Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelyet a kezükben tartanak, több igazságügyi, valamint egyéb kapcsolódó tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a jogalkalmazást segítsék, továbbá hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról.

A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényt. Ezeknek a módosításoknak egy része a jogrendszeren belüli összhang biztosítása érdekében szükséges. Fontos szempont ugyanis, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó bíráknak, igazságügyi alkalmazottaknak, valamint ügyészeknek és nem ügyész ügyészségi alkalmazottaknak a jogállására, javadalmazására vonatkozó előírások tekintetében összhang érvényesüljön. A jogszabályok közötti koherenciát szolgáló módosítások közül kiemelést érdemelnek a következők.

A hivatkozott jogállási törvények felsorolják azokat a jogviszonyokat, amelyek a szolgálati idő megállapítása során figyelembe vehetők. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ezért azt meg kell jeleníteni az egyes jogállási törvények rendelkezéseiben a beszámítható jogviszonyok között.

Mind a bíróságok, mind az ügyészségek alkalmazottai részesülnek jubileumi jutalomban. Azonban jelenleg az ügyészek és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak számára a 25, 30, 35 és 40 éves szolgálati viszony után járó jubileumi jutalom mellett 45 év szolgálati viszony után is jár ez a juttatás, míg a bírák és az igazságügyi alkalmazottak esetében erről nem rendelkeznek a jogállási törvények. Ezt az eltérést megszünteti a törvényjavaslat azzal, hogy a jövőben a 45 éves jubileumi jutalom a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak is járni fog.

A most ismertetett módosításokon túl a törvényjavaslatnak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényre vonatkozó rendelkezései olyan kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaznak, amelyek az elmúlt években a szabályok gyakorlati alkalmazása során merültek fel, és a törvény belső koherenciáját, valamint a normavilágosságot erősítik. A törvényjavaslat felülvizsgálja a bírák értékelésére vonatkozó előírásokat, tovább erősítve az értékelés során már jelenleg is érvényesülő garanciális szabályokat. A módosítások érintik az értékelést megelőző vizsgálat lefolytatását és magának az értékelésnek a menetét is. Garanciális rendelkezésként a törvényjavaslat lehetővé teszi a vizsgált bíró számára, hogy az értékelést megalapozó vizsgálatot lefolytató vizsgálóval szemben kizárási kérelmet terjesszen elő, amit a szolgálati bíróság bírál el.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a már említett jogszabályokon kívül módosítja a közjegyzőkről szóló törvényt is. Ez a módosítás ‑ az eddigi, iránymutatáson alapuló gyakorlatnak megfelelően ‑ az újonnan kinevezett közjegyző számára legfeljebb egy közjegyzőhelyettes alkalmazását teszi lehetővé az első éves irodavizsgálat eredményes lefolytatásáig. Állandó vagy tartós helyettessé sem rendelhető ki a közjegyző az első éves irodavizsgálatig annak érdekében, hogy a székhelyén adódó feladatok ellátását maradéktalanul biztosítani tudja. Kivételt képez ez alól, ha a közjegyző korábban közjegyzőhelyettesként már ellátott tartós helyettesi feladatokat. A módosítás ezenkívül technikai jelleggel érinti a közjegyzői okirat felolvasásának, a ténytanúsítvány elkészítésének, valamint a magánvégrendelet letétbe helyezésének és visszavételének szabályait.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira és igényeire tekintettel került bele az önök előtt fekvő törvényjavaslatba. A módosítás egyik fő újítása, hogy szakít a fegyelmi és az etikai eljárás jelenlegi kettős rendszerével, és az etikai eljárás megszüntetésével újradefiniálja a fegyelmi vétség fogalmát. A módosítás következtében így a többi hivatásrendhez hasonlóan az igazságügyi szakértők esetében is fegyelmi vétséget fog megvalósítani például az, ha az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenységén kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. A fegyelmi vétségre vonatkozó szabályok újrastrukturálása mellett a törvényjavaslat a személyes adatok védelme érdekében pontosítja és kiegészíti a fegyelmi büntetések nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, rögzítve a fegyelmi büntetések nyilvántartásának pontos tartalmát, illetve azt, hogy annak adatai mikor törölhetők.

Mint ahogyan azt már jeleztem, a törvényjavaslat kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége abban áll, hogy reagálni kell egyes élethelyzetekre, jogalkalmazói jelzésekre. Az új szabályok módosítják a módszertani levelek közzétételére és a szakértőjelölti időre vonatkozó igazolás adattartalmát, megkönnyítve ezzel az egyes ügyekben eljáró igazságügyi szakértők és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását az indokolja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szükséges a kamarai jogtanácsosok és a jogi előadók esetében az ügyvédi tevékenység ellátását megalapozó jogviszonyok közé, valamint az összeférhetetlenségi szabályokba is felvenni. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának legfőbb célja, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz forduló ügyfelek még szélesebb körben vehessék igénybe a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatásokat. Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján a jövőben a támogatásokra való rászorultság vizsgálatakor a rendelkezésre álló jövedelem számításánál már nem kell figyelembe venni például a közös háztartásban élők által életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak, lakbérének és közös költségének igazolt összegét, valamint a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások igazolt összegét sem.

