Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett figyelemmel köszöntsem Orbán Balázst. Ezek szerint még megvan az állása, még nem derült ki a közvélemény-kutatásból, hogy mit is kell gondolnia a Fidesz-szavazók preferenciái alapján a miniszterelnöknek arról, hogy a világraszóló botránya után maradhat‑e a pozíciójában vagy sem, de az biztos, hogy nekünk most foglalkoznunk kell ezzel az üggyel, mert az a beszéd, amit Orbán Viktor tartott, nagyjából annyira volt izgalmas, mint egy tsz-elnöknek a termelési beszámolója. A stratégiáról és az alapvető stratégiai kérdésekről sokkal izgalmasabban nyilatkozott az ő jobbkeze, az ő politikai nagy stratégiájának az írója, politikai igazgatója, Orbán Balázs, úgyhogy ide kívánkoznak az ő szavai, már csak azért is, hogy az Országgyűlés jegyzőkönyvébe bekerüljenek ezek.

Tehát azt mondta múlt hét közepén Orbán Balázs, idézem szó szerint: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer: az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket kérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna azért, mert ’56-ban az lett, ami lett; mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek a szégyenteljes mondatok világraszóló botrányt és az egész magyar nemzet felháborodását váltották ki teljesen érthető módon, hiszen azt a talán egyetlen utolsó témát kezdték ki, amiben nemzeti egység volt, azt a büszkeséget, ami a közös történelmünk legdicsőbb napjaiból eredeztethető. Ez az, amit megkérdőjelezett Orbán Balázs, de a helyzet az, hogy ez nem egy rossz megfogalmazás volt, ez nem Orbán Balázsnak az eltévelyedése volt; ez Orbán Viktor politikájának a logikus meghosszabbítása volt. Orbán Viktor az, aki a kezdetektől azt mondja, hogy Ukrajnának nem kéne védekeznie, mi ez a felelőtlenség, hogy megtámadják, ő meg védekezik. Az elejétől azt az álláspontot képviselik, és ezt hajtotta túl kicsit Orbán kolléga, hogy Ukrajna a hibás gyakorlatilag azért, mert Oroszország megtámadta őket, és ezt a szégyenteljes álláspontot éppen ’56 örököseként önmagát feltüntetve bírta képviselni a nemzetközi nyilvánosságban.

Bár mondott korábban, az elmúlt napokban olyat, hogy ne keverjük össze ’56-ot az orosz agresszióval, személyesen a miniszterelnök is ezt tette 2022-ben, Berlinben. Azt mondta, hogy ’56-ban Bucsát Budapestnek hívták, és a mi Zelenszkijünket felakasztották ‑ masszívan párhuzamot vont ’56 és a két és fél éve történő ukrajnai háború között. Akkor ez még nem volt probléma, de most probléma, hiszen összevetette azt az álláspontot, amit szégyenteljesen képviselnek az egész jóérzésű nemzetközi közösséggel szemben, azzal az állásponttal, amit állítólag önök ’56-ról vallanak. Ezt az összeütközést, ezt a kontrasztot eddig talán kevesebben látták, most az okozta éppen a felhördülést, hogy ezt kirakták ide az ablakba.

’56-os örökségünk kapcsán ennek okán éppen nekünk kellett volna a legnagyobb támogatónak lenni, amikor Ukrajna önvédelmi harcáról van szó. Ehhez képest az EU minden tagállama ‑ kivéve Magyarország ‑ és a NATO minden tagállama ‑ kivéve Magyarország ‑ ott áll szilárdan Ukrajna népe, benne a kárpátaljai magyarok mögött. Önök azok kizárólag, akik tüske a köröm alatt meg bot a küllők között meg homokszem a gépezetben, és próbálják az egységes kiállást, Ukrajna támogatását ott akadályozni, ahol tudják annak érdekében, hogy kiszolgálhassák Putyin gazdájukat. Ez ’56 örököseként végtelenül szégyenteljes magatartás, ezzel hoztak szégyent a saját fejükre, Magyarországra és a közös történelmi örökségünkre. Ehhez képest Orbán Balázs butasága tényleg… ‑ hagyjuk is, jelentéktelen.

