Hollik István (KDNP)
2024-10-21 · 122. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 17:26Szöveg12 976 karakter · 19 bekezdés · JSON
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr, Államtitkár Úr, Képviselőtársak! Azt gondolom, hogy normál esetben ‑ hangsúlyozom, normál esetben ‑ egy költségvetési zárszámadás idején a külső körülményekről nem kellene beszélni, hiszen a mindenkori kormánytól elvárható az, hogy úgy tervezzen költségvetést, hogy a külső körülményeket figyelembe veszi a tervezéskor. De sajnos 2023-ban nem volt normál az eset, hiszen több olyan külső körülmény is befolyásolta Európa és benne Magyarország életét, amely előre nem volt látható, és sajnos súlyosan és negatívan érintette Európát és Magyarországot, így a magyar költségvetést is. Éppen ezért azt gondolom, hogy amikor 2023-ról, a 2023-as költségvetésről beszélünk, akkor bizony beszélnünk kell azokról a külső körülményekről, amelyek rendkívüli módon megnehezítették Magyarország életét.
2022-ben tört ki a háború, és talán sokan nem gondolták, de sajnos a háború a mai napig zajlik, a véres háború mai napig zajlik; katonák öldöklik egymást, ártatlan emberek halnak meg. Ez 2023-ban is végig zajlott, és nyilván ez is okozott egy súlyos sokkot, de ezt a sokkot csak mélyítette az a válasz, amit az Európai Unió adott a háborúra. És itt nem mehetünk el szó nélkül az uniós szankciós rezsim mellett, hiszen az Uniónak az volt az ígérete, hogy be fog vezetni szankciókat, és ezek bár lehet, hogy nagyon rövid távon fájni fognak Európának ‑ ezt is csak vonakodva ismerték el, legyünk őszinték ‑, de középtávon egészen biztosan le fogja zárni a háborút, hiszen térdre fogja kényszeríteni Oroszországot. Na most, ehhez képest, miután bevezették a szankciókat ‑ az elsőt, a másodikat, a harmadikat, a negyediket, az ötödiket; 2023-ban is több szankciót, szankciós csomagot elfogadtak ‑, azt láthattuk 2023-ban, hogy ezek a szankciók semmit nem oldanak meg, a háborút nem zárják le. Egy dologra viszont tökéletesen alkalmasak: arra, hogy energiaválságot okozzanak Európában, az európai gazdaságot a mélybe lökjék, és az európai versenyképességet totál taccsra tegyék ‑ hogy pestiesen mondjam. És ez mind befolyásolta a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést is.
Az európai szankciós rendszerrel sikerült odáig eljutnunk, hogy még a francia elnök is ‑ utolsó ciklusában persze az őszinte beszéd luxusa néha megadatik még a francia elnöknek is ‑ elmondta, hogy az azért nincs rendjén, hogy miután a szankciók miatt Keletről nem tud Európa vásárolni, Amerikából kell vásárolni, az úgynevezett szövetségesektől négyszeres áron, ami tönkretette, olyan nehéz helyzetbe hozta Európát, olyan nehéz helyzetbe hozta az európai vállalkozásokat, az embereket, ami sok embert, családot, vállalkozást nehéz, sőt sokszor kilátástalan helyzetbe hozott. A helyzet világossá vált; a szankciós rendszer 2023-ban egy olyan helyzetet idézett elő, amely azt eredményezte, hogy az európai versenyképesség és az európai energiaárak elszálltak. Hogy mondjak egy mindenki számára érthető példát, hiszen benzint minden ember vásárol a benzinkutaknál ‑ kivéve, ha elektromos autója van, de azért ez Európában még keveseknek adatik meg ‑, szóval, a benzin ára, átlagára 1,9 euróra emelkedett fel Európában, ameddig a két nagy versenytársunknál, az USA-ban és Kínában ez 0,9, tehát kevesebb, mint a felébe került. Vagy ha az áramot nézzük, akkor az áram átlagára 29 eurócent kilowattóránként, addig a két versenytársunknál, az USA-ban és Kínában ez kevesebb, mint a fele, pontosabban nagyjából a fele: 15 eurócent. És akkor arról még nem is beszélek, hogy éppen 2023-ban volt olyan város, skandináv város, Stockholm, ahol az energia ára közel tízszeresére emelkedett meg. Ez tehát elképesztő nehéz helyzetbe hozta az európai gazdaságot, és versenyképességi, költségvetési és társadalmi-szociális problémákat idézett elő.
Azért kellett erről ennyit beszélni, mert azt gondolom, hogy ezek mellett a külső körülmények mellett nem mehetünk el, mert ezek a külső körülmények okozták azt az inflációs sokkot, amelyet 2023-ban meg kellett tapasztalnunk, és nagyon helyesen a kormány azt a célt tűzte ki ebben az évben, hogy ezt az inflációt le kell törni. Na de hogyan? Ha van egy nem várt esemény, akkor arra, azt gondolom, hogy egy kormány, a mindenkori kormány alapvetően kétféle módon reagálhat: úgy, hogy fenntartja a legfontosabb nemzeti, társadalompolitikai céljait, és megpróbálja a költségvetést más eszközökkel, más forrásokkal egyensúlyban tartani és az államadósságot csökkenő pályán tartani. Vagy választhatja azt, hogy feladja a legfontosabb céljait, és az emberekkel fizetteti meg a költségvetésből hiányzó forrásokat.
