Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először fordul elő, hogy ön a magyar gazdaság és egyáltalában Magyarország helyzetével kapcsolatban a görög tragédiák sötét szárnyait lebegteti meg itt a parlament reggeli óráiban, és ugyanakkor az a furcsa helyzet alakul ki, hogy egy azonos tényállásból teljesen más konklúzióra jutunk.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt, gondolom, ön sem tagadja, hogy azok a kedvezőtlen, egyébként évek óta meglévő vagy évek óta várható hatások, amelyek következtében 2024. november első napjaiban, ma ott tartunk, ahol tartunk, nem érték váratlanul a magyar gazdaságot. Az, hogy egy elhúzódó orosz-ukrán háború, az ezzel együtt járó és kudarcos brüsszeli szankciók, az, hogy a magyar gazdaságnak a százéves tradíciókra visszamenő, német iparhoz fűződő szoros kapcsolata vagy kitettsége ‑ jelző kérdése ‑ megmutatkozik abban, ahogy szokták mondani, hogy ha Németország tüsszent, akkor Magyarország lázasodik be; ezt tudtuk eddig is.

Ön erre azt mondja, hogy minket ez felkészületlenül ért, és jelenleg tragikus állapotot vázol fel. (Dr. Mellár Tamás: Így van.) Abban azonos a megítélésünk, hogy az európai gazdaság, ezen belül a német és ehhez kapcsolódóan a magyar gazdaság nehéz időszakot élt meg, és jelenleg is nehéz időszakban van. Ön azt mondja, hogy erre nincs meg a magyar gazdaság megfelelő válasza. Talán azt mondta, hogy az expanzív források kimerültek, és muszáj az intenzív megoldások felé fordulni.

Egyet kell értenünk, és erre a legélesebb bizonyíték, hogy a magyar gazdaságirányítás kidolgozott egy olyan akciótervet, amely alkalmas arra, hogy a magyar gazdaság abszolút számokban is mérhető stabilitására alapozva, a jelenlegi gazdasági nehézségekből kilépve, 2025-ben visszaálljon arra a fejlődési pályára, amelybe korábban a Covid, aztán a háború és aztán az egyéb körülmények bejátszottak.

Meggyőződésem, hogy a nehéz időszakon túl vagyunk. Egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság egy fordulóponthoz érkezett. (Varju László: Állandó fordulatban vagyunk.) Magas, megkockáztatom, közel a teljes foglalkoztatottság: mintegy 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők mélyponton állnak. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben növekedtek, az átlagkereset 634 ezer forintot ért el. Ez nem jelent mást, mint hogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek a bérek többet, mint tavaly.

Alacsony szintre szorította vissza a kormány az inflációt. Ennek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. Minden célunk az, hogy az inflációt ezen a szinten tartsuk. Augusztusban éves bázison már 4 százalék fölé emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, amely az év hátra lévő részében tovább emelkedhet, és az áruk fogyasztása egyértelműen fölfelé húzza a gazdaság teljesítményét. A turizmus szárnyal, az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma ’23 azonos időszakához képest.

Az ingatlanpiac éledezik, a lakástranzakciók száma az év első kilenc hónapjában közel 40 százalékkal növekedett éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása több mint 30 százalékkal emelkedett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Összességében tehát túl vagyunk a nehéz helyzeten, és a kormány 21 pontos akcióprogramja reményeink szerint biztosítja a következő év gazdasági fejlődését. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)