Farkas Örs (Fidesz)

FARKAS ÖRS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2022-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok világa átalakításra került. Az addig különböző minisztériumok alatt működő, de többségében a belügyi struktúrához tartozó szervek egy korábbi, akkor legitim elgondolás szerint belbiztonsági szemlélettel, a belső biztonsági kihívásoknak eleget téve, elhárító fókusszal működtek.

A 2022-es választásokat követően azonban a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatoknak új prioritásokat határozott meg, strukturálisan pedig, egyébként számos nemzetközi példának megfelelően, a kormányfő munkáját közvetlenül segítve, őket a kabinetiroda irányítása alá rendelte. Mindezek hátterében azon szuverenitásvédelmi megfontolások álltak elsősorban, amelyeket a háború árnyékában és a különböző külső ‑ politikai, gazdasági ‑ befolyásolási kísérletek hazánkat érintő kihívásai hívtak életre. Az ekkori döntéseknek megfelelően a miniszterelnök kabinetfőnöke kapta azt a feladatot, hogy a polgári szolgálatok munkáját megszervezze, azok tevékenységét ‑ immár a hírszerzést is ideértve ‑ összehangolja, és ez harmonikus működést és egységes szemléletet teremtsen a polgári szolgálatok világában.

Az elmúlt két évben az említett változtatások nyomán rengeteg tapasztalat keletkezett. Ezek alátámasztották, hogy az eredeti szándék helyes volt, a közös irányítás a szolgálatok még szorosabb és hatékonyabb együttműködéséhez vezetett, és mindez eredményesen hozzájárult a kormányzati döntéshozatal hathatós támogatásához.

Világossá vált ugyanakkor az is, hogy a szolgálatok működését meghatározó jogszabályi keretek, a szolgálatok munkatársainak tevékenységét keretező környezet nem támogatja megfelelően a jelenlegi logika alapján történő munkavégzést. A kormányzat ezért most arra vállalkozik, hogy a négy polgári szolgálat bevonásával, az ő szempontjaikat figyelembe véve egy olyan saját jogállási törvényt alkosson meg, amelynek a jogi keretrendszere a ma elvárt titkosszolgálati munka támogatására a legalkalmasabb. Fontos szempont, hogy az előttünk fekvő javaslat kidolgozásában a szolgálatok részt vettek, a tervezet a szolgálatok támogatását bírja, és felhasználja az elmúlt időszak ezen a téren született tapasztalatait.

Az új jogszabály elfogadásával egyidejűleg további két törvény elfogadását is kérjük majd a tisztelt Háztól. Az egyik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása, amely elsősorban az új jogállási keretrendszerből fakadó változtatásokat vezeti át, másrészt a feladatvégzést teszi hatékonyabbá, a másik pedig az a jogszabálycsomag, amely az előbb említett változásokat átvezeti az egész jogrendszeren, és a polgári nemzetbiztonsági jogállást a közigazgatási szervezetrendszeren belül is értelmezhetővé teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány mondatban kitérjek a legfontosabb konkrét változtatásokra az előttünk fekvő három törvényjavaslat vonatkozásában.

