karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Novák Előd (Mi Hazánk)

2024-11-05 · 125. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:07

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9706 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról T/9708 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról T/9711 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg10 428 karakter · 16 bekezdés · JSON

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miközben a Mi Hazánk Mozgalmat kirekesztik a Nemzetbiztonsági Bizottságból, tehát a titkosszolgálatok országgyűlési felügyeletét is ellátó testületből, egy parlamentbe önálló listán bejutott párt be sem tekinthet egy parlamenti bizottság irataiba, nos, addig ez a mintegy 250 oldal terjedelmű javaslatcsomag a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetrendszerét, valamint személyi állományának jogállását érintő új szabályokat állapít meg. Legfőképp azt, hogy a titkosszolgálati hatalom Rogán Antalé, ő még sincs itt ezen a vitán, nem tiszteli meg az Országgyűlést és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát, hogy jelen legyen, akár csak egy előterjesztéssel. De lehet persze, hogy most is figyel minket, egy azonban biztos: mi nem kérdezhetünk tőle.

A törvénycsomag szerint például új előléptetési és javadalmazási rendszer lesz, minden hatalom a miniszter és a főigazgatója kezében összpontosulna. Az viszont nem derül ki az előmeneteli rendszer és az illetményrendszer új szabályozásából, hogy most akkor több pénzt akarnak fizetni vagy kevesebbet. Tehát kinek jó ez a szabályozás? Csak Rogán Antalnak vagy a nemzetbiztonság területén dolgozó munkavállalóknak is? A fő kérdés persze az, hogy kinek jó, miért van szükség erre a szinte rekordhosszúságú törvénymódosításra. Feltehetőleg arról van szó, hogy a kormány még jobban be akarja biztosítani a saját pozícióját azzal, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feletti irányítás központilag hatékonyan biztosítható legyen. Valószínűleg ezért kerül a törvényjavaslat szerint majdnem minden jogosítvány a miniszter és a főigazgató kezébe.

A hatalmas javaslatcsomag tartalmaz olyan utalásokat, hogy a rendvédelmi szervezetrendszer keretében történő foglalkoztatás, tehát ami jelenleg van, az nem eléggé rugalmas a nemzetbiztonsági feladatok ellátásához. Nos, ezt kívülállóként, a Nemzetbiztonsági Bizottságból is kirekesztett képviselőként nehéz megítélni, de lehet ebben is igazság, ezt el kell ismerjük. Viszont a lényeg kétségkívül inkább az, hogy a kormány törekszik a nemzetbiztonsági szolgálatok központosítására, politikai felhasználására is, és az irányítási jogosítványok miniszteri és főigazgatói szinten összpontosulnának.

A T/9706. számú javaslat 19. §-ában egy hibát is felfedezni véltem, hiszen a Nemzeti Információs Központhoz telepítene új, az illegális bevándorlással és a magas járványügyi kockázatok feltárásával kapcsolatos feladatokat, amelyek köre egyébként a törvényjavaslatból azért nem teljesen világos ‑ és itt van a hiba ‑, mert a 19. §-ban szereplő szabályok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény új, 8/A. §-ának (8) bekezdésére utalna vissza, viszont a 18. §, amely ezt az új 8/A. §-t megállapítja, nem rendelkezik, egész egyszerűen nincs (8) bekezdése.

Végül beszélnünk kell arról a fajsúlyos problémáról is, hogy miért rekesztik ki a Mi Hazánkat a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt üléseiről. Abszurd módon az Országgyűlés egy bizottságának irataiba sem engednek betekinteni egy parlamentbe önálló listán bejutott pártot, a Mi Hazánk Mozgalmat. Ezt a sérelmünket hiába jeleztem frakcióvezető-helyettesként a házelnök úrnak is már jóval több mint egy éve, írásban többször is, válaszra sem méltatott minket. Ennyit a politikai kultúráról, az Országgyűlés méltóságáról és még sorolhatnánk, hogy ezt még egy képviselővel is megteszik. Hány és hány állampolgár panaszkodik persze, hogy nem válaszolnak nekik az országgyűlési képviselők, a mégoly nagy apparátussal rendelkező házelnök sem. Azzal szoktam vigasztalni őket, hogy nekem sem válaszolnak. Ez ma Magyarországon a politikai kultúra, ennyit a mai Országgyűlésről és Kövér Lászlóról.

