Sas Zoltán (Jobbik)

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ha nemzetbiztonsági kérdésekről van szó, akkor azt gondolom, hogy nagyon jó lenne egy olyan nemzeti minimum ebben a kérdésben, hogy mindannyian ezt el tudjuk fogadni, hiszen háborúk jönnek, háborúk mennek, különféle befolyásolási törekvések történnek hazánkkal szemben, kiemelten fontos, hogy jól működő, hatékony, professzionális szolgálataink legyenek.

Ha megnézzük a magyar titkosszolgálatok történetének alakulását, és az újkori részt egy picit fölelevenítjük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy 1990 után egy polgári hírszerző és elhárító, illetőleg egy katonai hírszerző és elhárító ágazattal kezdődött meg a demokratikus államrend. 1995-ig egy ideiglenes szabályozással működtek a szolgálatok, ’95-től hatályba lépett az aktuális törvény, és 1996-tól a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is megkezdte a működését. Utána egy hosszabb kihagyás történt. A 2010-es években gyakorlatilag a katonai titkosszolgálatok összeolvadtak, kiberbiztonsági intézet jött létre 2015-ben, a TIBEK ’16-ban alakult, és 2022-ben pedig NIK-ké alakították át, és így jutottunk el a mai napig, ami a titkosszolgálatok működését, a polgári és a katonai titkosszolgálatok komplexitását tudja bemutatni.

És most elérkeztünk ehhez a törvényjavaslathoz, ami a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya jogállásáról szól, ami mindenképpen egy kiemelten fontos kérdés, amit szabályozni kell, hiszen ezek a változások, amelyek az elmúlt évtizedekben zajlottak, szükségessé és indokolttá teszik azt, hogy ezeknek az embereknek a működését, a munkavégzésükkel kapcsolatos dolgokat szabályozzuk. De egyébként még nagyon sok olyan kérdést kell javítani, frissíteni, hogy a mostani kor kihívásainak megfelelően tudjanak dolgozni a szolgálatok munkatársai, illetőleg maguk a szolgálatok is eredményesebben tudjanak tevékenykedni.

Az Alaptörvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, a nemzetbiztonság érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a kormány irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati erők, eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat törvények határozzák meg.

A nemzetbiztonsági szolgálatok kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Tevékenységük alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai és a katonai döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári és beszélhetünk katonai titkosszolgálatokról, nemzetbiztonsági szolgálatokról. Most a polgáriakat érintő törvényt tárgyaljuk, tehát ezekről is fogok beszélni.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatuknál és hatáskörüknél fogva speciális eszközrendszerük felhasználásával védik Magyarország érdekeit, így különösen az ország szuverenitását, belső alkotmányos rendjét; ellátják a hatáskörükbe tartozó államhatalmi, kormányzati és egyéb személyek védelmét; végzik a feladatkörükbe utalt bűncselekmények felderítését; továbbá nemzetbiztonsági szempontból releváns információkat gyűjtenek, így munkájukkal segítik a kormány döntéshozó feladatát. Mindennapi munkájuk során nyílt forrású adatgyűjtés mellett alkalmazzák még a humán és technikai információszerzés eszközeit.

Ezzel együtt mindenképpen ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtést ‑ és itt kiemelten a magyar állampolgárokra vonatkozó információgyűjtésről is szeretnék beszélni ‑ egy szigorú jogi környezet szabályozza. Sokan azt gondolják, hogy a titkosszolgálatok kényük-kedvük szerint tudnak lehallgatni, megfigyelni embereket. Ennek a vélelemnek, ennek a hibás vélelemnek talán a ’89 előtti időszakban keresendők a gyökerei. A hazai szolgálatok működését a törvény kellő garanciával biztosítja, hogy ne történhessen jogsértés.

A most tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya vonatkozásában felváltsa a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvénnyel annak érdekében, hogy a szolgálatok személyi állományának jogállására jellemző speciális jogok és kötelezettségek határozottabban tudjanak érvényesülni.

Az új jogállási törvény néhány szakaszából szeretnék és fogok is idézni. A 7. § kimondja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásával valósul meg, valamint bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatokat, ha kell, az élete árán is teljesíti.