Először a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényről. Alapvető célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya vonatkozásában felváltsa a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, az úgynevezett Hszt.-t, annak érdekében, hogy a szolgálatok személyi állományának jogállására jellemző speciális jogok és kötelezettségek határozottabban érvényesülhessenek. Az új jogállási törvény kifejezetten a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya különleges kötelezettségeire és igényeire tud koncentrálni. Az új jogállási törvény olyan jogokra és kötelezettségekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a nemzetbiztonsági feladatok ellátását nagyobb mértékben tudják majd támogatni.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományáról szóló javaslat egyik legnagyobb újítása, hogy azt a szemléletet honosítja meg, miszerint az egyes szolgálatok vezetése, főigazgatói a korábbiaknál jóval nagyobb és szélesebb döntési jogosultságokat kapnak, erősödik a pozíciójuk. Ezzel párhuzamosan a kormányzati felügyeleti és irányítási jogkörök némileg visszább húzódnak. Meglátásunk szerint a kormányzatnak az a feladata, hogy prioritásokat határozzon meg a polgári szolgálatok részére, és biztosítsa a munkavégzéshez szükséges feltételeket mind az anyagi, mind a jogszabályi keretek tekintetében. Ettől a szolgálatok tevékenységének további hatékonyságnövekedését várjuk, egyúttal nagyobb felelősséget is téve a szolgálatokat irányító vezetők vállára.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a teljesítményalapú illetményrendszer, amely lehetőséget teremt arra, hogy többek között az egyéni teljesítményt, a szaktudást, az egyéni képességeket és a szolgálati beosztás ellátásával összefüggő terhelést egyedileg lehessen értékelni az illetmény megállapítása során. A törvényjavaslat sávos illetményrendszert vezet be. A munkáltatói jogkör gyakorlója ezen a sávon belül mérlegelési jogkörében megállapíthatja az illetményt, amelyhez a törvényjavaslat garanciális szempontból rögzíti a mérlegelési szempontokat.

Az új előmeneteli rendszer egyik fontos eleme, hogy a rendfokozatok ‑ egyébként a Hszt.-vel szemben ‑ nem az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek majd megállapításra, hanem a rendfokozat lineárisan halad előre az időben, így a rendfokozatban való előmenetel főszabály szerint soron történő előléptetéssel valósul majd meg. Ugyanakkor a közszféra más hivatásos állományú vezetőinek rendfokozatához igazodva a vezetők továbbra is a vezetői beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viselik majd, azonban arra kizárólag az adott vezetői beosztás betöltéséig lesznek majd jogosultak.

Az előzőekkel összhangban a törvényjavaslat legfontosabb eleme a teljesítményalapú gondolkodás, amelyhez kapcsolódóan új teljesítményértékelési rendszert vezetünk be. Az egyéni teljesítményt helyezzük előtérbe, ennek érdekében eltöröljük a szervezeti teljesítményértékelést, valamint a teljesítmény alapján megteremtjük az illetmény eltérítésének lehetőségét.

Lényegesen megújul a munkáltatói jogok gyakorlásának rendszere is, miszerint a törvényjavaslat a jelenlegi 42 darab miniszteri munkáltatói jogkör helyett csupán nyolcat hagy meg miniszteri szinten. Nem korlátozza be továbbá a főigazgató munkáltatói jogkörét, a munkáltatói jogokat egy személyben a főigazgatóra telepíti, aki néhány kivételtől eltekintve maga dönthet arról, ha valamely munkáltatói jogkörét nem ő kívánja gyakorolni.

Tekintettel arra, hogy a vezénylés a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok számára fontos eszköz, a nemzetbiztonsági feladatok ellátásához a törvényjavaslat teljesen átreformálja a vezénylés jogintézményét. Egyrészt megszünteti a többféle vezénylési jogcímet, másrészt a vezénylés ideje alatt a vezényeltre vonatkozóan a jogviszony tartamát nem rögzíti kógensen a törvény, a vezénylési megállapodásban állapodnak majd meg arról, hogy melyik jogintézményre melyik jogállási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szólót, vagy esetleg a fogadó szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó jogállási szabályt.

