Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Képviselők! A kormány adópolitikájának középpontjában továbbra is az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll, a most tárgyalandó törvényjavaslat intézkedései is ezeket a célokat szolgálják. Ezen túlmenően a javaslat jogrendbe iktat több uniós jogharmonizációs kötelezettségből eredő módosítást, továbbá rendez számos, az adótörvények alkalmazása során keletkezett kérdést. Néhány, a lakosság széles rétegeit érintő tervezett intézkedésről honfitársaink véleményét is kikérjük a most indult nemzeti konzultáció keretében. Nézzük, milyen intézkedések bevezetéséhez kéri a kormány az Országgyűlés támogatását!

Kormányzásunk mintegy másfél évtizede alatt mindig a családok érdekeit helyeztük politikánk, így az adópolitika középpontjába ‑ nem lesz ez másként a jövőben sem. Ennek bizonyítékaként a személyi jövedelemadózásban a gyermeket nevelő családokat érintő családi kedvezményt megkétszerezzük. A javaslatban most két lépcsőben történő emelést kezdeményezünk minden gyermekes családot érintően. Az első lépcsőben 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, a második lépcsőben 2026. január 1-jétől további 50 százalékkal növeljük meg a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértékét. Ennek eredményeként 2025 második felében az egy gyermeket nevelők havonta 15 ezer, a két gyermeket nevelők gyermekenként 30 ezer, a három vagy több gyermeket nevelők pedig gyermekenként 49 500 forinttal kevesebb adót fognak fizetni; 2026. január 1-jétől pedig ezek az összegek 20, 40, illetve 66 ezer forintra emelkednek.

Az érvényesítés szabályai változatlanok, vagyis a kedvezményt a szülők közösen is érvényesíthetik egymás között megosztva. Ha azonban még így sem tudják az őket megillető kedvezmény teljes összegét érvényesíteni a személyi jövedelemadójukból, a fennmaradó pénzösszeget a társadalombiztosítási járulék megfizetésénél is figyelembe vehetik. Az emelt összeggel növelt pénzösszeget érvényesíthetik a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők. Az ilyen gyermekekre tekintettel figyelembe vehető kedvezmény tehát ’25. július 1-jétől 15 ezer forinttal, ’26. január 1-jétől pedig 20 ezer forinttal több, mint a családot egyébként a gyermekszám alapján megillető kedvezmény.

Módosulnak a fizetővendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai. A módosítás célja, hogy közeledjenek egymáshoz a magánszálláshely-szolgáltatók és a más szálláshelyek adózási feltételei, valamint hogy a kiadható lakásállomány jelenleginél nagyobb részét adhassák ki hosszú távon, enyhítve ezzel a leginkább Budapesten tetten érhető lakhatási problémákat. A tételes átalányadózást továbbra is legfeljebb három ingatlan rövid távú szálláskiadási célra történő hasznosítása esetén lehet választani. A fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. 2 millió vendégéjszaka felett évi 150 ezer forintot kell majd fizetni lakószobánként, míg 2 millió vendégéjszaka alatt az adómérték változatlan, 38 400 forint.

A javaslat adózási szempontból megteremti annak a lehetőségét, hogy a munkáltató által a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százaléka lakásfelújítási célokat szolgáljon. Módosul, illetve kiegészül több adómentességet megállapító jogcím feltételrendszere, és új jogcímek is megjelennek a szabályozásban. Az általános szabályoktól eltérően 2025-ben adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása. Adómentes lesz az is, ha a munkáltató a kötött felhasználású Diákhitel2 konstrukció havi törlesztőrészleteinek megfizetéséhez és akár a hitel visszafizetéséhez, előtörlesztéséhez ad támogatást. A kifizető 2025-től adómentesen juttathat a minimálbér összegének erejéig állatkerti belépőket is.

Adómentessé válik az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény, például az irodaházban lévő konditerem és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat. Új jogcímek rendelkeznek a visszaváltható csomagolású italtermékek csomagolásának átengedése és az annak visszaváltása során keletkező jövedelmek adómentességéről, továbbá az úgynevezett hitelesített energiamegtakarításokból és a rugalmassági szolgáltatásokból származó jövedelmek adómentességéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános forgalmi adó szabályozása terén a legjelentősebb gazdasági hatással járó módosítás az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatóságának további két évvel történő meghosszabbítása 2026 év végéig, folyamatban lévő építkezések esetén pedig az 5 százalékos kulcs akár 2030. december 31-éig is alkalmazható lesz. Ezzel az intézkedéssel a kormány a családok számára a könnyebb lakáshoz jutást kívánja elősegíteni, egyúttal pedig az építőipari vállalkozások helyzetén is javítani kíván.

A földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletek 2025-től fordított adózás alá kerülnek. Az intézkedés célja, hogy megtörténjen az adócsalások további visszaszorítása. Ugyancsak a gazdaságfehérítés jegyében a közvetett vámjogi képviselővel lebonyolított import áfaszabályai is szigorodnak. Az e-nyugta közelgő bevezetése az eddigiekhez képest jelentős változással jár a nyugtakibocsátás terén, ugyanakkor az új rendszer indulásához szükséges bonyolult technikai háttér biztonságos megteremtése, valamint az adóalanyoknak az átállásra történő felkészüléshez megfelelő idő biztosítása érdekében a rendszer kezdő időpontját fél évvel kitoljuk.

Végezetül pedig az általános forgalmi adózást érintő változások az uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek tesznek eleget. Ennek keretében módosulnak az immár határon átnyúlóan is választható alanyi mentesség részletszabályai, továbbá bővül az utólagos adóalap-csökkentés esetköre.

Tisztelt Országgyűlés! Az utasforgalmi törvény a határ menti bevásárlóturizmus visszaszorítása érdekében módosul, így a személyes célú áfa- és jövedékiadó-mentesség napi egy alkalommal, az első beutazás alkalmával fogja megilletni a beutazókat.

A dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó mértéke 2025. január 1-jétől 8 százalékkal emelkedik, továbbá jövőre az uniós előírások miatt egyes energiatermékek adómértéke is emelkedik.

(14.20)

Mindez azonban a családok energiaköltségeit nem érinti, ugyanis a háztartások energiafelhasználását a kormány továbbra is mentesíti a jövedéki adó alól.

A jövedéki adó értékének szinten tartása érdekében 2025-től valorizációs szabályt vezetünk be, azaz a jövedékiadó-termékek automatikusan követni fogják az inflációt. A dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében, ahol 2025-től emelkednek az adómértékek, a valorizáció csak 2026-tól kezdődik.

Ezzel párhuzamosan az uniós szabályok adta legmagasabb szintre emeljük a fuvarozók jövedékiadó-kedvezményét, és az uniós keretek adta legszélesebb körre kiterjesztjük a mezőgazdasági termelők adókedvezményét. Így jövőre már a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkák után is visszaigényelhetővé válik a felhasznált gázolaj jövedéki adójának jelentős része. Egyúttal arról is gondoskodunk, hogy se a fuvarozók, se a mezőgazdasági termelők adóterhe ne növekedjen, ezért a kereskedelmi és mezőgazdasági gázolaj adókedvezménye minden évben automatikusan növekedni fog a valorizáció mértékével.

A légitársaságok hozzájárulását 2025. január 1-jétől kivezetjük. Emellett, ahogy a kormány korábban ígérte, a gyógyszergyártói és távközlési különadó szintén megszűnik az idei év végével. Ez utóbbiakat a rájuk vonatkozó kormányrendeletben fogjuk kivezetni.

Tisztelt Országgyűlés! A társasági adó vonatkozásában a törvényjavaslat az állami támogatási szabályok, hivatkozások, jogharmonizációs rendelkezések felülvizsgálatára tesz javaslatot. E tekintetben érdemes megemlíteni, hogy a Magyarország filmszakmai támogatási programja kapcsán igénybe vehető adókedvezmény alkalmazásának lehetőségét az Európai Bizottság meghosszabbította. Ennek értelmében a filmtámogatásra vonatkozó társaságiadó-kedvezmény 2030. december 31-éig lesz elérhető.