Szóval igen, amit mondtam az elmúlt két és fél évben folyamatosan, akkor lettünk volna tisztességesek, ha odaállunk teljes mellszélességgel utcai harcosként Ukrajna mellé, és igen, például a fegyverszállításokat sem akadályozzuk. És mielőtt elkezd csaholni a háborúpártizó falka, jelezném, hogy itt egyetlen háborúpárti figura van ebben a történetben: Vlagyimir Putyinnak hívják, ő az, aki elindította ezt a háborút, és ő az, aki megállíthatná ezt a háborút azzal, hogy kivonul az általa megtámadott szuverén, független Ukrajnából. Tehát itt van egy háborúpárti, Putyin, meg van a háborús agresszornak a pártja, a Fidesz. Tehát ha valaki támogatja itt a háborút, akkor azok éppen önök, nem annyira kedves fideszes, KDNP-s képviselőtársaim, úgyhogy ez az önök szégyene, és nem tudják ezt semmilyen harsogó propagandával elfedni.

Látjuk, hogy Magyarország vezetése már eddig is úgy volt békepárti, hogy feltette a kezét, amikor orosz agresszió ért minket. Kiderült nemrégiben, hogy a magyar Külügyminisztérium teljes informatikai rendszerét orosz agresszió érte, egy kibertámadás érte Magyarországot. És mit tett ekkor a híresen kőkemény, független, szuverén, utcai harcos és így tovább magyar kormány? Feltette a kezét, csendben elsunnyogott, és remélték, hogy nem veszi észre senki, hogy meghekkelték az országot; úgy látszik, Orbán Balázs taktikája már akkor is működött. De ugyanez volt a helyzet, amikor kiderült, hogy az orosz történelemkönyvekben az ’56-os forradalmunk egy fasiszta csőcselék felkeléseként van megjelenítve. Mit tett ekkor a kőkemény miniszterelnök és a kőkemény külügyminiszter, akik állandóan bekéretnek minden nagykövetet minden apró-cseprő ügyben? Mélyen és bátran hallgattak, még véletlenül sem akarták kivívni Putyin gazda haragját. Szóval, ennyit arról, hogy mennyire szuverén, mennyire patrióta, mennyire nemzeti ez a kormány. Azt figyeljük, amit csinál, nem azt, amit beszél, kedves Orbán úr, úgyhogy azt kell mondanom, hogy szégyenteljes és hiteltelen, amit ebben a témakörben nyújtottak.

De az a helyzet, ha már visszatekintünk az elmúlt időszakra, hogy nem csak ’56 kapcsán, nem csak az ukrajnai háború kapcsán hiteltelen a politikájuk. Azzal indult az év, hogy az önök családbarát és gyermekvédő kormánya egy pedofilbotrányt próbált eltussolni, de nem sikerült. Aztán kiderült néhány alkalommal, hogy a homofób uszításban jeleskedő kormányuk maga is olyan emberekkel van tele, akik szerencsére természetes módon megélik, ha a saját nemükhöz vonzódnak, csak éppen közben nem kéne akkor ezt a súlyos, a magyar társadalom körülbelül egytizedét jelentő közösség elleni támadást, hadjáratot folytatni; úgyhogy ezt is el kéne dönteni, hogy széna vagy szalma. Én nagyon örülök, ha végre átállnak egy elfogadóbb tempóra, de akkor lássuk ennek a nyomát.

Aztán hallgathattuk a kanyarban előzést meg a gazdasági sikereket most is, ehhez képest bejelentette, miniszterelnök úr a saját kezével aláírta a megszorító csomagot. Azt látjuk, hogy a háztartások tényleges fogyasztásával Románia és Bulgária is ellépett már mellettünk, és soha nem volt ilyen magas az államadósság és az adósságszolgálat terhe. Úgyhogy erre pakolták rá ezt az alapvető morális botrányt, az ’56-os örökségünket megkérdőjelező Orbán Balázs-i és Orbán Viktor-i mondást. Szerintem számoljanak el vele, mert az a helyzet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy ezek után egy hitelességi, legitimációs és erkölcsi válságban vergődnek a következő másfél évben. (Moraj a kormánypárti sorokban.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Párbeszéd soraiban.)