A törvényjavaslat 2. számú melléklete tartalmazza az eskü szövegét. Érdemes ezt elolvasni, mert vannak, akik azt gondolják, hogy a hazaszeretet, az önfeláldozás egy ósdi, elavult, régi fogalom, amire már nincs szükség. Ezzel egyáltalán nem értek egyet. A hazaszeretet és az önfeláldozás egy olyan erény, amit a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak van alkalma gyakorolni, és ha ők jól végzik a munkájukat, azt nem látjuk, hiszen annak az eredménye azt jelenti, hogy biztonságosan tudjuk élni a mindennapjainkat. Ha viszont ők, ne adj’ isten, bármikor is hibáznak, akkor természetesen mindenki érteni fog a titkosszolgálati munkához, és mindenki tudja őket kritizálni. De most abból induljunk ki, hogy jól végzik a munkájukat, az ő elismerésüket sem lehet nyíltan megvalósítani, hiszen az általuk végzett tevékenység nagyrészt titkos. Úgyhogy itt és most megragadom az alkalmat, hogy a szolgálatok korábbiakban és most is szolgáló munkatársainak megköszönjem azt a hazaszerető, önfeláldozó munkáját, amit végeznek, és további sok sikert kívánok nekik ehhez, hiszen egy nagyon nehéz időszakban élünk.

Annyira nehéz ez az időszak, hogy az elmúlt időszakban tapasztaltuk azt is, hogy az Európai Unió néhány vezetője egy olyan célt tűzött ki maga elé, ami azt irányozza elő, hogy egyfajta közös, egységes titkosszolgálat üzemeljen az Unión belül. Ez megítélésem szerint egy nagyon-nagyon veszélyes irány, hiszen ha csak abból indulunk ki, hogy a nemzetbiztonság kérdését a vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe utalják, de ezen túlmenően ez Európa, itt nemzetállamok vannak, a nemzetállamoknak pedig saját érdekeik vannak, és ezen saját érdekeik érvényesítésére és a más államok érdekeinek az elhárítására szükség van önálló, szuverén titkosszolgálatokra. Úgyhogy ellentétben azzal, hogy például a rendvédelem vagy a katonaság területén egy közös, egységes fellépés akár lehet szükséges és indokolt, a nemzetbiztonságok területén ez a terület biztos, hogy járhatatlan.

Az új jogállási törvény 8. §-a szabályozza az egyenruha-viselés szabályait. A főigazgatók és a főigazgató-helyettesek viselhetnek egyenruhát.

(11.50)

Itt azért érdemes arra odafigyelni majd, hogy a korábbi szabályozás a tábornokok számára is lehetővé tette az egyenruha viselését bizonyos állami rendezvényeken. Ezt érdemes megfontolni, hiszen ezek az emberek büszkék a munkájukra, különösen, amikor már a szolgálati idejük leteltével töltik a megérdemelt pihenésüket. És természetesen az a rendszer, hogy a főigazgatóknak sokkal nagyobb hatáskörük van, ezzel lehet vitatkozni, ezt mi politikusok meg is tehetjük, viszont azok a főigazgatók, azok a vezetők, akikkel napi kapcsolatban tudok lenni mint a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, ők kifejezetten örülnek ennek a lehetőségnek, hiszen ők azok, akik a frontvonalban vannak, ők azok, akik haladéktalanul és gyorsan tudnak reagálni egyes eseményekre.

A 14. § szakasz tiltja a szolgálat munkatársainak, hogy akár internetes felületen úgy nyilvánuljanak meg, hogy abból kiderüljön a szolgálati jogviszonyuk, tehát kiderüljön az, hogy ők a titkosszolgálatok munkatársai. Ez is egy olyan jogvesztés, amiről korábban is beszéltünk és fogunk beszélni, de ez teljesen érthető, hiszen ha a szolgálatok munkatársai az internetes felületeken kiraknák, hogy ők a szolgálatnak dolgoznak, gyakorlatilag dekonspirálnák magukat, ami nem célunk.

A 6. fejezet 13-21. §-a szabályozza azokat az alapvető jogkorlátozásokat, amelyek a szolgálatteljesítés feltételei. Ilyenek például a sztrájk és szakszervezeti érdekképviseleti jog tilalma, a nagyon széles körű bejelentési kötelezettség rendszere, vagy akár a politikai véleménynyilvánítás és párttagságot tiltó szabályok, de akár egy külföldre tervezett családi nyaralás tiltása vagy korlátozása is. Ezek egy civil embernek, egy polgári foglalkozást űző embernek nagyon nehéz és egyébként valóban nehéz tilalmaknak és kötelezettségnek tűnnek, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy a titkosszolgálatok, a titkosszolgálatok működései a magyar állam működésének alappillérei. Tehát egyszerűen ezeket a szabályozásokat a rendkívül fontos feladataiknak a végrehajtása céljából meg kellett hozni.