Tisztelt Képviselők! A tavalyi évben került sor a globális minimumadó hazai átültetésével kapcsolatos jogszabály elfogadására. A kiegészítő adók bevezetésével kapcsolatban számos adminisztrációs kötelezettsége van az adózóknak, a törvényjavaslat rendelkezései ezért e körben javasolják a szabályozás pontosítását és az egyes kötelezettségek részleteinek tisztázását. Emellett a törvényjavaslat alapján az elismert belföldi kiegészítő adó alanyaira a jövőben adóelőleg-kötelezettség is vonatkozni fog a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozásában az idei évben számos szabályt vezettünk be. Ezen intézkedések körébe tartozik a bankokat érintő tranzakciós illeték mértékének emelése, az illetékmentes lakossági tranzakció értékhatárainak emelése és a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó rendelkezések bevezetése. Tekintettel arra, hogy ezen intézkedések hosszú távon szolgálják a magyar gazdaság érdekeit, ezért beépülnek a tranzakciósilleték-törvénybe.

Tisztelt Ház! Az adóeljárások gördülékenyebb lefolytatása és a gazdaságfehérítés érdekében elengedhetetlen, hogy olyan jogintézményeket hozzunk létre, vagy olyan módosításokat tegyünk, amelyek növelik a jogkövetési hajlandóságot, illetve segítik az adózókat és az adóhatóság munkáját. Fentiek alapján az állampolgárok terheinek csökkentése érdekében lehetővé tesszük a személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat, azaz online videós kapcsolat útján történő meghallgatásának lehetőségét.

Az egyszerűsítés mellett az adóeljárási tárgyú módosítások másik fő vonalát a gazdaságfehérítési tárgyú intézkedések képezik. Ennek érdekében tovább bővül a NAV eszköztára a csalárd adózók kiszűrése érdekében. Bevezetjük az adóegyeztetési eljárást, amelyre akkor kerülhet sor, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és a NAV adatai nem fedik egymást. Ez egyrészt csökkenti az adózói visszaéléseket, másrészt a vállalkozók számára könnyítést jelent, hiszen nem ellenőrzéssel kell szembenézniük, hanem elegendő lesz részükre egy online eljárást lefolytatni.

Ugyancsak a kormány gazdaságfehérítési intézkedéseinek sorába illeszkedik az újonnan bevezetett biztosítási jogviszony tisztázására irányuló eljárás, amely nemcsak a költségvetést és a tisztességes adózókat, hanem a munkavállalókat is védi. Ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően lehetőség lesz a hiba javítására, ha például csak a munkavállaló kijelentését mulasztotta el a munkavállaló.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vámeljárásokat érintően adminisztrációcsökkentő és az elektronikus folyamatokat támogató módosításokat is tartalmaz a tervezet. A módosítások következtében egyszerűsödnek a tranzitterületen folytatott kiskereskedelmi vendéglátóipari tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályok, az állandó megbízás vagy meghatalmazás bejelentésének elmaradása pedig a jövőben nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét. Lehetővé válik továbbá az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv elektronikus hitelesítéssel történő előállítása is.

Tisztelt Ház! A kiskereskedelmi adót érintő változás, hogy kibővül az adó fizetésére kötelezettek köre azon platformüzemeltetőkkel, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg. A platform üzemeltetőjének az adókötelezettségét az egy platformon keresztül értékesítő kiskereskedők belföldön átadott áruja esetében megszerzett összesített árbevétel után kell megfizetnie. Amennyiben azonban a platform teljesíti az adófizetési kötelezettséget, akkor a platformon értékesítő kiskereskedőnek a platformon eladott áruja kapcsán már nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ha azonban a platformüzemeltető nem fizeti meg az adót és az adótartozás tőle nem hajtható be, akkor a platformon értékesítő kiskereskedőnek kell az adóalapja arányában az adót megfizetnie.

A helyi adók körében új mentességi szabályok lépnek életbe. Nem terheli építményadó a helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő, műemléki védelem alatt álló épületet a szerzés évében és az azt követő három évben. Nem terheli idegenforgalmiadó-kötelezettség az önkormányzat illetékességi területén az idegenrendészeti szabályok alapján létesített és bejelentett szálláshellyel rendelkező természetes személyt. A helyi iparűzési adó szempontjából nem keletkezik Magyarországon telephelye annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerint az állam részese a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezménynek. Az érintett légitársaságok ezt a szabályt már a 2024. évi adókötelezettségük megállapításánál is alkalmazhatják.