A kormánypárti többség egyébként úgy tiltott ki a Nemzetbiztonsági Bizottság üléseiről, hogy a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjeként sikeresen átmentem a nemzetbiztonsági átvilágításon, a titkosított tanácskozásokon csak az MSZP és a Jobbik bizottsági tagja vehet részt a kormánypártokon kívül. Volt, hogy még az ülés napján kiszivárogtatták a Magyar Nemzet napilapnak a számukra kedvező információkat. Ezt egyébként általában úgy szokták megtenni, hogy ami számukra kedvező, azt nem titkosítják, vagy feloldják a titkosítását, és akkor már nem lesz minősített adat, de néha már erre sem adnak. Ilyen esetben viszont volt, hogy feljelentést is tettem a Btk. 265. §-a szerinti minősített adattal visszaélés és a 305. § szerinti hivatali visszaélés gyanúja miatt. Persze elsikálták az ügyet, nyomozás sem indult.

A Mi Hazánk egyébként az országgyűlési ciklus elején elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját kérte, tehát ennyire fontos nekünk, szemben azokkal a balliberális pártokkal, amelyek egyetlenegy hozzászólót sem adnak ehhez a vitához, ami pedig 250 oldal terjedelemben szabályozza a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működését. Nos, mi elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját kértük, majd miután a kormánypártok ezt nem voltak hajlandóak, csak inkább őfelsége ellenzékének biztosítani, és a számukra kockázatot nem jelentő ‑ politikai kockázatot nem jelentő ‑ személyeknek biztosították csak, azután legalább bizottsági helyre tartott igényt a Mi Hazánk Mozgalom, de azt sem kaptunk.

Ezért az Országgyűlésről szóló törvény 40. §-a alapján a bizottsági tagsággal nem rendelkező frakcióknak járó tanácskozási jogú részvételt kérte a Mi Hazánk számomra, honvédelmi bizottsági tagként nemzetbiztonsági ellenőrzésen átment képviselőként, azonban a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták ‑ nem is egyszer, számtalan alkalommal ‑ a zárt ülésen való részvételi szándékomat, így egy parlamenti listán bejutott pártot rekesztettek ki a bizottsági információkhoz jutók köréből. Sőt, szakértőnk jelenlétét sem engedélyezik, pedig az Országgyűlésről szóló törvény szerint ‑ idézem ‑ képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén az adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet. Vagy inkább mégsem, talán így kellene módosítani ezt a törvényt, ha már ennyire tartják be.

A titkosszolgálatok pedig mint minősítők, titokgazdák azt is megtiltották nekem ‑ írásos kérésem ellenére ‑, hogy legalább a nélkülem lezajlott vita után betekinthessek a zárt körű mutyijaikba. Mindezek után, azt gondolom, hogy különös gátlástalanság a zárt ülés egyes adatait kiszivárogtatni olykor például a Magyar Nemzetnek, amely egyszer például még az ülés napján megírta, hogy titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a bizottság a baloldali pártok külföldi kampányfinanszírozásának ügyében, amelyről a lap megírta, hogy a következő időszakban folyamatosan vizsgálja majd ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság a zárt ülésein.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint viszont inkább a teljes nyilvánosság előtt kellene vizsgálni a Márki-Zay Péter által beismert kampányfinanszírozási törvénysértést, illetve a Facebook szerepét is, hiszen a külföldi érdekcsoportok beavatkozása a magyar választásokba nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. De fel kellene tárni a másik oldalon a CÖF-CÖKA, illetve a Kövess minket 2022 Kft. és hasonló fedőszerveik hátterét. Ha emlékeznek, és közel mennek egy óriásplakáthoz, akkor láthatják, hogy valójában ki finanszírozza ezeket. Nem a Fidesz. Sokszor még csak nem is kormánypénzből folytatnak kormánypropagandát, hanem mondjuk, ezeket a piszkos munkákat, a negatív kampányt jellemzően a fedőszerveik milliárdos kampányköltéseiből, és ezeket, illetve a forrásaikat kellene normális esetben feltárnia, vizsgálnia például a Nemzetbiztonsági Bizottságnak is.

