Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány ismét a magyar emberek szabadságának a csorbítására készül, és minden bizonnyal meg is fogja ezt tenni. Egyetlen pozitívuma van ennek az előterjesztésnek, hogy legalább most már nem titkolják, hogy igenis csorbítják a magyar emberek szabadságát, és rájuk erőltetik a digitalizációt, akkor is, ha egyébként ők nem szeretnék ezt.

Merthogy eddig arról szólt a fáma, hogy lehet majd választani, és lehetőségként felkínálják a digitális ügyintézést, az applikációt és az iratoknak a digitális térbe való áthelyezését. Most már egyértelmű hátrány éri azokat, akik meg szeretnék tartani a hagyományos formátumú igazolványokat, hiszen azokért külön fizetni kell, és külön eljárásban kell kérni, ha valaki meg szeretné tartani ezeket az iratait. Bár az előterjesztő megpróbál biztosítékokat bemutatni az adatok tárolása és kezelése kapcsán, ugyanakkor talán egy idei példa is globálisan mutatja azt, amit a kiberbiztonsági szakértők is jeleztek egyébként, hogy lehetetlen biztos védelmet nyújtani bizonyos támadások és problémák esetén. Erre jellemző példáink is vannak.

Idén júliusban a CrowdStrike kiberbiztonsági cég Falcon Sensor nevű szoftvere a Microsoft Windows összeomlását okozta. A szándékolatlan problémát ugyan elhárították, de a negatív hatások napokig tartottak, és óriási károkat okoztak. Több légitársaság leállította a járatait, egyes műsorszolgáltatók teljesen leálltak, a banki szolgáltatásoktól az egészségügyig világszerte rendszerproblémák léptek fel. Az informatikai hiba egyébként a Liszt Ferenc repülőtér működését is érintette. Ez lehetett a világ valaha volt legnagyobb hatású informatikai kiesése, úgy, hogy nem is volt benne szándékosság. Külön szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy csak ott működtek tovább a rendszerek, például Ausztráliában a vidéki bankok által, ahol a digitalizált ügyintézés mellett ‑ mellett! ‑ megőrizték az adminisztráció hagyományos formáit is.

A másik példa egyébként, amiről részletesebben és hosszabban is szeretnék beszélni a felszólalásom során, az Norvégia példája, amire a kormánynak is illene néhány pillantást vetnie, mert gyakorlatilag 180 fokos fordulatot hajtott végre Norvégia az elmúlt fél évben többek közt a készpénzvédelem területén.

A digitális állampolgárság, illetve ennek létrehozása, a digitális azonosító létrehozása nem új keletű. Bill Gates nyilvánosan is bejelentette, hogy a Rockefeller Alapítvánnyal karöltve szeretné, hogy 2030-ig az összes ENSZ-tagállamban kötelező legyen a digitális azonosító a társadalomban való részvételhez. Ez egy katasztrofális terv, és még mielőtt összeesküvés-elmélettel vádolnának meg a kormánypárti képviselők, szeretném jelezni, hogy ez a kormánypárti sajtóban is megjelent, például a mandiner.hu hírportál is írt erről.

Ez az, amit a Mi Hazánk Mozgalom a leghatározottabban elítél, ez ellen tiltakozunk, és arra szólítjuk fel a kormányt, hogy semmi esetre se tegyen további lépéseket ez irányba, bár ez a törvényjavaslat is éppen erről szól. Emlékezhetünk rá, hogy a Covid-diktatúra idején Kanadában hogyan éltek vissza a bankok, illetve maga az állam is azzal, hogy a tiltakozásokban részt vevő kamionosoknak, sőt, az őket támogató embereknek a bankszámláit is elérhetetlenné tették, lefagyasztották, bármiféle emberi jogot, emberi szabadságot figyelmen kívül hagyva. De önöktől sem áll távol az adatokkal való visszaélés, hiszen szintén a Covid-diktatúra idején a Vakcinainfóra feliratkozott embereknek még évekkel a járvány lecsengése után is küldtek különböző kormányzati politikai üzeneteket tartalmazó e-maileket.

