Szolga József
2022-03-10 · 234. ülésnap · felszólalás · 5:20Szöveg4 865 karakter · 15 bekezdés · JSON
SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Poštovani gospodine državni tajniče! A bolgár szószóló úr az előzőekben ismertette a Magyarországi nemzetiségek bizottsága együttes véleményét.
A horvát nemzetiség képviseletében a törvénytervezet rendelkezései közül kiemelném a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításait, amelyek hatálybalépésével Baja és Esztergom települések a megyei jogú városok rangjára emelkednek.
Külön szólnék Baja városáról, amelynek történelme, fejlődése elképzelhetetlen a Kárpát-medencében élő horvát népcsoportok megemlítése nélkül. Az első betelepülőket a XV-XVII. század között jegyezték fel. A bácskai plébániákról szóló, 1672-ből származó jelentésben már 13 121 fő horvát szerepel. A betelepülés második hulláma során boszniai részekről ferences szerzetesek, városi polgárok, kézművesek, kereskedők is érkeztek.
Elismerve településfejlesztési erőfeszítéseiket, Baja 1696-ban mezővárosi rangra emelkedett. A horvátok által épített helyi ferences templom és rendház, valamint iskolák erősítették a város központi szerepét. A XVIII. század első felében Baján a horvát polgárok abszolút többségben voltak. Bács-Bodrogban saját nemességgel, fejlett polgársággal is rendelkeztek, így jelentős súllyal vettek részt a vármegye politikai életében.
Az 1848-as forradalomban a hazai horvát népcsoport a magyar forradalom mellé állt, a bácskai bunyevácok tömegesen léptek be a nemzetőrségbe, illetve a honvédségbe. Az Antunovics János püspök által kezdeményezett horvát nemzeti megújulási mozgalom Baját is érintette. A kiegyezést követően felélénkült a kulturális élet, olvasókörök jöttek létre, újságokat, könyveket adtak ki.
Az első világháború előtt alapított Čitaonica sokáig a közösség zászlóshajója volt. Trianont követően új utakat kellett keresnie a kettészakított közösségnek. A két világháború között a vármegye központjává vált a város.
A második világháború utáni időszakot a kommunista ideológia és a minden alapot nélkülöző délszlávizmus árnyékolta be. A rendszerváltást követően, Horvátország függetlenné válásával ismét új lendületet vett a horvát kulturális autonómia kiépítése Baján: horvát nyelvű pedagógusképzés indult; az általános iskolában horvát nyelvi és néprajzi oktatás zajlik; négyévente megválasztják a város horvát önkormányzatát.
A horvát bunyevác hagyományok felélesztésével gazdagodtak a programok: országos tamburafesztivál, aratóünnep, a Dužijanca vajdasági résztvevőkkel; farsangi népszokás, a maszkajárás, amely a mohácsi sokác horvátok busójárásához hasonló eseménnyé nőheti ki magát a jövőben.
(13.00)
Az Országos Horvát Önkormányzat, erősítve a bácskai horvát népcsoportok infrastrukturális ellátottságát, megalapította a Bácskai Horvátok Kulturális Központját.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az őshonos nemzetiségként elismert magyarországi horvátság bács-bodrogi elődeinek elismeréssel tartozunk. Városépítő és kulturális átörökítő tevékenységük nagyban hozzájárult, hogy Baja méltóvá vált a megyei jogú városi rangra. A törvényi szintű elismerést a magyar kormánynak is köszönjük, és egyben kérjük, hogy továbbra se támogasson semmilyen kezdeményezést, amely a magyarországi horvát közösség szétdarabolására irányul. Az utóbbi időben ismételten felerősödtek a bunyevác önállósodási törekvések, amelyeket a Magyar Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányára hivatkozva megalapozottan már többször visszautasított.
A magyarországi horvátság képviseletében vissza kell hogy utasítsam dr. Varga-Damm Andrea képviselő asszony februári felszólalását, amely megosztó és a közösség elleni uszítást tartalmazott. Sajnálom, hogy képviselő asszony nincs bent. Megkérném, hogy hagyja abba a nemzetiségünk elleni támadást, a horvát szubetnikai csoport, a bunyevácok kirekesztését, törvénysértő módon ne szólítson fel a népszámlálás bojkottjára és ezen belül a szabad identitás megvallására.
Továbbá felhívom a Bunyevác Kulturális Intézet Alapítvány képviselőit és a szervezet köré csoportosuló személyeket, hogy fejezzék be a bajai horvát nemzetiség bomlasztására irányuló törekvésüket. Jelzem, hogy a térség horvát önkormányzati képviselőinek több mint 70 százaléka, a horvát szövetség elnöke, az országos önkormányzat elnökhelyettese bunyevác származású, és büszkén vallja magát horvátnak, mint ahogy több neves értelmiségi is.
Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a jelenlegi társadalmi és politikai környezetben nincs helye megosztásra irányuló törekvésnek. Kijelenthetem, hogy a magyarországi horvát közösség egységesen elutasít mindenfajta háborús cselekményt, és csatlakozik a humanitárius segítségnyújtáshoz.
Kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot, mert Baja megérdemli. Hajrá bajaiak! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! Köszönöm a türelmet.
HivatkozásJSON
karzat: Szolga József — 2022-03-10, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/234-55.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-234-55,
title = {Szolga József — 2022-03-10, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/234-55.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}