karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Hidvéghi Balázs (Fidesz)

2024-11-05 · 125. ülésnap · Előadói válasz · 11:54 · Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9714 A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról

Szöveg11 124 karakter · 20 bekezdés · JSON

HIDVÉGHI BALÁZS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Mostantól megy a mikrofon, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a hozzászólásaikat. (Az elnöki pulpitus felé tartó Dúró Dóra felé.) Reméltem, hogy Dúró Dóra képviselő asszony is itt marad… (Jelzésre:) Ja, hogy megy föl. Rendben van, köszönöm szépen. Szóval, a következőt szeretném hangsúlyozni.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Itt, ugye, egy olyan jelenségről beszélünk ‑ általában kezdeném néhány gondolattal ‑, amely gyakorlatilag minden hozzászólásban ‑ főleg az ellenzéki padsorokból elhangzott hozzászólásokban ‑ megjelent. Ez ugye, annak a ténynek az elfogadása és rögzítése, hogy a digitalizáció nem a kormány döntése miatt következik be. Azok a folyamatok, amikre most reagálunk ebben a törvényben és törvénymódosításban, tőlünk függetlenül zajlanak már a világban. Ez része a mindennapjainknak, ez a realitás, és meggyőződésünk szerint a kormánynak erre reagálnia kell.

A digitalizáció valóban egy eszköz. A célunk az, és a Digitális Állampolgárság Programmal ‑ az applikációval, mindazzal, amiről itt beszélünk ‑ az a célunk, hogy az állampolgárok mindennapjait tegyük hatékonyabbá, könnyebbé, alkalmazkodjunk azokhoz a módokhoz, ahogyan az emberek ma már intézik az ügyeiket.

(14.00)

Alkalmazkodjunk és reagáljunk arra a helyzetre, arra az irányra, arra a realitásra, amerre a világ elmozdult az elmúlt években. Nyilván fontos emlékezni arra is, hogy a kilencvenes években milyen döntést hozott a magyar Alkotmánybíróság, de a kilencvenes években nem tartott ott a világ a digitalizáció szempontjából, ahol ma tart, nem volt Facebook, nem létezett az internet abban a formában, ahogy ma létezik, és ahogy meghatározza az életünket, akkor is, ha ez nekünk nem tetszik, vagy ha bizonyos fenntartásokkal kezeljük ezeket. Ezek érthetők emberileg is, azt gondolom, szülőként is én nagyon sok mindennel egyetértek, ami itt elhangzott, akár ellenzéki padsorokból is mint fontos szemponttal, de azt gondolom, hogy ezekre reagálnunk kell. Akkor járunk el helyesen, ha ezt az eszközt megszelídítjük és a saját és a magyar állampolgárok szolgálatába állítjuk, nem pedig akkor, ha ezt kategorikusan elutasítjuk, és úgy teszünk, mintha száz évvel vagy akár harminc évvel ezelőtt lennénk.

Többen felvetették, Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, Gréczy Zsolt is, Dúró Dóra is, az adatvédelem kérdését. Ez rendkívül fontos szempont valóban. Azt mondhatom, hogy ez a mostani szabályozás megfelel a szigorú magyarországi szabályoknak, és összhangban van az uniós adatvédelmi irányelvvel, amely szintén szigorítást hozott ezen a területen az elmúlt években, ez a GDPR-ként közismert adatvédelmi rendelet.

Nem készül személyiségprofil, semmiféle pluszinformációhoz nem jut hozzá az állam azáltal, hogy a Digitális Magyarország applikációban egy helyen elérhetővé teszi azokat az adatokat, amelyekkel már egyébként is rendelkezik az állam. Ez nagyon fontos, tehát nem készítünk személyes profilt, nem élünk vissza adatokkal, és nem is jutunk pluszadatokhoz, ellenben az állampolgár számára könnyebben használhatóvá, praktikusabbá, gyorsabbá tesszük az ügyintézést, amit egyébként is meg kell tenniük. Eddig úgy kellett megtenniük, vagy jelen pillanatban úgy tudják elsősorban megtenni, hogy hivatalokba járkálnak, magukkal hordanak igazolványokat, azokat előveszik, emlékeznek, ha van adott esetben, a jelszóra meg a PIN-kódra, ezeket be kell mutatniuk. Ez egyre kevésbé lesz szükséges, hiszen mobiltelefonnal gyakorlatilag mindenki rendelkezik. Tudom, hogy nem mindenütt egyformán, de látjuk a tendenciákból, hogy ez egy drámai gyorsasággal terjedő realitás, hogy a magyarok rendelkeznek mobilalkalmazással, hogy egyre inkább az okostelefon válik azzá az eszközzé, vagy már azzá vált egyébként, ahol ezeket az ügyeket elintézik.

