályok pontosabb meghatározására is szükség volt.

A módosítások egyértelművé teszik azt is, hogy 24 hónap időtartamra költségvetési biztost kell kijelölni azokhoz a helyi önkormányzatokhoz, amelyeknél adósságrendezési eljárás volt folyamatban, és az eljárás jogerősen befejeződött.

A kincstári egységes számla egyenlegének likviditását célzó intézkedés, hogy az uniós támogatásokhoz hasonlóan a hazai forrásból nyújtott egyes, 100 százalékos mértékű és egyösszegű támogatási előlegek a kedvezményezettek kincstári fizetési számláira utalhatók, és onnan csakis a támogatási célokra fordíthatók. A törvényjavaslat 50 millió forintot meghaladó előleg-értékhatárhoz köti a szabályt, de a kincstári számlavezetés nem érinti a Magyarországról támogatott határon túli kedvezményezetteket, a természetes személyeket, egyéni vállalkozókat és a kis- és középvállalkozókat sem.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a családalapítás, úgy az azt követő hónapok és évek is folyamatos tervezést igényelnek. Ahhoz, hogy gyermekeink felnőtté válásukkor megkezdhessék önálló életüket, anyagi gondoskodásként nagyon jó alapot tud biztosítani a Start-számla konstrukciója, amit egyszeri életkezdési támogatásként a gyermek a 18. életévének betöltését követően használhat fel.

A 2024. év az első olyan év, amikor azok a fiatal felnőttek, akik 18. életévüket betöltötték, kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését. Az összeget a Magyar Államkincstár mint kiutaló szerv teljesíti a jelen törvényjavaslatban foglaltak alapján, a folyószámlára utalás mellett akár postai kifizetéssel is.

Az önök előtt lévő javaslat egyértelművé teszi továbbá azt is, hogy a gyermek 18. életévének betöltése olyan esemény, amelynek napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időszakra vonatkozóan.

Tisztelt Képviselők! Az új gazdasági akcióterv egyik kiemelt célja a kis- és középvállalkozások megerősítése. Többek között e cél elérése érdekében az önök előtt lévő törvényjavaslat a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentésének fokozottabb érvényre juttatására is irányul.

Az adózási törvényeket illető módosítási javaslat az ügyfeleknek egyszerűbb eljárást tesz lehetővé. Ezt azzal éri el, hogy az úgynevezett képviselő szervezet szükség esetén saját hatáskörben rugalmasabban tudja alakítani, mely foglalkoztatottjára bízza az adóügyének intézését, amikor az személyes jellegű eljárást igényel.

Az önök előtt lévő indítvány egy másik pontja a foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatási követelményeket egyszerűsíti, melyeknek való megfelelés jelenleg jelentős erőforrásokat igényel a magyar vállalkozások részéről.

(14.20)

Több állami szervezet, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Központi Statisztikai Hivatal is igényel adatszolgáltatást a foglalkoztatóktól különféle rendszereken és formanyomtatványokon keresztül. Az adminisztrációs teher nagy részben annak köszönhető, hogy a jelenlegi adatszolgáltatási rendszer periodikus szemléletű, az érintett állami szervezetek működési logikájához, illetve azokhoz rendelt határidőkhöz igazodik és nem szabványosított. E helyzetet felismerve döntött a kormány az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform, rövidített nevén EMAP, megvalósításáról és szakaszos bevezetéséről. Ennek elsődleges célja a foglalkoztatói adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése.

A tervezet szerint a jövőben az államháztartásért felelős miniszter lát el egy másik fontos feladattal kapcsolatos ügyeket, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat is, és alkotja meg az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat és egyéb módszertani útmutatókat. Emellett szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat is ellát majd, ami nagyban segítheti az e körbe tartozó vállalkozásokat.

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe véve az úgynevezett ESG-törvényt is pontosítjuk, kiegészítjük. A javaslat lényege, hogy a vállalkozások ezzel összefüggő adminisztratív terhei csökkenjenek, ugyanakkor a vállalkozásnak rendszeresen teljes körű kockázatelemzést kell végeznie, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi, felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlenül szállítói tevékenységében.

Tisztelt Ház! A kormány célja Magyarországot Európa legélhetőbb országai közé emelni, és ennek egyik legfontosabb területi vetülete a vidéki térségek népességmegtartó képességének erősítése, a speciális fejlesztési szükséglettel rendelkező térségek azonosítása, összehangolt fejlesztési, kormányzati eszközökkel történő segítése. Ezen célt szolgálja a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szereplő új területfejlesztési alap, a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban pedig a Tisza-tó kiemelt térséget érintő indítvány. E térség összesen 44 települést fog össze. Az ebben a térségben tervezett fejlesztések összehangolt előkészítését, a fejlesztések közötti összhang megteremtését segíti elő a törvényjavaslat alapján megalakítandó Tisza-tó Fejlesztési Tanács. Ennek tagsági összetételét a törvényjavaslat a helyi és kormányzati paritásos képviselet figyelembevételével javasolja meghatározni. A fejlesztési tanácsok által készített tervdokumentumokat is szükséges felsorolni a területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek között.

Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy az elmondottakból látható: a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat olyan gyakorlatias módosításokat fog össze, amelyek segítik az érintett jogszabályok egyszerűsítését, pontosítását, és ezzel elősegítik a törvények követését. Számos ponton csökkentjük az adminisztrációt, amivel a vállalkozások, döntően a kis- és középvállalkozások terhei is csökkennek a jövőben. A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a kormány által meghirdetett új gazdaságpolitika eredményesen és hatékonyan támogassa a magyar családokat, vállalkozásokat és nyugdíjas honfitársainkat. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, illetőleg a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)