Varju képviselőtársam azt mondta itt az imént, hogy érthetetlen, amit önök csinálnak. Ezen nem csodálkozom, hogy ön nem érti, hogy a Fidesz-KDNP-kormány miért csinálta azt, amit csinált, hiszen önök egyértelműen egy válságos helyzetben a kettő közül azt a megoldást választották, hogy az emberekkel fizettették meg a gazdasági válság árát, amelyet részben önök, részben pedig a világgazdaság okozott. Tehát nem csodálkozom, hogy az önök számára érthetetlen volt az, hogy a külső körülmények, amelyet nem a magyar kormány idézett elő, sőt elmondtuk, hogy ennek milyen következményei lesznek, a külső körülmények által előidézett nehézségeket mi nem az emberekkel fizettettük meg. (Varju László: Hanem? Hanem? Na ne!) A nagy nemzeti célokat tartani tudtuk, és azt mondtuk, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek ebben a nehéz helyzetben extraprofitja keletkezik, azokat fogjuk megadóztatni. És köszönjük szépen egyébként, hogy a felszólalásában elismerte ennek az eredményét. Azt ugyanakkor szeretném az ön számára is nyilvánvalóvá tenni, hogy mi továbbra is ezt a politikát fogjuk folytatni, hogy soha nem az emberekkel fogjuk megfizettetni a nehézség árait, ahogy azt önök tették.
Azt is köszönöm, ha már itt a felszólalására néhány szóban reflektálhatok, hogy elismerte azt, hogy ilyen nehéz körülmények ellenére is sikerült a nemzeti vagyont gyarapítani. Azt is mondhatnám, hogy ön elismerte a felszólalásában, hogy a Fidesz-KDNP visszavásárol, önök pedig eladtak. És arra a közgazdasági, költségvetési csodára is képesek voltak, hogy egyébként messze jobb, tehát nemhogy romló külső körülmények vagy világgazdasági környezet, hanem egészen kiváló világgazdasági környezet mellett önök nem voltak képesek tartani a költségvetési hiányt, növelték az államadósságot, és mindezt úgy egyébként, hogy még fontos nemzetstratégiai vállalatokat adtak el; önök erre voltak képesek. (Vajda Zoltán: Most ’23-ról beszélsz?) Mi pedig romló körülmények között nem mondtunk le a nagy nemzeti céljainkról, a rezsivédelem fenntartásáról, a családok támogatásáról, és emellett egyébként, ha lehetőség adódott, akkor nemzetstratégiai vállalatokat újra nemzeti kézbe tudtunk visszahozni.
És ha már itt beszéltünk arról, hogy milyen költségvetési célok voltak, amiről 2023-ban sem volt hajlandó lemondani a Fidesz-KDNP, hadd beszéljek erről néhány szót. A romló körülmények és környezet ellenére sem voltunk hajlandók lemondani a rezsivédelemről; annak ellenére, hogy ez a költségvetésnek rendkívüli terhet jelentett. Hiszen az elszálló, a szankciók miatt elszálló energiaárak miatt a Rezsivédelmi Alap korábbi 670 milliárd forintos keretét közel meg kellett négyszerezni, 2580 milliárd forintra kellett emelni annak érdekében, hogy így tudjuk garantálni a magyar emberek számára a rezsicsökkentett árakat.
(21.20)
Ez egyébként átlagosan 181 ezer forint havi támogatást, segítséget jelentett a magyar családoknak. És sajnos azt kell mondjuk, hogy ha önökön múlik, akkor ezeket az árakat a magyar embereknek mind vissza kellett volna fizetni; hiszen önök támadták a rezsicsökkentést, úgy, ahogy egyébként most az új ellenzék, Magyar Péterék is el akarják törölni.
Tehát mondhatnám azt is, hogy csatlakoztak a baloldali liberális kórushoz, hiszen európai parlamenti képviselőjük, Lakos Eszter szavazatával támogatta azt a szakbizottsági javaslatot, amely kifogásolja továbbra is a rezsicsökkentés mértékét, és azok kivezetésére szólít fel, vagy éppen ott van a másik EP-képviselőjük, Gerzsenyi Gabriella is, aki azt írta, szó szerint szeretném idézni: „A rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország. Véget kellene neki vetni, mivel hasztalan.”
Ez az önök politikája, ezt tették volna 2023-ban is, ráeresztették volna a magyar emberekre az elszálló energiaárakat. Ez azt jelentette volna, hogy ha nincs a rezsicsökkentés, nem állt volna ezért helyt a költségvetés, akkor a magyar emberek, a magyar családok átlagosan havi 181 ezer forinttal többet kellett volna fizessenek.