Nagyon sok példa van már erre jelen pillanatban is. Ilyen a mobilfizetés applikációja, erre utaltam az expozéban is, egyre több helyen látjuk azt, hogy akik úgy szeretnének fizetni, ma már a mobiltelefonjukkal és nem is a bankkártyájuk elővételével fizetnek. De ilyen egyébként az szja befizetése, az utóbbi években, amióta ezt bevezettük, sokkal egyszerűbbé vált a személyi jövedelemadó bevallása, sokkal nagyobb százalékban kerülnek beadásra hibátlan, korrekt adóbevallások. Egy olyan eszköz megint csak, amihez a digitalizáció hozzájárul.

De az egészségügyi rendszert és adatokat is említhetem. Senki nem akarja betiltani nyilvánvalóan azt, semmiféle ilyen szándék nincs, hogy az emberek elmenjenek orvoshoz, azonban azt mindannyian tapasztaljuk, hiszen ez is már egy realitás, hogy milyen sok könnyítést jelent, hogy a leletek, az egészségügyi adatok megtalálhatók. Bármely orvoshoz is megyünk, az látja a teljes kórképet, tehát egy jobb szolgáltatást tud nyújtani az állampolgároknak. Idős embereknek nagy segítség az, hogy nem kell minden alkalommal egy receptfelírás miatt az orvoshoz elmenni, ha nem akarnak, hanem a felhőben ezt meg tudják kapni, ki tudják váltani. Ezek a mindennapi életet nyilvánvalóan megkönnyítő dolgok már ma is. Vagyis látható, hogy a digitalizáció az élet minden területére ma már kiterjed, és egy hasznos eszközként kell rá tekinteni, nem félni kell tőle, hanem jól használni.

A digitális állampolgársággal és az alkalmazással egy olyan, az eddigieknél biztonságosabb belépési mód valósul meg az adatok felé, ami jobban védi az állampolgárokat. Ez jelen pillanatban a legmagasabb szintű biztonsági garanciákat tartalmazza, biometrikus azonosítást, arckép alapján, ujjlenyomat alapján való azonosítást, titkos kód alapján való védelmet, a telefonokat egyébként is képernyőzár védi. Ilyen szintű biztonságot eddig nem tudtunk garantálni, ez ebben egy jelentős előrelépés lesz.

Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem lesz kötelező. Ezt többen felvetették, az összes hozzászóló gyakorlatilag. Nem lesz kötelező, tehát megmarad a személyes ügyintézés lehetősége. A kormányablakokat mi hoztuk létre, mi vezettük be, ezek nagyon népszerűek. A kormányablakokba ezután is el lehet majd menni, lehet az ügyeket személyesen intézni, és ha valaki ragaszkodik hozzá, akkor meg lehet neki az összes igazolványa egyébként fizikailag is, csak éppen a jövőben egyre kevésbé lesz erre szükség, hiszen azok az adatok, amelyek miatt igazolványaink vannak, meglesznek könnyen hozzáférhető módon az állampolgár számára a mobiltelefonján. Ezeket aztán azonosítani tudja, el tudja küldeni hivatalosan. Jövőbeli tervekben szerepel az elektromos aláírás bevezetése. Még egyszer mondom tehát: ezek az állampolgárok ügyintézésének könnyítését szolgálják, és nem jelentenek semmiféle veszélyt.

Mindez egyébként megfelel az Unióban hatályban lévő e-IDAS rendeleteknek. Az e-IDAS 1. és az e-IDAS 2. az, amely ezeket szabályozza, gyakorlatilag kijelöli azt a keretrendszert, amely, azt gondoljuk, hasznos. A digitális adattárca meglétét, a digitális azonosításnak ezt a lehetőségét ez a rendelet is előírja. Azt gondolom még egyszer tehát, hogy indokolt és az emberek érdekét szolgálja, de választható marad természetesen a fizikai igazolványok birtoklása is.

