Halász János (Fidesz)

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi években több szerkezeti változás is történt a nemzetbiztonsági szolgálatok működési struktúrájában, ezek mind az adott időszak indokolt lépései voltak. Az előttünk fekvő törvényjavaslatok is alapvető változást hoznak.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kikerül a rendvédelmi dolgozók köréből, és számukra egy önálló, a speciális tevékenységükhöz illeszkedő jogállás jön létre. Ezzel egy hosszabb folyamat zárulhat le, melynek eredményeként mind a jogszabályi háttér, mind a finanszírozás, mind az intézményi struktúra és a kormányzati irányítási szerkezet a lehető legjobban tudja biztosítani a szolgálatok számára a legfontosabb feladataik, a nemzeti szuverenitás védelmének és a nemzetbiztonság garantálásának ellátását.

Emlékezhetünk rá, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2010-ben a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek. 2010-ben erre azért volt szükség, mert akkor a legfontosabb kihívás a közbiztonság helyreállítása volt, ugyanis szó szerint kriminális állapotokat örököltünk a Gyurcsány-, Bajnai-kabinetek után, és ez az akkori bűnözési mutatókban nagyon drasztikusan meg is látszott. Nemcsak jogi szabályozásra volt szükség, hanem eredményes, hatékony és összehangolt fellépésre is. Ezért döntöttünk akkor úgy, hogy ‑ szemben a korábbi hagyományokkal ‑ 2010-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete és koordinálása a Belügyminisztériumhoz kerül, és a feladatuk fontos része lesz a bűnüldözés és a bűncselekmények felszámolásának segítése is. És a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt a feladatot meg is oldották: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, Budapest pedig Európa talán legbiztonságosabb fővárosa.

Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése viszont új helyzet elé állította az országot. A háború nemcsak a fizikai biztonságra nézve jelent veszélyt, hanem az anyagi biztonságra és az energiabiztonságra is, tehát egyszerre veszélyezteti egy szomszédunkban zajló háború a magyar emberek fizikai biztonságát, az ország energiabiztonságát és az emberek anyagi biztonságát. Ebből az következik, hogy az egész kormányzati szerkezetet ezt figyelembe véve kellett felállítani. Ez vonatkozik a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataira is, melyek felé ma már jogos elvárás, hogy ne rendészeti, rendvédelmi, hanem szuverenitásvédelmi fókusszal működjenek.

Tisztelt Ház! Az összevont vita három törvényjavaslatot tárgyal egyszerre, ezekről, ezek címéről is államtitkár úr beszélt. A törvényjavaslatok célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya vonatkozásában felváltsa a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló ‑ röviden Hszt. ‑ 2015. évi XLII. törvényt a szolgálatok személyi állománya jogállásáról szóló új törvény. A jelenleg hatályos Hszt. általános szabályai sok esetben jelenleg sem alkalmazhatók a szolgálatok személyi állományára, amely miatt a Hszt. számos különleges szabályt tartalmaz.

A szolgálatok személyi állományából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerinti nemzetbiztonsági feladatokat alapvetően a nemzetbiztonsági állomány tagjai látják el, akik jelenleg a Hszt. alapján hivatásos szolgálati jogviszonyban vannak. E személyi kör a jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának, tagjainak szolgálati jogviszonyába kerül. Az a személyi kör pedig, amely jelenleg a Hszt. hatálya alatt rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban van, az új törvénnyel nemzetbiztonsági alkalmazott lesz. Fontos, hogy a nemzetbiztonsági alkalmazottakra is szükséges bizonyos speciális szabályok kiterjesztése, mert elkerülhetetlen a minősített adatokkal való találkozás a munkavégzés során, és így ugyanúgy ki vannak téve a jogellenes befolyásolási szándéknak.

