Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat alapvetően három szabályozási területet érint: a közhitelességre és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetésére vonatkozó szabályozást, a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő szabályozásokat és a kirendelt védők jogintézményét érintő szabályokat. A törvényjavaslat e három témakörben eszközöl érdemi változásokat, illetve vezet be olyan új szabályozást, amelyek révén átláthatóbbá válik a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó jogi szabályozás, javul a nyilvántartások adatminősége, amely közvetve szolgálja a bürokráciacsökkentést és növeli a jogi versenyképességünket. Magas szinten szabályozásra kerül a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatos alapvető jogok védelme, valamint erősödik a büntetőeljárás alatt álló személyeknek a védelemhez való alkotmányos joga.

Jelen törvényjavaslat első fejezete a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló szabályokat állapítja meg. Ez a szabályozási igény abból a felismerésből következik, hogy Magyarországon hagyományosan számos nyilvántartás működik, melyek egy jelentős részét közhitelesnek tekintünk. Mindemellett a közhitelesnek tekintett nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás széttagolt. Erre nézve rendelkezéseket tartalmaz többek között az Ákr., a Ptk. és több ágazati törvény.

(18.40)

Ugyanakkor a közhitelesség fogalma nincs egzakt módon meghatározva egyetlen jogszabályban sem, a közhitelességet érintő definíciók ágazati szinten úgymond széttartók.

Tisztelt Ház! Szükséges ezért egzaktan megfogalmazni a közhitelesség fogalmát, és szükség van arra, hogy a sokszor egymással azonos, párhuzamos adattartalommal rendelkező, úgymond közhiteles nyilvántartások rendszerét áttekintsük és azokat egységesítsük. A nyilvántartási rendszernek ezen helyzetét rendezni szükséges abból a célból, hogy egyértelműen beazonosítható legyen, mely adat minősül közhitelesen nyilvántartott adatnak, s mely nyilvántartás minősül közhitelesnek annak adattartalma alapján. Ezért tartja az igazságügyi szaktárca szükségesnek egy kerettörvény megalkotását a közhitelesség egységes szabályozása érdekében.

A definíciós meghatározást is adó keretjogszabály elfogadását követően, annak alapján kerül sor a jogrendszer átfogó felülvizsgálatára, amely a nyilvántartások szabályozásának és működésének előzőek szerinti anomáliáit fogja kezelni. A feladat felelősei a szaktárcák lesznek, amely munkát az Igazságügyi Minisztérium fogja kontrollálni egy auditálási folyamat keretében. A kerettörvénytől, illetőleg az az alapján elvégzett, a jogrendszert érintő felülvizsgálattól alapvető elvárás, hogy megszüntetésre kerül a közhiteles jelleg azoknál a nyilvántartásoknál és adatoknál, ahol ez nem indokolt.

A javaslat meghatározza a közhitelesség fogalmát, amelyhez bizonyító, más szóval tanúsító erő, továbbá jogalakító és jogvédelmi hatás is tartozik. A jogvédelmi hatás elsősorban a polgári jogi tárgyú nyilvántartások esetében releváns, míg a közigazgatás működése szempontjából a jogalakító hatás az elsődleges.

A törvényjavaslat rögzíti: kizárólag az e törvénynek megfelelően nyilvántartott adat bírhat a közhitelesség joghatásával, amelyet a közhitelesség biztosításáért felelős szervek tanúsítanak. A javaslat továbbá tartalmazza a közhiteles adatok helyessége, fenntartása kötelezettségét, a közhiteles adatok változásának átvezetésére vonatkozó szabályokat, az azok szükség szerinti kijavítására, helyesbítésére vonatkozó rendelkezéseket. A közhitelességhez kapcsolódó követelmények felügyeletéről, azok érvényesítéséről kijelölt kormányzati szerv fog gondoskodni, ami nem érinti az egyes közhiteles nyilvántartások vezetését.

Tisztelt Ház! Ahogy az előterjesztő államtitkár is megfogalmazta, a törvényjavaslat fontos célja, hogy az alapvető jogok védelme a mesterségesintelligencia-rendszerek tekintetében is kiemelten érvényesüljön.

A törvényjavaslat II. fejezete az Európai Unió alkotta, mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásához kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza. Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-án fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét. A hazai jogalkotásban is szükséges reagálni, a mesterségesintelligencia-technológia rohamos fejlődésének jelentőségére tekintettel figyelembe kell venni nemcsak a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos lehetőségeket, előnyöket, de az azok alkalmazásához köthető veszélyeket, akár hátrányokat is.

A törvényjavaslat ehhez kapcsolódóan tesz javaslatot a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet végrehajtásával összefüggésben az alapvető jogok védelmét biztosító hatóság kijelölésére. A hatóság feladatait az igazságügyért felelős miniszter fogja ellátni, és ezen hatóság feladatainak meghatározására ő lesz jogosult.

A hatóság a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végrehajtásával összefüggésben elemző, értékelő feladatokat lát el, ennek alapján állásfoglalásokat, ajánlásokat adhat ki. Mindemellett a hatóság részt vesz a nagy kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek használatával kapcsolatos alapvető jogok, köztük a megkülönböztetésmentességhez való jog védelmét szolgáló kötelezettségek betartatásában, a piacfelügyeleti hatóság kapcsolódó eljárásaiban szakhatóságként fog közreműködni, és ezen túlmenően az alapvető jogok érvényesülését biztosítandó önálló ellenőrzés lefolytatására is jogosult, emellett kérelmezi a piacfelügyeleti hatóságnál a konkrét mesterségesintelligencia-rendszerek műszaki megoldások útján történő tesztelésének a megszervezését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a kirendelt védők jogintézményére vonatkozó rendelkezései az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosításával járnak. A jövőben az az ügyvéd, aki a nyilatkozata szerint nem vállalja a kirendelhető ügyvédek jegyzékébe történő felvételét, kirendelési hozzájárulás megfizetésére lesz köteles. (Novák Előd: Szégyen!) A kirendelési hozzájárulás mértéke 8000 forint/hó. (Novák Előd: Az is!) A kirendelt védői díjak kifizetése kapcsán az ügyvédi titok és a személyes adatok körébe tartozó adatok vonatkozásában adatkezelési szabályok törvényi szintű megfogalmazására is sor kerül a javaslat szerint.

Az indítvány a kirendelt védői díjak kifizetésének meggyorsítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is érinti, mégpedig a törvényjavaslat a bűnügyi költségekre vonatkozó díjmegállapító határozat meghozatalára az eddigi 30 nap helyett 15 napos határidőt ír elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. Kérem, hogy az előadottakra figyelemmel támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)