Most nagyon sok olyan érv elhangzott, illetve olyan mondat, olyan hozzászólás, amely valójában nem idetartozik. Nem idetartozik a mesterséges intelligencia szabályozásának a kérdése, ebben a témában van egy egyéb jogalkotási vita. Nem idetartozik az online csalások kérdése, ami kétségtelenül problémát jelent, de erről egy másik vitában kell beszélni, más törvény szabályozza. A kibervédelemről az imént volt szó, ezt megelőzően, az sem témája a digitális állampolgárságról szóló törvény módosításának, és ugyanígy nem idetartozik a készpénzhasználat. Egyébként mi nem ellenezzük a készpénz használatát, ezzel semmi probléma nincsen, nyilván erre szükség van, de nem szabad átesni a ló egyik oldalára sem. Tehát amellett, hogy az elektronikus fizetésre sokan igényt tartanak, ez egy realitás, de a készpénz is meg fog maradni, ezzel semmi probléma nincs. De még egyszer mondom: nem tartozik a digitális állampolgárságról szóló törvény körébe.

Nem jön létre egy új adatbázis. Fontos hangsúlyozni, hogy adatbázisok eddig is már megvoltak, hiszen a kártyáinkon lévő adatokat nem papírokban, könyvekben vagy pergamenen őrzi a magyar állam, hanem adatbázisokban már egy jó ideje, nem jön létre új adatbázis, de az adatbázisokban már tárolt adatokat egy helyen könnyen meg lehet találni a mobilalkalmazásban. Ez az a lényeges előrelépés, ami a mindennapi használatban is nagy könnyebbséget fog jelenteni.

Végezetül pedig hadd reagáljak még két dologra. Gréczy Zsolt és talán Dúró Dóra is említette azt, hogy visszaéltünk korábban adatokkal az oltások kapcsán. Ezt kategorikusan visszautasítom, nem történt ilyen. Minden olyan esetben, amikor állami adatbázisból üzenetet kap egy állampolgár, akkor azért kapja és kaphatja, mert ahhoz hozzájárult, minden ilyen esetben akár egy papíron, akár egy digitális üzenetben vagy levélben, kommunikációban erről nyilatkozni lehet, hogy kéri vagy nem kéri, hozzájárul vagy nem járul hozzá ahhoz, hogy további információkkal az állam őt megkeresse. Ez csak így, a törvények tiszteletben tartásával történt minden esetben a múltban is, és a jövőben is így lesz ez.

Annyit mondanék itt a végén még, hogy Dúró Dóra képviselő asszony a pszichológiai veszélyekről beszélt és a gyerekekről, a gyermekvédelemről. Én szülőként is egyetértek ezekkel az aggályokkal, azt kell mondanom, de nem tudtam nem észrevenni, hogy képviselő asszony is a mobiltelefonjáról olvasta fel vagy nézte a jegyzeteit. (Dr. Apáti István: Ez ám a lebuktatás! ‑ Novák Előd: Hoppá!) Tehát nyilván ön is használja ezeket az eszközöket. Előttem és itt van még egy eszköz meg a papír is. Én papíron is szeretek jegyzetelni, és ezt fogom is használni. Ezekre oda kell figyelni, kétségtelen, ez a közös dolgunk, közös feladatunk, ha úgy tetszik, ez egy közös kihívás, hogy reagáljunk erre a radikálisan megváltozott világra. Védeni kell a gyerekeket, a saját gyerekeinket is, meg általában minden gyereket, de azt is látjuk ugyanakkor, én a saját gyerekemen is látom, hogy a mobiltelefon a kapcsolattartást is szolgálja ma már, tehát ha azt megtiltjuk a gyerekeknek teljes egészében, akkor eltiltjuk őket az egymással való kapcsolatban is. Ez egy nehéz ügy. Mi nem így tartottunk kapcsolatot, de a fiatalok ma már részben így tartanak kapcsolatot. Tehát erre nyilván reagálni kell, ezzel foglalkozni kell.

(14.10)

Ez egyébként mutatja azt, hogy milyen általános szinten jelent a digitális világ egy új kihívást sok szempontból mindannyiunk számára, jó, hogyha ezekről beszélünk.

Én azt kérem az ellenzéki képviselőktől is, hogy gondolják át újra, hogy nem tudnák‑e támogatni ezt a törvényjavaslatot. Szerintünk ez az állampolgárok igényeiből indul ki, szerintünk biztonsági garanciákat tartalmaz. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményezte egyébként a törvényjavaslatot, azt velük szoros együttműködésben alakítottuk ki, ez a törvényi védelem és jogvédelem továbbra is nyitva áll. Én tehát azt gondolom, hogy érdemes megfontolni azt, hogy ebben közösen tudjunk dönteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Hidvéghi Balázs — 2024-11-05, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-86.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-125-86,
  title = {Hidvéghi Balázs — 2024-11-05, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-86.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}