Új alapokra helyezzük ezenkívül a jogviszony létesítésének és megszüntetésének elemeit. Az illetményrendszer mellett ez egy új elem; szintén az egyéni teljesítményre, szaktudásra és egyéni képességekre lehet majd koncentrálni.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló T/9708. számú törvényjavaslat fő célja, hogy az előbb említett jogállási törvény hatálybalépésével egyidejűleg szükséges törvényi módosításokat átvezesse. A polgári nemzetbiztonsági jogállási törvény hatálybalépésével egyrészről szükségessé válik a Hszt. nagymértékű módosítása annak érdekében, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerüljenek a Hszt. hatálya alól, a személyi állományukra vonatkozó speciális rendelkezéseket hatályon kívül helyezve. Másrészt indokoltnak tartjuk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, az Nbtv. a személyi állomány jogállására tekintettel sok esetben ismétlő jogviszony tartalmára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, miközben a személyi állomány jogállását a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében is külön jogszabály szabályozza majd. Így a törvényjavaslat javaslatot tesz ezen szabályok szükség szerinti átemelésére és az Nbtv.-ből ezen rendelkezések hatályon kívül helyezésére.

Az előzőben említett szabályozási cél mellett a törvényjavaslat az Nbtv. további módosításait is tartalmazza, figyelemmel az elmúlt időszakban a nemzetbiztonsági ágazatot érintő technikai fejlődésre, valamint a joggyakorlatban felmerült igényekre.

A tervezet pontosítja, valamint kiegészíti a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ feladatait, valamint pontosító módosítást tartalmaz a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel és az utasadat-információs egységgel kapcsolatban.

A nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti állománya esetében szükséges, hogy alapfeladataik ellátása során a műveleti szempontok figyelembevétele mellett, a teljesítés sikere érdekében esetenként megszegjék az érvényben lévő közúti közlekedéssel összefüggő normákat. Tevékenységük természetéből adódóan ez a cselekmény a nemzetbiztonsági és a bűnfelderítési szempontok érvényesüléséhez fűződő érdekek miatt következik be, amelyek felülírják a csekélyebb súlyú szabálysértési normák betartását. Erre figyelemmel indokolt a büntethetőség kizárása ezen személyi kör vonatkozásában.

Ezzel egyidejűleg beépítésre kerülnek az Nbtv.-be a rendőrségről szóló törvényben a fedett nyomozó szabálysértésére vonatkozó rendelkezésekhez hasonló egyéb szükséges garanciális szabályok is.

A törvényjavaslat a kényszerítő eszközök alkalmazásának arányosságára figyelemmel kiegészíti az Nbtv.-t olyan kényszerítő eszközök használatának lehetőségével, amelyek megelőzik a lőfegyverhasználatot, és alkalmasak a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban rögzített feladatainak végrehajtása során előforduló támadások, illetve fenyegetések elhárítására.

Végül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló T/9711. számú törvényjavaslat célja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak egy önálló szervi jogállást teremtsen ‑ az Nbtv.-nek egyébként megfelelően ‑ a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben. Az Nbtv. ismeri és használja a nemzetbiztonsági szolgálatok gyűjtőfogalmát, míg a Ksztv. nem teremti meg a központi államigazgatási szervek között, miközben központi államigazgatási szervnek minősülnek mind a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, mind pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

(11.10)

A fenti célnak megfelelően a Ksztv. módosításával a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerülnek a rendvédelmi szervek közül, és önálló csoportot alkotva a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal közösen létrejön a Ksztv.-ben is a nemzetbiztonsági szolgálatok csoportja a központi államigazgatási szervek között. Szükséges továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi szervi jogállásának megszűnése miatt a rendvédelmi szervek és adott esetben a KNBSZ mellett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megjelenítése is az érintett törvényekben.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslattal határozott célunk a polgári szolgálatok személyi állományára vonatkozó közjogi szabályozás önállósítása és megújítása, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése, valamint a nemzetbiztonsági feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása.

Mindhárom törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a háborús helyzetben a külföldről érkező befolyásolási kísérletek közepette a nemzetbiztonsági szervek állományának elkötelezettségét tovább erősítő, tevékenységüket támogató, azoknak kiszámítható keretet biztosító, koherens, egységes jogszabályi környezet születhessen, lehetővé téve a hazánk szuverenitását kívülről és belülről érintő kihívások és támadások hatékony, kellő időben történő elhárítását.

Erre tekintettel kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslatok támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)