Hollik István (KDNP)
2024-11-26 · 129. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:24Szöveg8 232 karakter · 12 bekezdés · JSON
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Sorban haladva, a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló része a javaslatnak teljesen józan. Én megmondom őszintén, hogy csupán felhasználói szemszögből tekintek erre a javaslatra. Az az elvárásom egyszerű magyar állampolgárként, hogy a XXI. században, amikor a bankok tekintetében már közel egy évtizede szinte mindent el tudok intézni digitálisan a mobiltelefonomon keresztül, akkor ugyanezt meg tudjam tenni az állammal kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a „Digitális állampolgárság” program.
(19.00)
És ahhoz, hogy a „Digitális állampolgárság” program jól tudjon működni, ahhoz a közhiteles nyilvántartásokat egységesen kell vezetni és egy kerettörvényt kell bevezetni. Tehát azt gondolom, hogy végső soron az egész, bár nyilván van benne két logikai ugrás, de az egész azt a célt szolgálja, hogy XXI. századi körülmények között az embereknek segítsünk és az állammal kapcsolatos ügyintézésükben segítsük őket. Ezért ezt egyértelműen támogatjuk.
Röviden a javaslat harmadik részéről, a kirendelt védők jogintézményét érintő szabályokkal kapcsolatban, azt gondolom, hogy ez is egy teljesen értelmes és józan felvetés. Nyilvánvalóan, ha azt mondjuk, hogy mindenkinek joga van a jogi védelemre, és akinek erre nincs pénze, azt kirendelt védő fogja védeni, ilyen értelemben ebből fakad egy ügyvédi kötelezettség. Ha ennek az ügyvédi kötelezettségnek az ügyvédek nagy része nem tesz eleget, ha kibújik ez alól a kötelezettség alól, akkor ezek után legalább fizesse meg ezt a havi 8 ezer forintos díjat. Én ezt egy teljesen korrekt, racionális, józan javaslatnak gondolom, ezért támogatni tudjuk.
És amiről itt már a legtöbb szó esett: mesterséges intelligencia. Én apokaliptikus víziók helyett, amit itt már hallhattunk, azért a fontolva haladást, illetve az élénk és folyamatos vizsgálatot javaslom mindenki számára. Én is azt gondolom, hogy a mesterséges intelligenciának vannak veszélyei, lehetnek veszélyei, de ebben a lehetőséget is látnunk kell. És amit Novák Előd az imént előadott, ha azt egyébként 20 évvel ezelőtt elmondta volna a digitalizációval kapcsolatban, biztosan nagyon sokan bólogattak volna, hogy tulajdonképpen meg fogja szüntetni a munkahelyeket, és nem ez lett. Átalakult a munkaerőpiac, bizonyos típusú munkahelyek megszűntek, de a digitális iparághoz kapcsolódóan teljesen más típusúak pedig létrejöttek, tehát az emberek nem maradtak munka nélkül.
Nem azt állítom, hogy a mesterséges intelligencia tekintetében ugyanez fog történni, csak azt mondom, hogy józanság, élénk vizsgálat és figyelem, és nyilvánvalóan ez vonatkozik elsősorban az államra, a mindenkori államra. Az államnak, úgy gondolom, hogy dolga ‑ és ebben, azt hiszem, hogy egyetértünk ‑, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeit is figyelje és azt a nemzeti érdek szolgálatába állítsa, de figyeljen a veszélyeire is; a társadalmi veszélyeket minimalizálja, mert láthattuk ‑ a digitalizáció kapcsán ebben a tekintetben is él a párhuzam ‑, hogy a digitalizációnak is voltak előnyei, ezeket maradéktalanul ki kell használni a magyar nemzet érdekében és Magyarország, illetve a magyar gazdaság fejlesztése érdekében, de a veszélyeket meg minél hatékonyabban meg kell próbálni kiküszöbölni, és ehhez nyilvánvalóan aktív állami-kormányzati közbeavatkozás szükséges.
Azzal is egyetértek, hogy itt mind uniós, de tagállami fellépés is szükséges. Ami egyébként ebben az előttünk fekvő javaslatban most benne foglaltatik, az az, hogy az uniós irányelvet, amit most nyáron fogadtak el, a magyar jog tegye a sajátjává, ami alapvetően az alapvető jogok védelmére fókuszál. Azt gondolom, hogy ez helyes és támogatható, de nyilvánvalóan a mesterséges intelligenciával kapcsolatban itt nem állhatunk meg, és aktív tagállami fellépés is és vizsgálat is szükséges, hiszen azért, mondjuk, minden tagállamban mégiscsak vannak kritikus, fontos állami infrastruktúrák. Most például meg kell vizsgálni azt, hogy ezek tekintetében hol észszerű, hol előnyös, hol hatékony mesterséges intelligenciát használni, hol pedig veszélyes és egészen egyértelműen kizárt a mesterséges intelligencia használata. Illetve meg kell állapítani, hogy melyik mesterséges intelligenciát lehet és kell alkalmazni, hiszen a mesterséges intelligenciának is van tulajdonosa, amely államokhoz kötődik, tehát ebben a tekintetben is folyamatosan figyelni kell.
