Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi zárszámadásitörvény-javaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásai szerint terjesztette be az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az elmúlt évi tényleges költségvetési adatokat összehasonlító és átlátható módon, a 2023. évi tervadatokkal együtt.

A 2023. évet az elhúzódó orosz-ukrán háború és annak negatív következményei határozták meg az európai és a magyar gazdaságban is. A kormány számára a háború miatt megtorpant gazdaság újraindítása, a háborús infláció letörése, a munkahelyek, a bérek, a családtámogatások, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme volt a legfontosabb célkitűzése. A 2023. évi költségvetést is ezek a prioritások befolyásolták. Emellett a kormány biztosította az illegális migráció elleni védekezéshez és a honvédelmi képességek megerősítéséhez szükséges erőforrásokat.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a zárszámadás keretében röviden összefoglaljam az előző év főbb gazdaságpolitikai mutatóit! Az elhibázott brüsszeli intézkedések és szankciók okozta energiaválság, valamint a megugró infláció egyre inkább visszafogta a magyar gazdaság lendületét is. A 2022-es 4,3 százalékos GDP-bővülést a tavalyi évben mérséklődés követte. A kormány 2022 közepén a 2023. évre még 4,1 százalékos GDP-növekedést tervezett, a 2022. év végén azonban már 1,5 százalékra módosította növekedési prognózisát, hasonlóan számos európai ország előrejelzésének felülvizsgálatához. Noha a 2022. év végén az összes nemzetközi szervezet növekedést feltételezett, végül 2023-ban több európai ország, így például Németország gazdasága is zsugorodott.

2023-ban a magyar GDP volumene végezetül 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A magyar gazdaság azonban 2023 második negyedévében újra növekedési pályára állt, és a harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,8 százalékkal tudott növekedni. 2023 folyamán minden gazdasági szereplő jelentős nehézségekkel szembesült a korábbiakhoz képest, a háborús szankciók okozta energiaár-robbanás hatására hirtelen megváltozott körülmények közepette.

A kormány fő céljai között 2023-ban az infláció letörése kiemelt helyen szerepelt. A 2023. januári tetőzést követően megindult az infláció csökkentése, melyben a kormány vállalta a munka oroszlánrészét. A gazdaságpolitikai intézkedések ‑ mint például az árstopok és a kötelező akciózás ‑ jelentősen segítettek az infláció letörésében. Emellett az energiaárak normalizálódása, a globális nyersanyagárak és termelői árak csökkenése is szerepet játszott az infláció elleni sikeres küzdelemben.

A pénzromlás elleni harc eredményeként az inflációt már októberre egy számjegyűre csökkentettük, decemberben pedig 5,5 százalékra mérsékeltük. Ezzel párhuzamosan a bérkiáramlás magas szinten maradt, így a reálbérek 2023 szeptemberétől ismételten növekedésnek indultak, és azóta is tartósan növekednek. A 2023. évi munkaerőpiaci helyzetet tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma tartósan meghaladta a 4,7 milliót. Az aktivitás növekedéséhez nagymértékben hozzájárultak a kormány adómérséklő intézkedései, mint például a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák személyijövedelemadó-kedvezménye, az idős korcsoport foglalkoztatottságának támogatása, illetve az egyéb munkahelyteremtő programok.

(20.00)

A bruttó átlagkereset 2023-ban 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Összességében megállapítható, hogy a tavalyi évben a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatására a GDP felfelé ívelő trendje ugyan átmenetileg lendületet vesztett, azonban a hazai gazdaság ellenálló maradt, mely a kedvező foglalkoztatási mutatókkal, a magas szintű beruházási rátával volt jellemezhető az elmúlt évben is.

A gazdasági fejlettséget mérő egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 76,4 százalékát érte el az elmúlt évben.

Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi költségvetés a háború okozta bizonytalan, számos kockázatot magában hordozó gazdasági környezetben készült el. A szomszédban zajló háború és a brüsszeli szankciók miatt a finanszírozási költségek megnövekedtek, így a kormánynak cselekednie kellett. 2022 során számos intézkedést jelentettünk be részben a ’22-es hiány csökkentése, részben a ’23-as költségvetési egyensúly erősítése érdekében. Ennek érdekében a kormány extraprofitadót vetett ki olyan ágazatokra, melyek a háborús környezetben rendkívüli nyereségre tettek szert. Egyes állami beruházások átütemezésével növelte a költségvetés mozgásterét. A garantált, kedvezményes mennyiség felett a háztartásoknak a lakossági piaci árakhoz közeli árat kell fizetni. A kormány döntött a magánszektor energiaár-emelkedéséből adódó terhek részleges átvállalásáról, valamint a közfeladatokat ellátó intézményrendszerek energiadrágulásból adódó terheinek átvállalásáról.

Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika azonban energiaár-robbanást és soha nem látott szankciós inflációt szabadított Európára. Ennek negatív hatásai Magyarországot is kihívások elé állították. A családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme maradt a legfőbb prioritás, ugyanakkor a 2023. évi költségvetést ’22 év végén módosítani kellett, amit az Országgyűlés el is fogadott.

A kormány a Rezsivédelmi Alap korábbi, 670 milliárd forintos keretét közel négyszeresére, 2580 milliárd forintra emelte. Az alap így garantálta az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árakat. A támogatásból a családokon kívül a vállalkozások, az oktatási és egészségügyi intézmények és az önkormányzatok is részesültek. Emellett megmaradtak a családtámogatásokra fordított emelt források is, amelyek köre bővült a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák személyijövedelemadó-mentességével.

Kiemelt cél volt a teljes foglalkoztatás fenntartása, ezért a munkahelyvédelmi programok tovább folytatódtak, a munkát terhelő adók nem emelkedtek. Ennek is köszönhetően újabb rekordot döntve 4,7 millió közeli szinten alakult a foglalkoztatottság.

A nyugdíjasok védelme érdekében továbbra is biztosítottuk az inflációkövető nyugdíjemelést, valamint a ’22-ben visszaépített 13. havi nyugdíjat. A költségvetés tartalmazta a 15 százalékkal emelt nyugdíjak fedezetét, ahogyan biztosította a forrásokat az emelt összegű 13. havi nyugdíj februári kifizetéséhez is.

Novemberben a magas inflációra tekintettel a nyugdíjasok további 3,5 százalékpontos nyugdíjemelésben részesültek. November hónapban a január hónapig visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemeléssel átlagosan 85 ezer forinttal kaptak többet a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők.

A nyugdíjemelés hatása közel 190 milliárd forintot tett ki, amely mintegy 2,5 millió nyugdíjast érintett.

A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a magyar honvédelmi kiadásoknak már 2023-ban el kellett érniük a GDP 2 százalékát. Ezt a célt szolgálta a 842 milliárd forintos Honvédelmi Alap, amely megteremtette a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősítette hazánk fizikai biztonságát.

2023-ban ugyanakkor a kevesebb uniós forrás érkezése miatt és azok jogtalan visszatartása miatt a kormány az elindítani kívánt fejlesztéseket előfinanszírozta, hogy azok ne szenvedjenek csorbát.

A kormány anticiklikus költségvetési politikát folytatott, azaz mérsékelni próbálta a hátrányos külső körülményekből adódó kedvezőtlen gazdasági hatásokat.

2023-ban a kedvezőtlen külső körülmények visszafogottabb gazdasági teljesítményt eredményeztek, emiatt az elszabaduló szankciós infláció jelentősen növelte a hiányt. Az alacsonyabb növekedés negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfabevételek alakulására, a magasabb infláció pedig a tervezettnél magasabb nyugdíj- és kamatkiadásokat eredményezett.

A magas infláció mellett a háború és a jogtalanul visszatartott uniós források bizonytalansága hozzájárult a vártnál magasabb kamatköltségekhez.

Mindezek következményeként a 2023-as uniós módszertan szerinti hiány a GDP 6,7 százaléka lett. Ennek ellenére az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, ami a 2022-es évhez képest 0,6 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot, miközben a legtöbb tagállam adóssága növekedett.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Most pedig rátérnék a főbb költségvetési számok ismertetésére.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2023-ban 4435,5 milliárd forintra teljesült, ami a GDP 5,9 százalékának felel meg. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés mintegy 4132,1 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 112,4 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig közel 415,8 milliárd forintos deficittel zárták az évet.

A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt.-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés.

Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei mintegy 1384 milliárd forintot tettek ki, amely szembeállítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett több mint 780 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet mutat.

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta a tavalyi évben. 2023-ban az uniós kiadások 2813,8 milliárd forintot tettek ki, és 2230,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapokon belül a nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései a Nyugdíjbiztosítási Alap 2023. évi költségvetésének teljesítése során is megvalósultak. A kormány továbbra is elkötelezett az idősek tisztelete mellett, így a háborús időkben is megőrizte a nyugdíjak értékét, biztosította az inflációkövető nyugdíjemelést, és garantálta a 13. havi nyugdíj kifizetését. Az egyik legfontosabb feladatunk a nyugdíjak értékének megőrzése volt.