Változik az illetményrendszer is. A szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a Hszt. 2022 májusától tartalmazza az eltérő illetményrendszert. Itt az új törvény nem tartalmaz részletszabályokat az illetményekkel kapcsolatban, erre a miniszter kap majd felhatalmazást, hogy a nemzetbiztonsági állomány tekintetében rendeletben meghatározza az illetmény megállapításának részletes szabályait. Ez az előterjesztés szerint ‑ más jogállási törvényekhez hasonlóan ‑ sávos rendszerű lesz, némi rugalmassággal; erről beszélt államtitkár úr is részletesebben. Ahogy a rendfokozatok kapcsán is lesz változás, és erről is hallottunk már: az új előmeneteli rendszer egyik fontos eleme, hogy a rendfokozatok a Hszt.-vel szemben nem az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek megállapításra, hanem egyedül a rendfokozat lineárisan halad előre az időben, így a rendfokozatban való előmenetel soron történő előléptetéssel vagy soron kívüli előléptetéssel valósul meg. A törvény szerint a vezetők továbbra is a vezetői beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viselik majd.

Foglalkozik a vezénylés szabályrendszerének egyszerűsítésével is a törvény. A Hszt. szerinti túlzottan korlátozott vezénylés szabályrendszere nem alkalmazható tökéletesen a szolgálatok nemzetbiztonsági állományára, miközben a szolgálatok számára fontos eszköz a vezénylés a nemzetbiztonsági feladataik ellátásához is. Az új törvény egyféle vezénylést fog tartalmazni, azt viszont kellően rugalmasan szabályozva, annak tartalmát vezénylési megállapodásban rögzítve.

A teljesítmény értékelése is módosul: a törvény megszünteti a minősítést, az értékelés a teljesítményértékelésben történik meg, a szöveges értékelés is a teljesítményértékelés része lesz; de erről már államtitkár úr szintén beszélt részletesen.

Egyes, jelenleg alkotott jogintézmények elhagyására is sor kerül, több olyan rendelkezést is tartalmaz ugyanis a Hszt., amelyek jelenleg sem alkalmazhatók a szolgálatok személyi állománya vonatkozásában.

Tisztelt Ház! A napirendi pont keretében tárgyalunk a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról is. Ez a törvényjavaslat egyrészt tartalmaz technikai változásokat, többek közt 69 törvényben módosul a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyra számos korábbi hivatkozás és fogalom.

A harmadik törvény pedig, amit az összevont vita során tárgyalunk, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása. Itt az előterjesztés célja, hogy a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos változásokat átvezesse. Így a jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerülnek a rendvédelmi szervek gyűjtőfogalmából, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal összevonva a módosítás megteremti a nemzetbiztonsági szolgálatok mint központi államigazgatási szervek új alcsoportját.

A fentiek szerinti szervezeti jogállási változással összefüggésben egyébként 61 törvényben szükséges a fogalmak szövegcserés átvezetése ‑ ezt is mind tartalmazza ez a javaslat, ezt a helyzetet is gondozza ez a törvény. Röviden talán ennyiben foglalhatók össze az összevont vita törvényjavaslatának főbb elemei.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos azonban a nemzetbiztonsági szolgálatok működését érintő törvénymódosítások kapcsán általánosságban is megemlíteni, hogy 2010 óta a nemzeti kormány milyen fontos döntéseket hozott az ágazatban. Gyurcsányék utolsó költségvetésében a teljes nemzetbiztonsági szféra 42 milliárd forintból gazdálkodhatott; idén több mint 150 milliárd forint jut a területnek. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Infláció!) A hivatásos állomány így bővített létszámmal, anyagi megbecsülésben és újabb képességekkel rendelkezve végezheti nélkülözhetetlen munkáját.

(11.20)

A Nemzetbiztonsági Bizottság kihelyezett ülésein, illetve a szolgálatoknál tett látogatásaink során láthattuk, hogy mind a hírszerző, mind az elhárító szervezeteink eredményesen használják fel a megemelt költségvetési forrásokat. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók elhivatott, felkészült, hazájukat szerető emberek, akikre számíthat a magyar társadalom, és a XXI. századi kornak megfelelő tudásukat a partnerszervezetek is megbecsülik. Szeretném megköszönni itt is áldozatos munkájukat.

A tisztelt Házat pedig arra kérem, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)