(12.10)

Hát, ezért nem engedik oda például a Mi Hazánk Mozgalmat, mert mi ezt képviseljük, mi ezt képviselnénk. Egyébként a magyar titkosszolgálat által feltárt, amerikai milliárdokból folytatott tiltott pártfinanszírozásnak és pénzmosásnak is minősülő óriásplakát-kampányt a Momentum. Ezért feljelentést tettem a momentumos politikusbűnözők ellen is, miután sikerült feltárnom a céghálót a követelésem nyomán nyilvánosságra hozott titkosszolgálatijelentés-részlet és az Opten cégtár segítségével. Tehát én végzek érdemi munkát így is, csak azért nehéz titkosított információkhoz való hozzáférés nélkül, melyeket a becsületes feltárás helyett inkább évekig csepegtetnek, politikai célokra használva azokat.

Egyébként a Momentum volt az is, amelyik lebukott, hogy a képviselője titokban a Világbank képviselőjével tárgyalt egy washingtoni parkban, konspirált környezetben. Ezt egyébként a legolvasottabb jobboldali hírportál, a Kuruc.info tárta fel, melyet házelnök úr letiltott itt a parlamentben, mint egy állam az államban, kiskirálykodva, bírósági, hatósági döntés nélkül, még a látszatra sem ügyelve; míg a külföldről pénzelt balliberális ügynökmédiumokkal nincs baja Kövér Lászlónak, csak a legolvasottabb jobboldali hírportállal.

Végül, ami még a nemzetbiztonsági kockázatokat illeti, nemcsak Szabó Timea esetében merült fel, hogy CIA-ügynök, hanem Gyöngyösi Mártont is CIA-ügynöknek nevezte Murányi Levente. És sajnos egyedül a Mi Hazánk Mozgalom szorgalmazza, hogy a megfelelő transzparencia megteremtése érdekében legyen nyilvános a parlamenti képviselők kettős vagy akár többes állampolgársága, ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az idegen állampolgárság, főként akkor, ha titkos.

Márki-Zay Péterről is csak az előválasztási győzelme után vált nyilvánossá, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkezik, tehát megtörténhet, hogy megválasztanak valakit akár kormányfővé, és aztán kiderül, hogy egy másik ország állampolgárát választották meg. Ez a jogrendszerben így működhet jelenleg Magyarországon, és önök szerint ez rendben van. Normális ez? Hát, szerintem abszolúte nem! Tehát miért söpörték le nagykoalíciós összefogással a Mi Hazánk Mozgalom átláthatóságot célzó indítványát, ami például az országgyűlési képviselők, sőt már a jelöltek esetleges más állampolgárságát is kötelezően nyilvános adatként kezelné? És miért rekeszti ki a Fidesz a Mi Hazánk Mozgalmat a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt üléseiről? Miért nem tekinthetünk be az iratokba, miután önálló listán bejutottunk a parlamentbe?

Tisztelt Országgyűlés! A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, mintegy 250 oldal terjedelmű javaslatcsomag nem orvosolná ezeket a kérdéseket, így az országgyűlési felügyeletük ezután sem megoldott. Ezért sem támogatja a Rogán Antal érdekét szolgáló törvénycsomagot a Mi Hazánk Mozgalom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Novák Előd — 2024-11-05, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-52.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-125-52,
  title = {Novák Előd — 2024-11-05, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-52.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}