Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mesterséges intelligencia miatti kipusztulás veszélyét az olyan, emberiségre leselkedő fenyegetésekkel egyenértékűen kellene kezelni, mint a világjárványok vagy az atomháború. Ezzel a mondattal több száz akadémikus és techguru foglalt állást az emberiség kihalásának veszélyeiről. Elon Musk is az MI-fejlesztések felfüggesztésére szólította fel a nagy techcégeket. A Donald Trump által miniszternek jelölt Elon Musk szerint egy éve maradt az emberiségnek, 2025-ben taszít le minket a mesterséges intelligencia, tehát már jövőre okosabb lesz, mint egy átlagember, 2030-ra pedig mindenkit leköröz majd.

Eközben a mesterséges intelligenciáról szóló EU-rendelet gyakorlatilag elveszi a tagállamok szuverenitását az online tér szabályozásában. A magyar kormánynak valójában nincs mesterségesintelligencia-stratégiája, nem foglalkozik ezzel a témával, nem érti az MI témáját, hacsak a digitális állampolgárság keretében hazánknak a kínai rendszerhez történő közelítése nem az.

Tisztelt Honfitársaim! A mesterséges intelligencia a következő évtizedben hazánkban is akár milliók számára fog anyagi veszélyhelyzetet teremteni valamilyen módon. Már most találgatjuk, hogy milyen foglalkozásokat fog felváltani a mesterséges intelligencia vagy pontosabban az MI-technológiával is működő robotok.

Az MI egyik legnagyobb dilemmája, hogy emberek millióinak munkája válhat feleslegessé, méghozzá gyorsabban, mint gondolnánk. És mit fogunk kezdeni ezekkel az úgymond felváltott emberekkel, embertömeggel? A Mi Hazánk Mozgalom szerint robotadót kellene kivetni azokra a techcégekre, amelyek személyi jövedelemadót értelemszerűen nem fizető gépekre cserélik az emberi munkaerőt. Nem lenne szabad hagynunk, hogy a technikai fejlődésből csak nagyon kevesek gazdagodjanak, és akár milliók szegényedjenek el.

Tisztelt Országgyűlés! A ChatGPT bemutatásának dátuma 2022. november 30-a volt, ezt tekinthetjük a generatív MI-technológiák berobbanásának. Közel két év alatt az MI számos kockázatára és veszélyére derült fény, amellyel a fejlesztők vagy nem számoltak, vagy, ami, mondjuk, még ijesztőbb, hogy számoltak, de a profitban bízva, azokat figyelmen kívül hagyva tulajdonképpen ráuszították a chatbotokat a társadalomra.

Tehát, hogy átlássuk, egyrészt a mesterséges intelligencia működéséhez hatalmas adathalmaz szükséges, pontosan emiatt is tették nyilvánosan elérhetővé például a ChatGPT-t, hogy még több adathoz jussanak a kezdeti ingyenesség látszata mellett a további fejlesztés érdekében. Másrészt a fejlesztők maguk sem mindig feltétlenül értik az MI működését, azaz hogy egy input esetén hogyan generálódik le úgymond az output, tehát hogy hogyan történik a válasz kidolgozása.

(18.50)

Harmadrészt pedig a chatbotok generatív képessége rossz kezekben rendkívül káros tartalmak készítésére is felhasználható. Ezeknek a következményei ‑ a teljesség igénye nélkül ‑ számos adatvédelmi és szerzői jogi jogsértés, amelyek már megtörténtek világszerte a fejlesztések mögött álló BigTech-cégek által, amiért etikátlan módon, a felhasználók beleegyezése nélkül tanították be nyilvánosan elérhetővé tett tartalmakkal a chatbotokat.