A „Nők 40” kedvezményes nyugdíjra 448,8 milliárd forintot fordítottunk a korhatárt még be nem töltött nők részére, ami 70,4 milliárd forinttal több, mint a 2022. évben. Az elmúlt évben közel 150 ezer nő élt a kedvezményes nyugdíj lehetőségével.

(20.10)

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodását segítette, hogy a saját bevételeit kitevő társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adóbevételek több mint 550 milliárd forinttal haladták meg az előző évi teljesítés összegét a családi járulékkedvezmény és a nyugdíjasok foglalkoztatási kedvezményének megtartása mellett. A keresetkiáramlás növekedésének köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék- és hozzájárulás-bevételei 2023-ban elérték a 4357,8 milliárd forintot, ami az előző évhez képest 14,5 százalékos növekedést eredményezett. A nyugellátások megőrizték értékállóságukat, a nyugdíjak 2010 óta közel a kétszeresükre nőttek, a vásárlóerejük pedig mintegy 20 százalékkal javult.

Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás másik alapja, az Egészségbiztosítási Alap 86,1 milliárd forint hiánnyal zárta az évet. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásának több mint negyedét a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel háromnegyedét pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás.

A természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított többek között az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók 2021-ben elindult átfogó bérfejlesztési programjának mindhárom ütemére; az egészségügyi szakdolgozókat megillető újabb bérfejlesztés 2023. július 1-jei első ütemére, illetve az egészségügyben dolgozók új béremelésére; egyes nagy értékű gyógyszerek beszerzésére; a meddőségkezelési eljárások finanszírozására; a betegszállítás, az otthoni szakápolás és a művesekezelés finanszírozási helyzetének javítására, egyes ellátások finanszírozásának növelésére; innovatív eljárások társadalombiztosításba való befogadására; az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltató lejárt tartozásállományának rendezésére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! A helyi önkormányzatoknál az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó finanszírozási rendszer évek óta stabilan működik. Büszkék lehetünk arra, hogy települési szinten egyre több bölcsődei férőhely létesült, ami az anyák munkába való visszatérését segíti. A családbarát kormánypolitikával összhangban az állam a bölcsődei kapacitásbővítésből adódó megnövekedett működési költségekhez a többletforrást biztosította. Büszkék lehetünk arra is, hogy a már-már klasszikusnak számító gyermekétkeztetés és szünidei étkeztetés magas színvonalú ellátása évek óta zavartalanul működik, egyre növekvő állami támogatás mellett. 2023-ban erre a kormány már 122 milliárd forintot fordított. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az utóbbi évek rendkívüli körülményeit, többek között az elhúzódó háborúból adódó energiaár-robbanást sem.

A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése volt. A kormány nemcsak a családoknak biztosította a rezsicsökkentett árakat, hanem a Rezsivédelmi Alapból a lakossági fogyasztókon kívül a vállalkozások, az állami intézmények és természetesen az önkormányzatok is részesültek. Ennek megfelelően sor került a 10 ezer lakos feletti önkormányzatok energiaár-emelkedés miatti támogatására, a 10 ezer lakos alatti települések pedig kiegészítő támogatásban részesültek. Ezen túlmenően a kormány a vármegyei önkormányzatok energiaár-emelkedés miatti többletköltségeihez is hozzájárult.

Az önkormányzatokról elmondható, hogy a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel saját erőforrásaik bevonásával és felhasználásával 2023-ban is hozzájárultak a háború hatásainak mérsékléséhez. Nehéz időkben a közös teherviselés különösen fontos, az a társadalom egészének érdekét szolgálja. Az önkormányzatoknál ugyanakkor az látható, hogy a bevételeik évről évre növekvő tendenciát mutatnak, amivel a válságból való kilábalást követően jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés megindításához. Összességében az önkormányzati alrendszer gazdasági helyzete ‑ még e kihívásokkal teli gazdasági környezetben is ‑ stabil és kiszámítható maradt, köszönhetően az önkormányzati törekvéseknek és a központi költségvetés által biztosított támogatásoknak.

Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék jelentése rögzíti, hogy a 2023. évi központi költségvetés végrehajtása szabályszerűen történt. A jelentés kiemeli, hogy a költségvetés végrehajtásáról számot adó zárszámadásitörvény-javaslat tartalma, szerkezete megfelel a jogszabályi előírásoknak, és valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. Az államadósság a megelőző évhez viszonyítva kedvezőbben alakult, az Alaptörvény és a stabilitási törvény államadósságra vonatkozó előírásai érvényesültek.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindezen megállapításokra tekintettel kérem, hogy a 2023. évi zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni és a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)