A digitalizációval való szembeszállásnak a legfontosabb sarokköve kell hogy legyen a készpénz megvédése. Ezért is nyújtotta be a Mi Hazánk Mozgalom közel, sőt, most már több mint egy éve azt az alaptörvény-módosítást, amely a készpénzhasználat alkotmányos védelmét hivatott biztosítani. Örülök, hogy Tállai államtitkár úr is jelen van, mert ő mondta el ugyanezen padsorok között, hogy a kormánynak valóban célja és szándéka a készpénzforgalom visszafordítása, holott a készpénz az emberi szabadság egyik legfontosabb eszköze.

(13.50)

Ennek ellenére egyre elterjedtebb jelenség Magyarországon is, hogy nem lehetséges készpénzben fizetni például árukiadásra létesített automatáknál, fesztiválokon, sportrendezvényeken, és ezek egyre gyakoribbak, a postabezárások is. Az időseket is arra kényszerítik, hogy a bankkártyájukat használják, de sok helyen az állam által működtetett, például tömegközlekedési eszközökön sem lehet már készpénzért vásárolni, így büntetés várhat a bankkártyával nem rendelkezőkre is. Sajnos ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon jelenség, és egyre nagyobb teret hódít. Jelenleg Kína, az Egyesült Államok és az Európai Központi Bank foglalkozik leginkább az új világrendnek ezzel a fejlesztésével, a digitális pénzzel. A Covid-diktatúra alatt már tettek lépéseket, ahogyan említettem, a totális megfigyelés felé, most pedig a készpénzhasználat betiltásával még el is vehetnék a pénzét bárkinek.

A Mi Hazánk Mozgalom tehát alkotmányos védelmet javasol a készpénzhasználatnak, ahogyan egyébként Szlovákiában és Ausztriában már megtették ezt, felismerve ennek fontosságát, és az európai parlamenti választások előtt bizottsági szinten még önök is támogatták legalább a javaslatunk tárgysorozatba vételét. Azonban azóta ismételten hátraarcot mutattak be ebben az ügyben, és nem engedik azt sem, hogy egyáltalán napirendre kerüljön az Országgyűlés plenáris ülésén, és egyáltalán érdemben megvitathassuk ezt a kérdést.

Mindenféle kamuindokokkal próbálják ezt megakadályozni, holott, ahogyan említettem, két szomszédos országunkban is már sor került erre. De a legeklatánsabb példa mégis Norvégia, amely az állam teljes körű digitalizációt meghirdető céljától 180 fokkal fordult vissza. Elsősorban kiberbiztonsági okokra hivatkozva visszakoztak, és kifejezetten arra szólították fel a lakosságot, hogy minden digitális megoldásra legyen hagyományos alternatívájuk is. Ez nagyon fontos. Tehát miközben önök büntetni akarják azokat, akik a hagyományos alternatívákat meg akarják őrizni, addig a norvégok ennek ellenkezőjére szólítják fel a lakosságukat. A leglátványosabb lépés Norvégiában az október 1-jén hatályba lépett készpénzvédő törvényjavaslatok sora volt.

A norvég parlament Európa legerősebb készpénzvédő törvényét fogadta el, és mindenhol kötelezővé tették a készpénz elfogadását. Sőt, továbbmentek: azokat az üzleteket büntetik, ahol ezt elutasítják. Egy valóságos mozgalom alakult meg a készpénz védelmére Norvégiában, ahol egyébként ezelőtt már majdnem teljesen készpénzmentes társadalmat valósítottak meg. Tehát ők tudják, kipróbálták, hogy miről van szó, és a fiatalok álltak ennek a kezdeményezésnek az élére. Ők elemezték, felmérték, hogy a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az online kiszolgáltatottság mit okozhat a társadalomban, és a nemzetbiztonságukat garantáló stratégiai döntést hoztak. Ebben követhetnénk őket.

Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy a digitális eszközök milyen veszélyeket rejtenek magukban a fiatal nemzedékre vonatkozóan, és úgy gondolom, hogy ha a felnövekvő generációk lelki egészségét, mentális egészségét tekintjük, akkor minden bizonnyal a legsúlyosabb veszélyforrásról beszélünk, amikor a digitális eszközökről beszélünk. Ezt már kutatások is alátámasztják, hogy mióta elterjedt ezeknek az eszközöknek a használata, például 2010 óta a depressziós fiatalok aránya a lányok körében 145 százalékkal emelkedett, a fiúk körében 161 százalékkal emelkedett; az önsértés miatt a sürgősségi osztályokra kerülő fiatalok aránya 2010 óta a lányok körében 188 százalékkal emelkedett, a fiúk körében 46 százalékkal emelkedett.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nagyon helyesen tette a kormány, hogy az iskolákban korlátozta a mobiltelefonok használatát, azonban ez nem elég. További lépéseket is javasolunk. Például az Egyesült Államokban egyébként már lehet kapni olyan készülékeket, amelyek ugyanazokat az élményeket nyújtják, amelyeket egy mobiltelefon meg tud adni a gyerekeknek, tehát például az órát látják rajta, tudnak vele fényképezni, ‑ lehet ilyen készülékeket kapni ‑, de például a közösségi média nem érhető el ezeken a készülékeken. Tehát lehet olyan megoldást találni, ami megvédi ettől a fiatalokat, mégsem maradnak el a digitális kompetenciáik.

2012-től globálisan mindenhol, ahol bevezették ezeket az eszközöket az oktatásban, romlottak a PISA-eredmények, tehát azok a készségek, amelyek az alapvető ismeretek elsajátításában segítenék a gyerekeket, romlottak a digitális eszközök használata miatt. Azt is kimutatták a kutatások, hogy azok a fiatalok, akik naponta több mint három órát töltenek a közösségi média előtt, kétszer akkora eséllyel lesznek depressziósak és fognak szorongani.

Döbbenetes és sokunk számára talán elképzelhetetlen vagy nehezen hihető az, hogy a 12-18 éves kamaszok naponta mennyi időt töltenek különböző digitális eszközök képernyője előtt. Kapaszkodjanak meg: az átlagos képernyőidő 8 óra 39 perc naponta a 8-18 éves kamaszok körében. A 8-12 éveseknél egy fokkal jobb a helyzet: 5 óra 33 perc. De gondoljunk bele, hogy a 8-12 éves kor közötti gyermekeknek arra lenne‑e szükségük, hogy képernyőt bámuljanak, vagy éppen arra, hogy a társaikkal játsszanak, sportoljanak, a levegőn mozogjanak.

A 8 éves gyerekek 31 százalékának már van okostelefonja, és sorolhatnám azokat a további döbbenetes és minden eddigi képzeletet felülmúló statisztikákat, adatokat, amelyek arra világítanak rá, hogy ezeknek az eszközöknek a használatát nemhogy népszerűsíteni kellene a fiatalok körében, nemhogy arra kellene kényszeríteni az állampolgárokat, hogy használják minél többet ezeket az eszközöket, mert egyébként a felnőttek között is rendkívül alacsony azoknak a száma, azoknak az aránya, akik tudatosan tudják ezeket használni, hanem minél tovább, minél későbbi életkorig távol kellene tartani az embereket ettől, és a felnőtteket is minél inkább el kellene szakítani attól a virtuális világtól, amit ez a készülék jelent. Mert ne gondoljuk azt, hogy ha valaki a digitális állampolgárság applikációját használni fogja, az azt fogja eredményezni, hogy ő nem fog majd elkalandozni a telefonján. Ez is egy tévhit, hogy egyetlen applikáció használata nem jelenti azt, hogy a többi applikációt is használni fogja valaki, ezt is cáfolták a kutatások. Tipikusan gyakori, hogy az ember egyvalamit megnéz a telefonján, aztán még 3-4 üzenet felugrik neki, és akkor elkezd azokkal is foglalkozni.

Tehát ezek a szabadságjogi és az emberek mentális egészségének védelmét célzó okok azok, amelyek miatt a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)