Aztán a chatbot által betanult adatok ‑ tehát bármi, amit írunk neki ‑ utólagos eltávolítása valójában lehetetlen. Aztán szembe kell nézni azzal is, hogy a technológia még közel sem tökéletes, rengeteget hibáznak, vagy ahogy szokták mondani a szakirodalomban is, hallucinálnak a chatbotok. Hallucináció alatt azt értjük, amikor ezek a chatbotok nem tudják, de úgymond kitalálják a választ, és tulajdonképpen ad egy élethű, akár hihető, de valójában rossz választ. Na, most képzeljük el, amikor hibás válaszokat ad, mondjuk, a ChatGPT, amit aztán egy felhasználó elhisz, például orvosi tanácsot kérve, ami valójában téves. Szóval, súlyos veszélyek vannak.

De hogy még egyet mondjak, elterjednek az egyre élethűbb adathalász üzenetek és a deep fake, vagyis olyan tartalmak, akár videók vagy hanganyagok, amelyek mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével készülnek, és olyan személyeknek tulajdonítanak szavakat vagy tetteket, amelyeket valójában sohasem mondtak vagy tettek meg. Ennek az egyik legundorítóbb leképeződése, hogy egyes degeneráltak gyerekek fényképeiből csináltak valótlan pornográf tartalmakat. Vagy említhetnénk azt, amikor Erdő Péter bíboros úr látszólag egy Facebook-oldalon ajánl egy kezelést ízületi gyulladás ellen. Nyilvánvalóan valótlan volt ez a reklámvideó, ez a hamisítás.

De hogy hogyan lehet visszaélni látszólag valósághű videókkal is, az mutatja mindenképp a mesterséges intelligencia veszélyeit, amire a jelenlegi jogszabályok és az Európai Unió sincs felkészülve. Ezért ‑ bár a fontolva haladás azért általában nem az én jelszavam ‑ mégis felelősségre kell intsek a mesterséges intelligencia kapcsán. Amíg az előbbiekben kifejtett kockázatok, tehát a chatbotok hallucinációi és a pontatlan válaszok nem szűrhetők ki nagyobb arányban, addig azt gondolom, hogy felelőtlenség volt a chatbotokat az ingyenesség álcája alatt az emberiségre ráuszítani.

Valójában az MI-kísérletek mögött profitorientált óriásvállalatok állnak, amelyek időközben a kezdeti ingyenes verzió mellett, hát, láss csodát, megjelentették a fizetős verziókat is, és nem az emberiség javát, hanem a saját szolgáltatásaik minél több emberrel vagy épp emberen való kipróbálását, tesztelését tartották szem előtt, amikor az elmúlt években elérhetővé tették a chatbotjaikat.

Igazándiból nem is értem, hogy a kormány miért ennyire passzív e tekintetben, ugyanis az EU látványosan vonja el a tagállamok szabályozási lehetőségét és digitális szuverenitását, miközben akár még a Pesti Srácok ügyéből is látható, hogy a kormánynak is érdeke volna aktívan kiállni Magyarország digitális szuverenitása mellett, és fellépni a BigTech-cégekkel szemben. Ehhez pedig rossz irány az, hogy az EU elvon tagállami hatásköröket az online tér szabályozása terén.

Persze lehetne szabályozni a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását annak érdekében, hogy az a társadalom több tagja számára pozitív hatással legyen, hiszen a jogi keretek is részben adottak. Léteznek most is azok az EU-s, illetve magyar adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályok, amelyeket egy online szolgáltatás fejlesztésekor vagy alkalmazásakor be kellene tartani, amelyeket viszont mégsem tartanak be, hiszen a BigTech-cégek jogkövetése azért eléggé esetleges. A jog betartásának, vagyis be nem tartásának költsége ‑ mint például egy adatvédelmi bírság is ‑ csak egy tervezési sor a költségvetésükben sajnos.