De azt gondolom, hogy ebből a javaslatból is az olvasható ki, hogy az állam, a magyar állam és a kormány ezt a munkát el akarja végezni, nem akar minden feladatot áthárítani az Európai Unióra. Mi szuverenisták vagyunk, véletlenül sem tennénk ilyet. Úgyhogy ezt a részét a javaslatnak szintén támogatjuk, és arra ösztönözzük a kormányt, hogy a mesterséges intelligencia ügyében valóban élénken figyeljük a folyamatokat. Van, aki azt mondja, hogy ez legalább akkora forradalmat fog előidézni a gazdaságban, mint a digitalizáció.
Éppen múlt héten vettem részt egy tudományos konferencián, ott nagyon sok tudós ember alapvetően inkább szkeptikusabb volt. Azt mondják, hogy nem is lehet ezt intelligenciának hívni, merthogy itt valójában gépi tanulásról van pusztán szó ‑ ahogy ők mondják: machine learning ‑, ami egyébként nagy lehetőségeket tartogat például a nyelvtanulás tekintetében vagy a gépi tolmácsolás tekintetében. És mégiscsak, mivel az egész modern piacgazdaság a kooperációra, az együttműködésre épül, és az együttműködésben egyébként éppen a nyelv a legnagyobb akadály, hiszen főként Magyarországon, de egyébként a világban mindenhol, ha az angolt tekintjük világnyelvnek, még az angolt is csak a világ lakosságának 30 százaléka beszéli, 50 százaléka valamennyire, de 30 százaléka jól. Tehát ha egyébként a mesterséges intelligenciát arra használjuk, hogy jobban meg tudjuk érteni egymást, az számos gazdasági lehetőséggel kecsegtet. Tehát ilyen értelemben van a mesterséges intelligenciában lehetőség, de hogy melyik verzió fog végül teljesülni, hogy ez tényleg egy újabb forradalmat fog kirobbantani vagy egyszerűen csak egy gépi tanulás lesz, és ilyen értelemben nem fogja meghatározni az előttünk álló időszakot, és a gazdaságot sem fogja olyan forradalmian átalakítani, ezt majd meglátjuk. Tehát ezzel kapcsolatban szerintem érdemes a józanság.
Mindenesetre egy biztos: ezzel mind az Európai Uniónak, mind pedig Magyarországnak foglalkoznia kell, már csak azért is, mert a mesterséges intelligenciához viszonyultak a nagy globális versenytársaink is. És egyébként a nagy versenytársak, mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Kína, teljesen más megközelítést alkalmaznak. Ők nem alapjogokat védenek, emberi alapjogokat védenek, hanem alapvetően gazdasági megközelítéssel tekintenek erre az ügyre, és azt mondják, hogy ez egy gazdasági szektor, azt próbálom meg gazdasági szempontból szabályozni, egyébként az emberi jogi vonatkozásokkal nem annyira foglalkozom. Ez egy teljesen más megközelítés, mint amit az Európai Unió magáénak mond. Egy biztos: az sokkal nagyobb szabadságot ad a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Ezért a helyzet az, hogy megvan annak a lehetősége, hogy ebben a tekintetben, ha erre csak gazdaságilag tekintünk, akkor le fogunk maradni. És hát, azért legyünk őszinték, a digitalizáció tekintetében is bár az Unió próbált sok mindent csinálni, de nagy kudarcot vallott. Ebben egyébként egyetértünk. Ha most itt elkezdenénk beszélgetni például arról, hogy mondjuk, télen hová akarunk elmenni síelni, valószínűleg mindannyiunk telefonján, ha a Google-ra rámegyünk, akkor 5 perc múlva osztrák síajánlatok szerepelnek. Tehát amikor megpróbáljuk megvédeni az állampolgárainkat, akkor látjuk, hogy ez egyébként tökéletesen kudarcot vallott. Profilíroznak a nagy cégek, a nagy BigTech-cégek használják a mi adatainkat, ráadásul fogalmunk sincs, hogy ezt pontosan hogyan csinálják.
Éppen ezért azt gondolom, hogy azzal a hozzáállással, hogy a mesterséges intelligenciának a veszélyeire fel kell hívni a figyelmet, és az államnak erre oda kell figyelni, ezzel egyetértek. Mindemellett az alapjogi védelmet, ami ebben van, illetve az európai irányelv ebbéli magyar jogba való átültetését támogatjuk, ahogy a törvényjavaslat másik két részét is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Hollik István — 2024-11-26, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/129-148.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-129-148,
title = {Hollik István — 2024-11-26, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/129-148.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}