2025. január 1-jétől környezetkímélő gépkocsinak kizárólag az elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi minősül. A 2024. december 31-éig forgalomba helyezett plug-in hibrid gépjárművek ‑ átmeneti szabály alapján ‑ 2026. december 31-éig vehetik igénybe a gépjárműadó- és a cégautóadó-mentességet. Mivel a cégautóadó mértékét korábban tételesen határozta meg a jogszabály, ezért annak értéke évről évre az infláció mértékével csökkent. Ezért az adó mértékének szinten tartása miatt 2025. január 1-jétől 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó. A módosítás értelmében mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban egy inflációkövető valorizációs szabály lép életbe.

A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így 2025. január 1-jétől ezen adónem tekintetében is megszűnik a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény, valamint a jövőben valorizációs szabály lép itt is életbe.

A javaslat bővíti az illetékmentességek körét. Mivel a nemzeti kulturális önazonosság számára fontos az építészeti értékek megóvása, védelme, a műemlékvédelmi ösztönző- és támogató rendszer részeként mentessé válik a nemzeti emléknek minősített műemlék lakóépület öröklése. A termőföld vásárlásával kapcsolatos illetékmentességi szabály is kiegészül: a mentesség fennáll abban az esetben, ha a földműves saját mezőgazdasági társasága által hasznosítja a termőföldet, illetve ha bekebelezési eljárás következtében szűnik meg a földműves közös osztatlan tulajdonjoga.

(14.30)

A gépjárműszerzés illetéke inflációkövetővé válik. Megszűnik a plug-in hibrid járművek vagyonszerzésiilleték-mentessége, módosul továbbá az illeték kiszabására történő bejelentés szabálya.

Hogy az adózással kapcsolatos blokkot egy jó hírrel zárjam, meg tudom erősíteni, hogy további egy évre felfüggesztjük a reklámadó alkalmazását, annak mértéke 2025 során is nulla százalék marad.

Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény javasolt módosítása elsősorban az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja. A kkv-k számviteli irányelvben meghatározott értékhatárai az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel euróban 25 százalékkal, aktuális árfolyamon közel 60 százalékkal emelkedtek. A megnövelt értékhatárok átültetésére a számviteli törvényben kerül sor. Az uniós elvárásokkal összhangban a javaslat az éves beszámoló, valamint az összevont, tehát konszolidált éves beszámoló készítésére vonatkozó megemelt, új értékhatárokat tartalmazza.

A módosítással az éves beszámoló készítésére kötelezettek száma várhatóan 30 százalékkal csökken. Az érintett vállalkozások a jövőben éves beszámoló helyett egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. Az összevont éves beszámoló készítésére kötelezettek száma szintén körülbelül 30 százalékkal csökken. A beszámolókészítési kötelezettséget előíró magasabb értékhatárok már a 2024. évi üzleti évre is alkalmazhatók.

A javaslat a beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok növelésével összefüggésben a könyvvizsgálati értékhatár emelését is tartalmazza. A könyvvizsgálati kötelezettség jelenlegi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatára a duplájára, 600 millió forintra nő, az 50 fős foglalkoztatotti létszámfeltétel változatlansága mellett. A javasolt új értékhatár figyelembe veszi a hazai vállalkozások méretsajátosságait, így továbbra is alacsonyabb, mint az uniós irányelv által lehetővé tett mérték. Az értékhatár megemelésével a könyvvizsgálati kötelezettség alól várhatóan körülbelül 15 ezer társaság mentesül. A megemelt értékhatár először a 2025. üzleti évi beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozóan alkalmazandó.

A javaslat emellett a számviteli törvényt és a könyvvizsgálói törvényt a fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben néhány gyakorlati végrehajtást segítő rendelkezéssel is kiegészíti. A javaslat tartalmaz továbbá több olyan technikai pontosítást, kiegészítést, amely a közfelügyeleti hatóságot segíti a hatósági feladatai ellátásában.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai szénhidrogén-kitermelési célok és a beruházások megfelelő ösztönzése érdekében indokolttá vált a szénhidrogénbányajáradék-rendszer szabályozásának átalakítása, egyszerűsítése. Ezért szükséges a világpiaci árazáshoz igazodó, progresszív szénhidrogénbányajáradék-mértékek bevezetése a korábbi rögzített bányajáradék-mértékek helyett. A rendszerszintű változások az ország ellátásbiztonságát, a kitermelt földgázminőség javulását, a beruházások ösztönzését és a szénhidrogén-bányászatból származó járadékbevételek hosszú távú biztosítását hivatottak szolgálni.

Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)