Ami a szabályozást illeti, az EU rossz irányba megy, a kormány pedig nem csinál ez ellen semmit. Az MI-fejlesztések mögötti óriáscégekkel szemben nagyobb erődemonstráció kétségkívül az Európai Bizottság fellépése, mint a Gazdasági Versenyhivatalé. Ezt el kell még én is ismerjem, de a két szintnek párhuzamosan kellene együtt élnie ezen a területen is úgy, mint például a versenyjog területén is történik jelenleg.

Toroczkai László kálváriája a META ügyében már megmutatta, hogy egy tagállami állampolgárnak milyen nehézségei lehetnek egy BigTech-céggel szembeni igényérvényesítésben, jogérvényesítésben. Ha pedig a hatósági felügyelet teljes mértékben EU-s szintre kerül, a tagállamok pedig tulajdonképpen egy postás szintjére süllyednek egy panaszeljárásban, akkor nem az EU-s polgárok jogérvényesítésének elősegítése irányába mutat ez a változás.

A másik oldalról pedig így kikerül a megengedett és tiltott témák meghatározásának a lehetősége is a tagállamok kezéből. Tehát Magyarország hiába tiltaná, mondjuk, a genderpropagandát, ha az EU szerint az belefér, de ez a hatáskörelvonás is jóval súlyosabb következményekkel járhat, ha belegondolunk abba, hogy például a Facebook és az ott megjelenő megengedett vagy tiltott tartalmak milyen mértékben befolyásolhatják a választások eredményeit.

Sokan úgy tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint valami technokrata, abszolút független, elfogulatlan, tudományos igazságra, valami objektív igazodási pontra, origóra, holott a mesterséges intelligencia egy programozott valami, amire lehet is példákat venni, hogy a polkorrektség jegyében milyen kettős mércével mér: pontosan olyannal, amilyennel beprogramozzák ezek a multicégek azt. Éppen ezért döntéshozatalba is bevonni, hiszen sokszor már tulajdonképpen tartalmat gyárt, döntést hoz, az mindenképp komoly kockázatokat rejt magában.

Egy politikusnak volna a feladata a döntéshozatal, az emberek biztonságának és jólétének érvényesítése, de azért a jólét nem mehet a biztonság rovására. Mondjuk, párhuzamot keresve gondoljunk az autókra! Nem tudjuk a kockázatokat teljes mértékben kiküszöbölni. Lesznek mindig autóbalesetek, de ezeket csökkenthetjük a megfelelő közlekedési szabályok bevezetésével, például egy veszélyes kereszteződésbe rakhatunk egy jelzőlámpát.

A mi feladatunk ezeknek a szabályoknak, ezeknek az úgymond jelzőlámpáknak a megalkotása az emberek biztonságának és jólétének kölcsönös szem előtt tartásával. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia a maga nemében még azért nem tart ott, ahol ma egy gépkocsi. Tehát még nem beszélhetünk a közlekedésről, mert még az eszköz is tulajdonképpen csak kísérleti szinten tart. Nem szabad a kockázatokat és a veszélyeket elhallgatni, ahogy teszik ezt a BigTech-cégek. Ezzel szemben láthatjuk a felelős gondolkozást akár az általam idézett Elon Musktól például. A BigTech-cégek hajlamosak csak az előnyöket hangsúlyozni, pedig nemcsak Toroczkai László, hanem rengetegen a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy ezek a cégek nem etikusak, és a szabályok betartása sem az erősségük. Önkényesek, mintegy állam az államban működnek, jogorvoslati lehetőség nélkül.

A mi feladatunk tehát ezt ellensúlyozni, a kockázatokra is felhívni az emberek figyelmét, és a szabályok betartására rákényszeríteni a META-t vagy a Microsoftot is, akkor is, ha erre az Európai Unió nem hajlandó, vagy nem kellő mértékben, vagy nem pontosan jó irányban, gondoljunk csak akár az általuk meghatározott tartalmakra vagy azokkal kapcsolatos irányelvekre, éppen ezért tagállami hatáskörben kell tartani az online tér szabályozását is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)