Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az előttem szóló képviselőtársaim is elismerték, hogy ez a javaslat támogatásra érdemes, hiszen valóban egy eddig talán fel nem fedezett problémának a megoldására tett javaslatot. Viszont azért szükséges leszögezni, hogy egészen pontosan ennek a hiányosságnak mi van a hátterében, ezt a hiányosságot miért csak most szeretnék önök pótolni, miért nem volt erre elég közel 15 év.

Azt látni, hogy ha mondjuk az állatorvosokat nézzük, az ő esetükben sajnos a legtöbbjük már inkább csak a kisállatra, a házi kedvencekre specializálódott. Ennek a tragikus következménye az, hogy az állattenyésztők száma drasztikusan visszaesett, majd fogok róla számokat mondani, hogy egészen pontosan mennyivel. Reméljük, hogy majd a jövőben képzett szakemberek a nagy testű állatokra lesznek direkt specializálódva, hiszen ez elengedhetetlen része az állattenyésztésnek.

A hatósági állatorvosoknál vagy tiszti állatorvosoknál pedig az az igazság, hogy szintén számbeli problémákkal lehet szembetalálni magunkat. Ennek eredménye pedig az, hogy az Európai Unió tagállamain belül Magyarországon az élelmiszer-minőség a lesújtó szintet éri el leginkább.

A minőségi szakképzés valóban nagyon fontos. A versenyképesség növelése szükséges a hazai agráriumban. Ennek egyik feltétele valóban a jól képzett szakember. Bár Kósa képviselőtársammal vitatkoznék, mi jobban örülnénk annak, ha a magyar egyetemek nem külföldi szakembereket képeznének, hanem a magyar fiataloknak adnának megfelelő szakmai tudást. Ez egy magas labda volt, elnézést, hogy éltem azzal, hogy leütöm.

Azt is fontos leszögezni, hogy bár az nagyon örvendetes, hogy az állatlétszám növelése egy kitűzött cél, hiszen agrárminiszter úr éves beszámolójából is hallhattuk, hogy ez növekedett az elmúlt időszakhoz képest Magyarországon, viszont itt kell megjegyeznem, amire már előbb utaltam, hogy az állattenyésztők száma drasztikusan visszaesett az elmúlt időszakban. Egészen pontosan az elmúlt egy évtizedet vizsgálva kijelenthető, hogy az ő számuk háromnegyedével esett vissza, ami a kedvezőtlen körülményekhez vezethető, hiszen többek között, ha nincs állatorvosi ellátás, ha az állatát nem tudja, úgy gondolom, megfelelően gondozni és ellátni egy gazda, akkor lehet, hogy inkább azt az utat választja, hogy felhagy az állattenyésztéssel. Ennek ez is lehetett az egyik oka. Reméljük, hogy a javaslat elfogadása és a képzett szakemberek munkába állása után erre már nem lehet majd ebben az ágazatban hivatkozni.

Ahogy mondtam, az állategészségügy a sikeres állattenyésztés egyik alapja. Nagyon örülünk, hogy ezt meg fogja teremteni ez a javaslat. Az is örömteli, hogy a tervezett fejlesztésekkel, a szakképesítés megteremtésével és lehetőségével a hazai feldolgozóipar alapjait szeretnék megteremteni a kormányzásuk közel másfél évtizedében, hiszen azt azért kimondhatjuk, hogy sajnos az a mondás igaz, hogy azzá válunk, amit megeszünk.

Ha ebből indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy az európai uniós tagállamok között a magyar társadalom a legbetegebb és a legelhízottabb. Ez sok mindenre visszavezethető. Hogy egypár konkrét példával is éljek, sajnálatos módon az EU tagállamain belül létezik élelmiszerminőség-különbség. Ha valaki azt gondolná, hogy esetleg a javunkra, akkor annak elkeserítő számokat kell hogy mondjak. Ennek a legemblematikusabb példája az volt, amikor az önök kormányának a stratégiai partnere, a Coca-Cola által gyártott Fanta üdítőről kiderült, hogy hazánkban lényegesen gyengébb minőségű, lényegesen silányabb termékeket lehet a boltok polcairól elvenni. Még Lázár Jánosnak az ingerküszöbét is túllépte ez a hír. Ő akkor neki is rontott ennek a témának, de sajnos azóta sem történt semmi megnyugtató. Viszont ezt nem csak egy termék kapcsán lehet elmondani, hiszen ha ez így lenne, akkor azt mondhatnák, hogy én csak kiragadtam egy példát.

A probléma az, hogy európai uniós támogatásból a Nébih 2018-2021 között mintegy 117 terméket vizsgált meg, németországi, ausztriai és magyar termékeket. A 117 termék több mint egynegyedében mutattak ki számunkra negatív előjelű minőségi különbözetet. Tehát azt gondolom, hogy ezzel a képzéssel ‑ remélhetőleg a szakemberek számát növelve ‑ koncentrálni tudjuk egy kicsit a figyelmet, és remélhetőleg ki tudjuk küszöbölni majd a jövőben azt, hogy a magyaroknak lassan már a boltok polcairól csak élelmiszeripari hulladékot lehessen levenni vagy szemetet lehessen levenni. Én meg merem engedni ezt a kifejezést is, hiszen azért láthatjuk, hogy hány visszahívás van ezek közül a termékek közül, amit mondjuk, a nagy multik kínálnak a magyar vásárlóknak.

Azt gondolom, hogy a mi programunk, a Mi Hazánk Virradat-programja egyértelműen kimondja, hogy a multikkal és a nagy üzleti érdekeltséggel bíró vállalkozásokkal szemben mi inkább azt támogatjuk, ha a családi gazdaságokat és a magyar kisvállalkozókat hozzuk helyzetbe, annál is inkább, mert az élelmiszer ellenőrzöttsége egy rendkívül fontos dolog. Azt gondoljuk, hogy ezek a kisebb volumenben ténykedő vállalkozók lényegesen nagyobb minőségi fokon tudnak dolgozni, aminek aztán a pozitívumát a magyar vásárlók fogják leginkább látni, hiszen minőségi élelmiszer tud kerülni az asztalukra. Reméljük, hogy az önök javaslata után erre már nem kell nagyon sokat várni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)