Dr. Bajkai István (Fidesz)

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy azt az államtitkár úr részleteket is kimerítő expozéjában hallhattuk, az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat azért került a tisztelt Ház elé, hogy az érintett törvények vonatkozásában a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok beépítésre kerüljenek a törvényekbe, így azok illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz. Valamennyi módosítandó törvény részletes ismertetése nélkül szeretnék mégis kiemelni néhány olyan javaslatot, amelyek előremutató rendelkezéseket tartalmaznak, ami miatt a törvényjavaslat támogatása mindenképpen indokolt.

Tisztelt Országgyűlés! A közjegyzőkről szóló törvény módosítására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által jelzett észrevételek alapján, gyakorlati kérdések mentén kerülne sor a törvényjavaslat szerint. Ezek a módosítások érintik az első éves irodavizsgálathoz fűződő joghatások rendjét, a közjegyzői okirat felolvasásának, a ténytanúsítványnak, valamint a magánvégrendelet letétbe helyezésének a szabályait. E körben a javaslat biztosítja annak a követelménynek az érvényesülését, amely szerint az első éves irodavizsgálatig a közjegyző csak egy közjegyzőhelyettest alkalmazhat. Ez a rendelkezés korábban iránymutatásként szerepelt az újonnan kinevezett közjegyzőkre vonatkozó korlátozásként, azonban törvényi szabályozást igényel. Ennek a gyakorlati indoka egyszerű, hiszen a közjegyző a közjegyzői szolgálat elején legfeljebb egy közjegyzőhelyettes gyakorlati képzéséről tud megfelelően gondoskodni.

A Ptk.-ban, a polgári törvénykönyvben foglalt rendelkezés egyértelmű szabályként fogalmazza meg ugyan, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti akkor, ha azt a végrendelkező visszaveszi, nincs azonban deklarálva a törvényben az, hogy erről a joghatásról kifejezetten tájékoztatni köteles a közjegyző a végrendelkezőt, ami véleményem szerint is annak jelentősége miatt feltétlenül indokolt lenne.

Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügyi hivatásrendekhez kapcsolódóan számos törvénymódosításra tesz javaslatot az előterjesztés, amelyekre a gyakorlati tapasztalatok és a jogalkalmazói visszajelzések figyelembevételével kerül sor. Ilyen az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítása. Utóbbit szintén az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolják. A módosítások célja a pártfogó ügyvédek anyagi ösztönzése és a jogi segítői munka színvonalának fejlesztése, a jogi segítségnyújtó szolgálat és a jogi segítő szerződéses jogai és kötelezettségei egyensúlyának megteremtése, valamint az, hogy az ügyfelek kedvező feltételekkel juthassanak hozzá a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatásokhoz.

(13.00)

Annak érdekében, hogy a polgári és közigazgatási perekben, nemperes eljárásokban eljáró kirendelt pártfogó ügyvédek még érdekeltebbek legyenek az esetlegesen elhúzódó eljárások végigkísérésében, a törvényjavaslat ezekben az ügyekben is bevezeti a büntetőeljárásban és a határon átnyúló tartási ügyekben már kedvező fogadtatással bíró és sikerrel alkalmazott eljárási előleg intézményét.

