Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2018-22-es országgyűlési ciklus utolsó törvényjavaslata fekszik előttünk, amely elsődlegesen az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosításait tartalmazza, ugyanakkor ‑ ahogy az a tervezet általános vitája során is szóba került ‑ a javaslat számos egyéb jogterületen is igyekszik jobbító, a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítást átvezetni a szabályozásba. Való igaz, hogy több területet is érint ez a törvényjavaslat. Azt különös vitamódnak és technikának találom, hogy az ellenzéki oldalról Keresztes képviselő úr és Varga-Damm képviselő asszony feltették az általános vita során a kérdéseiket, erre választ kaptak, ugyanezeket a kérdéseket felteszik, majd távoznak az ülésteremből. Ennek okán én nem kívánom ugyanazokra a kérdésekre még egyszer ugyanazokat a válaszokat megadni, hiszen az álláspontot már korábban az előterjesztő, illetve a kormánypárti képviselők kifejtették.

Mint ahogy a korábbiakban már részleteiben is elhangzottak módosítási javaslatunk főbb rendelkezései, engedjék meg, hogy most a teljesség igénye nélkül csupán néhányat emeljek ki ezek közül. Mindenekelőtt az egyházi közfeladat-ellátás finanszírozása kapcsán ismételten szükséges kiemelnem, hogy Magyarország Kormánya elkötelezetten együttműködik és támogatja az ország vallási közösségeit. Ennek érdekében a törvényjavaslat az egyházi közfeladat-ellátás, vagyongazdálkodás, illetve a kulturális szabályozás területén, valamint a köznevelési és a szociális szféra után a felsőoktatás területén is rendezi az állam és az egyházak együttműködési szabályait, ezáltal megerősíti a már meglévő garanciális szabályokat, valamint újabbakkal is kiegészíti azokat.

A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslata mindehhez annyit tett még hozzá, hogy egyértelműsíti, a bevett egyház közfeladat-ellátási tevékenységének finanszírozása a tevékenység jellege alapján, és ne a szolgáltató szervezeti besorolása szerint történjen. Így a jogalkotó orvosolhat egy gyakorlati problémát annak kimondásával, hogy ha a bevett egyházak a meghatározott közszolgáltatásokat több bevett egyház kizárólagos részvételével működő alapítvány vagy egyesület útján látják el, az ugyanúgy bevett egyház által történő közszolgáltatás-nyújtásnak minősül, és az ezért járó kiegészítő támogatást közvetlenül az alapítvány vagy az egyesület részére kell folyósítani.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kiemelt célja az is, hogy törlessze az ország egyik régi adósságát, így rendelkezik Esztergom és Baja megyei jogú városi rangra emeléséről is, hálául az esztergomi és a bajai emberek áldozatos munkájáért, amit városuk, térségük és az ország érdekében végeztek az elmúlt évtizedekben. Történelmünk során külső és belső erők többször is kísérletet tettek az ország szerves közigazgatási szövetének felhasítására és ezáltal az ország immunrendszerének meggyengítésére. Felszámolták, ellehetetlenítették vagy kiüresítették a magyar szuverenitás védőbástyáját jelentő megyerendszert és azok székhelyeit. Ilyen támadásnak esett áldozatul Esztergom és Baja is.

De ahogy arra a törvényjavaslat általános vitájában már szintén nagy hangsúlyt fektettünk, e két város nem csupán történelmi múltja, hanem közelmúltja és jelene miatt is megérdemli az elismerést. Mindkét város esetében elmondható, hogy nem csupán a helyi lakosok, hanem egyaránt az egész térségük számára szolgálnak gazdasági, kulturális, oktatási és közigazgatási központként. Ehhez társul az az átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében elegendő felkészülési időt biztosítva a városok számára ahhoz, hogy a saját területükön túl a megye egészére vagy nagy részére is nyújtsanak további közszolgáltatást, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően a megyei jogú város közgyűlésének alakuló ülésétől látják el a megyei jogú városi jogállásból származó feladataikat.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslata számos jogtechnikai, szövegpontosító, nyelvhelyességi jellegű, illetve technikai változtatást is eszközölt a törvényjavaslaton, de találunk köztük olyan szakmai módosító rendelkezést is, amely az elmúlt napok szomorú eseményeire reagálva született meg. Ilyen a közbeszerzésről szóló törvény, a Kbt. módosításának azon kiegészítése is, amelyben a kormány az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult helyzetre reflektál azáltal, hogy az Ukrajnából menekülő, ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek magyarországi ellátása minél gyorsabban és teljesebb körben biztosítható legyen. Ennek megfelelően az uniós értékhatárt el nem érő, ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés és 300 millió forint becsült értéket el nem érő építési beruházás kikerül a Kbt. hatálya alól. A Kbt. ennek érdekében kibővül egy speciális eljárásrend kialakításáról szóló kormányrendeleti felhatalmazással is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem csupán a jelenlegi országgyűlési ülésszak, hanem a 2018-22-es ciklus utolsó elfogadásra váró törvényjavaslata is egyben, így engem ért az a megtiszteltetés, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik munkájukkal segítették az Országgyűlés tevékenységét. Köszönöm a törvényjavaslatok vitái során a képviselő hölgyek és képviselő urak konstruktív, hazaszeretet által fűtött és a közjó érdekét irányzó hozzászólásait, amelyek többször hozzájárultak egy-egy jogi problémára való megoldás kereséséhez, egy-egy jogi gondolatmenet továbbviteléhez.

(13.10)

Ahogyan az eddigiek, úgy jelen törvényjavaslat is előremutató rendelkezéseket tartalmaz, amelynek ezúton is javaslom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)