A 27. § szabályozza a szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit. Itt azt emelném ki elsősorban, amit nem tartalmaz ez a javaslat, az pedig az, hogy nincsen felső korhatár. Míg több olyan egységnél, amely Magyarország biztonságát köteles garantálni, fontos egy fizikai állóképesség, azonban itt egy szellemi teljesítőképességre van elsősorban szükség, és ez egy idősebb embernek is bőségesen a rendelkezésére áll.

A 45. § a vezénylés szabályait a Hszt.-hez képest jelentősen átalakítja, egyszerűsödnek, egy vezénylési jogcím marad, és vezénylési megállapodást fognak kötni, ami, úgy gondolom, hogy előremutató intézkedés.

Az 57. § a szolgálati viszony megszűnésével foglalkozik. Itt egy új elem, hogy kérésre a szolgálati idő meghosszabbítható maximum 70 éves korig. Ez egy jó rendelkezés. Azért jó rendelkezés, mert azok az emberek, akik ezen a szakterületen dolgoztak, hosszú évek során alakították ki azokat a kapcsolati tőkéket, szerezték be azokat a tapasztalatokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni. Egyébként javaslom, hogy a katonai szolgálatok is gondolkozzanak el ezen, hiszen ott egy pont ellentétes mozgást látunk, ott a fiatalítás jegyében a régi jó, bevált szakembereket szerintem valamiért nem becsülik meg kellően.

A 64-69. § meghatározza a felmentési okokat. Itt a jövő kérdése lesz, hogy gyakorlatban hogyan érvényesül a munka és magánélet közti egyensúly, különösen a 2019/1158. számú európai parlamenti és tanácsi irányelvnek köszönhetően. Ez a vita jelenleg még egy meddő vita lehet, de lehetséges, hogy a későbbiekben erre a témára még vissza kell térni, és pontosításokra lesz szükség.

Ugyanitt kerül szabályozásra az érdemtelenség, ami a korábbi méltatlanságot váltja fel. Itt azért fölmerül egy olyan kérdés, hogy a titkosszolgálatok munkatársai nem viselkedhetnek úgy szolgálati időn kívül, hogy ezzel kvázi szégyent hozzanak a szolgálatra. De a téma komolyságától egy picit eltérően, azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a titkosszolgálatok munkatársai kapcsán az titkos, hogy ők a szolgálatok munkatársai, tehát ha érdemtelenül viselkednek, az sem derül ki a szolgálatokra nézve.

Ugyanakkor a szakmai elhivatottság hiánya mint felmentési ok azért egy elég szubjektív ok lehet. Ezzel komolyan kell foglalkozni, és ennek a felmentésnek a megfelelő szabályozását valamilyen bizottságban vagy valamilyen konkrét tényekkel jó lenne, ha az államtitkár úr meg tudná indokolni és alá tudná támasztani.

A 114. § szabályozza a rész-szolgálatteljesítési időre vonatkozó előírásokat. Roppant helyesen és támogathatóan a tervezet család- és gyermekbarát, konkrétan a tervezet lehetőséget biztosít a gyermekgondozási ellátásból vagy fizetés nélküli szabadságról visszatérő szülőnek, hogy a gyermek hároméves koráig rész-szolgálatteljesítési időt is választhasson, amit a munkáltatói jogok gyakorlója mérlegelés nélkül kell hogy engedélyezzen az eredeti beosztásban a munkavállalónak.

A 129-132. § az illetmény kérdéseit szabályozza. Itt viszont egy alapvető változás lesz, az eddigi bérezés rendszere átalakul, és új rendszer alapján a besorolási osztály, valamint a besorolási kategória a miniszter által rendeletben meghatározott sávokon belül kerül kialakításra.