De nem mondtunk le a nehéz körülmények ellenére sem arról a megállapodásról, amelyet kötöttünk a nyugdíjasokkal, mert azt ígérte a Fidesz-KDNP-kormány, hogy a nyugdíjak értékállóságát garantálni fogjuk. Ez így történt 2023-ban is, annak ellenére, hogy ezt itt többen elmondták, hogy az inflációs környezet miatt a nyugdíjkorrekciónak meg kellett történnie. Ez meg is történt annak érdekében, hogy a megállapodást meg tudjuk tartani.
Azt is megígértük, hogy Magyarországon egy munkaalapú gazdaságot fogunk építeni, éppen ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a munkahelyeket megvédjük. Romlottak a körülmények. Azoknak az európai vállalatoknak, amelyek itt vannak Magyarországon, a versenyképessége is romlott, de ennek ellenére Magyarországon nem nőtt, hanem csökkent a munkanélküliség, és nőtt a foglalkoztatottság ebben a nehéz évben, 2023-ban. 2023-ban a nehéz körülmények ellenére fenntartottuk azt, hogy a családokat minden erővel támogatni kell, ezért fönntartottuk a családtámogatásokat, sőt a nehéz gazdasági és biztonságpolitikai helyzet ellenére még bővítettük is azokat.
Megmondtuk, hogy a magyar vállalatokat is meg fogjuk védeni. Ahogy önök egy válságra adóemelésekkel és megszorításokkal reagáltak, mi nem emeltünk adókat a magyar vállalatok számára, hiszen azt gondoltuk, hogy segíteni kell őket ebben is. (Vajda Zoltán közbeszól.) És önök képesek voltak ‑ még egyszer mondom, 2010 előtt, még egy kedvező világgazdasági környezetben is ‑ növelni az államadósságot, eladósítani az országot, növelni az ország kiszolgáltatottságát.
Éppen ezért van benne az Alaptörvényben, önök miatt, többek között, a Gyurcsány-kormány egyik fontos tapasztalata az, hogy az államadósságot nem lehet növelni, azt mindig csökkenteni kell, és a nehezítő körülmények ellenére is ezt sikerült megtartani. Önök is látják a számokat. A nehéz körülmények ellenére az államadósság 2023-ban csökkent. Lehet, hogy nem akkora mértékben, mint amekkora mértékben szerettük volna, de az államadósság csökkent, tehát az államadósság-csökkentési pályát nem kellett módosítani.
Tehát azt gondolom, hogy a 2023. évi költségvetést nagyon nehéz körülmények között kellett végrehajtani. Viszont ennek megvan az eredménye, hiszen társadalompolitikai, nagy nemzeti célokat nem kellett föladni, illetve emellett 2023-ban az inflációt sikerült letörni. Mára az infláció közel van a 3 százalékhoz, és egészen biztos vagyok benne, hogy ez így is fog maradni; és a 2023., illetve a 2024. év is lehetőséget teremt arra, hogy a továbbra is fennálló nehéz körülmények között új gazdaságpolitikával, a gazdasági semlegesség politikájával a gazdasági növekedést újra 3 és 6 százalék közé lehessen emelni.
És ez nem egy önmagáért való cél, hanem mindezt azért tűztük ki célul, mert ha van gazdasági növekedés, akkor lehet bért emelni, akkor tudjuk segíteni a családokat ahhoz, hogy elérhetővé váljon számukra saját ingatlant szerezni, könnyítjük a lakhatást, tudjuk segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat abban, hogy azoknak a modern vállalatoknak, amelyeket egyébként 2023-ban és korábban, illetve 2024-ben is sikerült idecsábítani, a beszállítóikká tudjanak válni. Ezeknek a feltételeit a 2023. évi költségvetés mind megteremtette.
Még egy dolgot engedjenek meg, hogy elmondjak: a 2022-2023-as energiaválság, amit többek között az elhibázott szankciók okoztak, egy dologra világított rá. Arra, hogy az energiafüggetlenség egy rendkívül fontos érték, és a szuverenitásunk egy nagyon fontos tartóoszlopa. És azt gondolom, hogy az ezért tett erőfeszítéseket föl tudtuk gyorsítani a nehéz körülmények ellenére is 2023-ban. 128 kilométernyi kőolajvezeték épült ebben az évben, illetve el tudjuk azt mondani, hogy 2023-ban tudtuk diverzifikálni a beszerzést, például a törököktől is tudtunk gázt vásárolni; és azt el tudtuk mondani egy ilyen válságos évben, 2023-ban, hogy 2023 augusztusára már 90 százalékon álltak a magyar gáztározók. Megelőztük ezzel az Európai Unió felkészültségét, és az energiabiztonságot a nehéz körülmények között is tudtuk biztosítani a magyar emberek javára.
Azt gondolom, hogy a 2023. év összegezve nehéz volt, de a magyar költségvetés elérte azt, hogy továbbra is tudjuk a nagy nemzeti céljainkat tartani, arról ne kelljen lemondani. És továbbra is tudtuk szolgálni evvel a magyar emberek érdekét, ellentétben önökkel, akik ha bármi gond volt, rögtön az emberekkel fizettették meg a válság árát. Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Hollik István — 2024-10-21, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/122-263.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-122-263,
title = {Hollik István — 2024-10-21, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/122-263.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}