karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Szabó Zsolt (Fidesz)

2024-10-21 · 122. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:58

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9346 A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról

Szöveg6 349 karakter · 16 bekezdés · JSON

SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Ház! Eltelt egy újabb év, és a zárszámadás tárgyalásakor ismét számot kell adnunk a mögöttünk hagyott esztendőről.

Legyünk őszinték, ez egy olyan év volt, amiről cseppet sem könnyű beszámolni, hiszen a 2023. esztendőt az elhúzódó háború, az arra adott hibás európai szankciók, a szankciós politika, a magas infláció jellemezték, így a kormány számára a legfontosabb feladat az volt, hogy ezeket a kihívásokat gyorsan lereagálja, és gyorsan tegyen olyan lépéseket, amivel a stabilitást meg tudja tartani.

A prioritások ennek megfelelően a gazdaság újraindítása, a háborús infláció letörése, a munkahelyek, a bérek, a családtámogatások, a nyugdíjak értékének a megőrzése, valamint a rezsicsökkentés védelme volt, mindezek mellett pedig kellő forrásokat előteremteni mind az illegális migráció elleni küzdelemre, mind pedig a honvédelmi képességek megerősítésére. Emellett ne felejtsük el, hogy 2023-ban sikerült mind az egészségügyet, az oktatást, tehát a kiemelkedő, főbb társadalmi ágakat tartani, védeni és szépen fejleszteni.

Sajnos a 2022-ben megugró infláció 2023-ban is éreztette hatását, jelentősen fékezve a gazdasági növekedést, ugyanis a beruházások elmaradtak, a fogyasztás visszaesett, a háztartásoknál tapasztalható volt az úgynevezett óvatossági motívum, inkább takarékoskodtak. Alapvetően ezen három tényező hatására a GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az előző évihez képest.

Szerencsére 2023 második negyedévében az ország belekerült ‑ egy technikai recesszióból kikerülve ‑ egy fejlődési időszakba, hiszen a harmadik negyedévben már 0,8 százalék volt a bővülés, és ez továbbra is folytatódott. A fentebb említett óvatossági motívum, ami a lakosság pénzügyeit jellemezte, azzal járt együtt, hogy a lakossági megtakarítások 17 százalékkal növekedtek.

Nagy eredménynek tartom, hogy ezen negatív körülmények ellenére a foglalkoztatás nem csökkent, hiszen 2023-ban, mint ahogy a miniszterhelyettes úr is mondta, 4,7 millió ember dolgozott továbbra is. A bruttó átlagkeresetek a tavalyi esztendő folyamán 14,2 százalékkal nőttek, elérve ezzel az 571 ezer forint bruttó keresetet.

Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a kormány a teljes foglalkoztatásra törekszik, ugyanis azt valljuk: ha munka van, minden van. Az infláció tavaly januárban tetőzött, onnantól kezdve megfigyelhető egy dezinflációs pálya, amit az energiaárak normalizálódása, a globális nyersanyagárak, a termelői árak csökkenése és a visszafogott kereslet árleszorító hatása egyaránt gerjesztett, és ne feledkezzünk meg azon lépésekről, amit például az akciózás és egyéb gazdasági, kereskedelmi trendek okoztak.

Októberben már egy számjegyű volt az infláció mértéke, decemberben pedig 5,5 százalékra mérséklődött. A 2023. évre jellemző energiaár-konszolidáció jelentősen hozzájárult a külső egyensúlyi mutatók javulásához, a folyó fizetési mérleg ismét többlettel zárt, a külső finanszírozási képesség nagymértékben javult.

A fiskális folyamatokat áttekintve néhány tényre szeretném felhívni a figyelmet. A vártnál kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmény és a magasabb infláció jelentősen növelte a hiányt. A tervezettnél alacsonyabb növekedés negatívan hatott az adóbevételekre, például kimondottan az áfabevételre, mint ahogy ezt az elnök úr is említette. Negatívan hatott továbbá az, hogy magasabb lett az infláció, amely a tervezettnél magasabb nyugdíj- és kamatkiadásokat eredményezett a költségvetésben.

(20.40)

A magas infláció mellett a háború és a jogtalanul visszatartott uniós források bizonytalansága hozzájárult ahhoz, hogy a vártnál magasabb kamatköltséggel kellett számolni a 2023. évi zárszámadásban.

Mindezek következményeként az uniós rendszertan szerinti előzetes hiány a GDP 6,7 százaléka lett. A lassabb növekedés és a tervezettnél magasabb hiány ellenére az államadósság a GDP 73,4 százaléka volt, ami a 2022. évihez képest mintegy 0,4 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudják az államadósságukat.

Itt fontos megemlíteni, hogy 2023-ban az eredeti terveknél kevesebb uniós forrás érkezett Magyarországra a 2021-től 2027-ig tartó időszak pénzügyi kereteiből, valamint az RRF jogtalan visszatartása miatt ezeket az összegeket is a kormánynak meg kellett előlegeznie, forrással meg kellett finanszíroznia.

A kormány anticiklikus költségvetés-politikát folytatott, azaz mérsékelni próbálta a hátrányos külső körülményekből adódó, kedvezőtlen gazdasági folyamatokat, emiatt a tervezettnél magasabb költségvetési hiány keletkezett. A tavalyi esztendőben az önkormányzatok több pénzből gazdálkodtak, ugyanúgy, mint a korábbi években, ugyanis a gazdasági gyengélkedés ellenére a helyiiparűzésiadó-bevételek növekedtek, és az önkormányzati alrendszer egésze mintegy 161,7 milliárd forinttal jobbat mutatott, így 37,6 milliárd forint többlettel zárta az évet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2023. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék jelentése is azt mutatja, hogy a kormány a nem túl kedvező külső körülmények ellenére a költségvetést kézben tartotta és stabilan működtette. Összességében elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen globális folyamatok hatására a magyar GDP felfelé ívelő trendje átmenetileg ugyan lendületet vesztett, azonban bízunk benne, hogy folytatódni fog a felemelkedő trend. Ennek ellenére a hazai gazdaság ellenálló maradt, és kedvező foglalkoztatási mutatókkal, magas szinten stabilizálódott beruházási rátával jellemezhető az elmúlt évben is. A gazdasági fejlettséget mérő egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 75,8 százalékát érte el 2023-ban.

Ezúttal szeretném elismerni és megköszönni a minisztériumban dolgozó kollégák, kolléganők munkáját, az Állami Számvevőszéknek az ellenőrzés területén végzett magas színvonalú tevékenységét. Kérem, hogy minden elismerésemet adják át a kollégáiknak, köszönjük szépen, hogy a magyar Országgyűlés tisztánlátását nagymértékben segítették. A tavalyi esztendőben tett erőfeszítéseink és az így elért közös eredmények miatt kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy igen szavazatukkal támogassák a 2023. évi zárszámadásitörvény-javaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabó Zsolt — 2024-10-21, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/122-259.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-122-259,
  title = {Szabó Zsolt — 2024-10-21, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/122-259.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}