Számtalanszor elmondtuk, hogy a törvényi garancia az, ami a legjobban tudja biztosítani a munkavállalók jogérvényesülését. A szolgálatoknál lehetőség volt már korábban is ‑ talán 2022 májusától ‑ az eltérítésre és az egyéni bérezésre. Felmerülhet kérdésként, hogy ennek az eltérítésnek a tapasztalatai alapján döntöttek‑e ennek a rendszernek a megváltoztatásáról. De amit szeretnék konkrétan megkérdezni államtitkár úrtól, és erre szeretnék is egy határozott választ kapni, hogy akkor lássunk világosan, hogy a munkatársak esetében ‑ és nem az, hogy mennyi az állománytábla vagy nem annyi az állománytábla, vagy milyen pótlék van, vagy milyen nincs ‑ amit eddig hazavitt egy titkosszolgálati munkatárs, ha ez a törvény hatályba lép, akkor a következő héten ugyanannyit fog hazavinni, kevesebbet vagy többet. És az erre vonatkozó miniszteri rendeleteket is nagyon szeretnénk látni. Természetesen, ha ezek minősített adatokat tartalmaznak, akkor a bizottságnál lesz lehetőségünk, hogy megismerjük. Ez az, ami ha nem is törvényerejű, de rendeleti erejű garanciát tud biztosítani a munkavállalók számára.

Mi van az illetményen felüli juttatásokkal? A javaslat azt írja, hogy a törvényi szabályozás szintjén elhagyásra kerül, ugyanakkor azt nem jelenti automatikusan, hogy meg is fog szűnni. Akkor ez mit jelent? Tehát ha nincs benne a törvényben, akkor hol fognak ezek jelentkezni?

A 224. §-tól a nemzetbiztonsági alkalmazottakról szól a törvényjavaslat, ami egy újdonság lesz. Érthető a változtatás szándéka, remélhetőleg beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, meglátjuk, hogy ez hogy fog alakulni.

A T/9708. számú, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő javaslat módosításával kapcsolatban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományaira vonatkozó törvény hatálybalépésével egyidejűleg át kell vezetni bizonyos módosításokat, ugyanakkor a javaslat 17. §-ától a 31. §-áig a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítására vonatkozó jogszabály-módosításokat tartalmaz.

A javaslat az Nbtv. 8/A. §-át is módosítja, ami a Nemzeti Információs Központ feladatait szabályozza. Ez részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket indokolt és egyébként szükséges is aktualizálni, hiszen ez a korábbi elődszervezetre lett kialakítva, és ennek az aktualizálása elmaradt. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy itt megjelenik új elemként a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amely kap tájékoztatásokat a NIK-től. Feltételezem, hogy a minősített adat kezelésére vonatkozó szabályok betartásával és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező munkatársakra vonatkozik ez az adatszolgáltatási lehetőség.

A módosítás tartalmazza azt a változtatást is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének tevékenysége térítésmentesen igénybe vehető a jogosult szervezetek számára, ezzel az eddigi versenyhátrány felszámolásra kerül. Ez egy jó, előremutató döntés.

A nemzeti utasadat-információs egység kifejezés jelenik meg a NIK helyett több jogszabályban is, itt feltételezem, hogy egyfajta újrastrukturálódást láthatunk.

A T/9711. számú, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat. A törvényjavaslat célja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak egy önálló szervi jogállást teremtsen. A nemzetbiztonsági törvény ismeri és használja a nemzetbiztonsági szolgálatok gyűjtőfogalmát, viszont a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény nem, annak ellenére, hogy mind a polgári titkosszolgálatok, mind a katonai titkosszolgálatok központi államigazgatási szervként üzemelnek, ezt a hiányosságot orvosolja ez a tervezet.

(12.00)

Továbbá a javaslat módosítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok besorolását akképpen, hogy kiveszi a rendvédelmi szervek közül, és önálló csoportot alkotnak a KNBSZ-szel közösen. Ez a csoport a nemzetbiztonsági szervek csoportja lesz a javaslat szerint.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnökefoglalja el.)

Mint az elején is elmondtam, meggyőződésem, hogy a nemzetbiztonsági kérdések olyan fontos közös ügyünk, amelyben az előremutató, jó javaslatokat támogatni kell. Kihasználva azt, hogy a nemzetbiztonsági törvény egyes elemei is megnyitásra kerültek, igyekezni fogok a héten még néhány olyan módosító javaslatot benyújtani, amely talán érdemes lesz megfontolásra. Ezekben az ügyekben az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetőleg a különféle nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársaival egyeztetve fogom megtenni ezeket a módosító javaslatokat.

A javaslattal kapcsolatos támogatásunkat a módosító javaslatok megtárgyalását követően fogjuk kialakítani. Köszönöm szépen a figyelmüket.