Tisztelt Ház! A legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa, valamint az alapvető jogok biztosának helyettese megválasztása minősített szavazati arányhoz kötött. A szabályozás célja ezzel összhangban, hogy ezen alkotmányos szervek vezetőinek jogviszonya megszűnéséhez szintén kétharmados szavazati arány legyen szükséges. A szavazati arány egységesítése a jogi szabályozás koherenciáját hivatott biztosítani, ugyanis a hasonlóan jelentős alkotmányos vezetők kinevezése és jogviszonyuk megszüntetése szintén kétharmados szavazati arányhoz kötött, a különbségtétel tehát nem indokolható.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását az Európai Unióban végbement adatvédelmi reformnak köszönhetően 2018 óta közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelettel összefüggő joggyakorlat, illetve az azzal összefüggésben felmerülő kérdések teszik szükségessé. Figyelemmel arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet közvetlenül alkalmazandó az Európai Unióban, a tagállamok jogalkotási mozgástere a rendelet végrehajtására, illetve a rendelet által kifejezetten megengedett eltérésekre, kiegészítésekre szorítkozik. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény meghatározza azon rendelkezéseket, amelyeket az infotörvényben az általános adatvédelmi rendelettel együtt, annak kiegészítő jellegével kell alkalmazni, amely kiegészítő szabályok legnagyobb részét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárására és működésére vonatkozó rendelkezések teszik ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv családjogi normáit, a szülő-gyermek viszony jogainak rendelkezéseit is érinti. Az utóbbi években a családokban alapvetően megváltoztak a szülői szerepek, és mindkét szülő igyekszik sokkal nagyobb részt vállalni a gyermekei életében. Magyarországon jelenleg nincs mód arra, hogy a bíró akkor is a szülői felügyelet közös gyakorlásáról döntsön, ha a szülők ebben nem tudnak megállapodni. A hatályos jogi szabályozás olyan helyzetet idézhet elő, hogy az egyik szülő a házasság felbontása esetén saját akarata ellenére gyermekétől is teljesen elválni kényszerül. A magyar kormány számára ugyanakkor kiemelten fontos a gyermekek érdekeinek elsődleges szempontként történő figyelembevétele, ezért a törvényjavaslat ezt a helyzetet is orvosolja.

A közös szülői felügyelet lehetőségének a törvényjavaslat szerinti, a házasság felbontását követő szélesebb körű biztosítása jogilag garantálja a szülő-gyermek kapcsolat teljességét. A bírónak ugyanis a törvényjavaslat alapján lehetősége lesz arra, hogy a gyermek érdekében abban az esetben is a szülői felügyelet közös gyakorlásáról döntsön, ha ezt az egyik szülő kéri. Így a szülők, ha szeretnék, és a gyermek számára is ez kedvezőbb, a válást követően is ugyanolyan intenzitással vehetnek részt a gyermek életében, mint korábban.

A találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó törvény módosítása szintén a gyakorlati tapasztalatok és a szakmai szervezetek visszajelzései mentén, azoknak megfelelően valósulna meg a javaslat alapján, elvégezve a szabadalmi perekben elrendelhető ideiglenes intézkedések tekintetében a szabadalmi oltalomra vonatkozó szabályozás finomhangolását. Ezenkívül a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény egy teljesen új alcímmel is kiegészül: nemzetközi jellegű kutatás címmel. Ez a módosítás a Visegrádi Szabadalmi Intézet által elvégezhető nemzetközi jellegű kutatás törvényi hátterét teremti meg. A Visegrádi Szabadalmi Intézet küldetése, hogy segítse a közép-kelet-európai innovatív vállalkozásokat, egyetemeket, kutatóintézeteket és egyéni feltalálókat a külföldi szabadalmi oltalom megszerzésében s ezáltal a biztonságos nemzetközi piacra lépésben.

A szabadalmi törvény új rendelkezése a nemzetközi jellegű kutatás elvégzésének a lehetőségét teremti meg nemzeti jogszabályi szinten, mivel ahhoz, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézet Igazgatótanácsa a magyar bejelentők esetében a nemzetközi jellegű kutatás lefolytathatósága érdekében szükséges döntéseket meghozza, az is szükséges, hogy Magyarország nemzeti joga lehetővé tegye a nemzetközi jellegű kutatás elvégzését. Lengyelország és Szlovákia nemzeti jogszabályaikban már biztosították ennek a lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Számos dolgot lehetne még kiemelni, amelyek mind fontosak a törvényjavaslat vonatkozásában, azonban az minden módosítási javaslat tekintetében elmondható, hogy egytől egyig a változó társadalmi, technikai viszonyokhoz történő megfelelő alkalmazkodást szolgálják részben technikai jellegű pontosításokkal, részben pedig érdemi módosításokkal. A Fidesz képviselőcsoportja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot természetesen támogatni fogja. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)