A törvényjavaslat másik kiemelést érdemlő eleme, hogy a büntetőeljárásban és a határon átnyúló tartási ügyekben kedvező fogadtatással bíró és sikerrel alkalmazott eljárási előleg intézményét bevezeti a polgári és közigazgatási perekben, nemperes eljárásokban is. Ennek következtében a kirendelt pártfogó ügyvédek is érdekeltebbé válnak az esetlegesen elhúzódó eljárások végigkísérésében, hiszen díjuk egy részéhez már az eljárás közben, a per egy jól meghatározható szakaszában hozzájuthatnak eljárási előleg formájában.

A törvényjavaslat módosítja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Ezen módosítások az egyes önálló szabályozó szervekre irányadó jogszabályok koherenciájának megteremtése érdekében egyrészt egységesítik a kinevezés módját, amelynek következtében az egyes önálló szabályozó szervek elnökeit minden esetben a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára; másrészt az önálló szabályozó szervek elnökeinek, valamint elnökhelyetteseinek a megbízás megszűnését és megszüntetését rendező szabályai is összehangolásra kerülnek.

Az Országgyűlésről szóló törvény módosításával a törvényjavaslat célja a kétharmados szavazást igénylő kérdések egységesítése. Ennek értelmében a törvényjavaslat a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint az alapvető jogok biztosa helyettesének jogviszonya megszűnéséhez szükséges szavazati arányt minősített, kétharmados szavazati arányhoz köti. Erre azért van szükség, mivel ezen alkotmányos szervi vezetők megválasztása szintén minősített többséghez kötött, így tehát evidens módon jogviszonyuk megszüntetése is csak ilyen szavazati aránnyal történhet meg. A szavazati arány egységesítése a jogi szabályozás koherenciáját hivatott biztosítani, ugyanis a hasonlóan jelentős alkotmányos vezetők kinevezése és jogviszonyuk megszüntetése szintén kétharmados szavazati arányhoz kötött, a különbségtétel tehát nem indokolható.

A törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítására is javaslatot tesz. A módosítási javaslatot a 2018 óta közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelettel összefüggő joggyakorlat, illetve az azzal összefüggésben felmerülő kérdések tették szükségessé. Az infotörvény meghatározza azon rendelkezéseket, amelyeket az infotörvényben az általános adatvédelmi rendelettel együtt, kiegészítő jelleggel kell alkalmazni. A kiegészítő szabályok legnagyobb részét az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárására és működésére vonatkozó rendelkezések teszik ki.

Tisztelt Országgyűlés! Külső okok indokolják az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításának szükségességét. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás vonatkozásában a bejegyzett értesítési címek érvénytelenítésre kerültek, ennek a hatósági eljárási kódexben való technikai átvezetésére kerül sor a törvényjavaslatban.

(12.50)

A másik külső körülmény a koronavírus-járvány, amely az elektronikus ügyintézési lehetőségek szélesítését nagymértékben felgyorsította a hatósági eljárások esetében is. Emiatt módosításra kerül az eljárás megindulásának a napja. A törvényjavaslat tekintettel van az elmúlt évek digitalizációs folyamatainak eredményeire, a kormányhivatalok fejlesztésére, ezért általánosan biztosítja, hogy a kérelem benyújtásának napján meginduljon az eljárás.

A közigazgatási perrendtartás egyes szabályait a gyakorlat visszajelzései alapján szükséges pontosítani. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben a módosítás több olyan kiegészítést tartalmaz, amely a munkaügyi perekben biztosított kedvezményes szabályokat vezet be például az illetékes bíróság meghatározása tekintetében. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyeket a keresetlevél hiányosságai esetében a bíróságnak részletesebb tájékoztatással kell ellátnia, illetve személyes vagy elektronikus meghallgatást is tarthat, ha ez célszerűnek mutatkozik.

A joggyakorlatban megjelent bizonytalanságok miatt a módosítás a fentieken túl egyértelművé teszi azt is, hogy a benyújtott keresetlevelet abban az esetben is továbbítani kell a bírósághoz, ha az erre nyitva álló időben az alperes közigazgatási szerv a hatósági eljárási szabályok alapján a per tárgyává tett cselekményét visszavonja vagy módosítja.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyvre vonatkozó módosítás a családjogi területet, azon belül a szülő és gyermek viszonyát, vagyis a szülői felügyelet témakörét érinti. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat a családjogi szakma kiváló képviselőiből álló munkacsoport bevonásával készült, és azt a családjogi szakértői és civil munkacsoport is egyaránt véleményezte.

Elvált szülők régi igényének tesz eleget a jogalkotó azzal, hogy egyrészről biztosítja a közös szülői felügyelet bírói elrendelésének lehetőségét a gyermek érdekében abban az esetben is, ha ezt csak a szülők egyike kéri. Másrészről a törvényjavaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság erre irányuló kérelem esetén a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről válásukat követően felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ez utóbbi lehetőség már nemcsak a szülők közötti jogi egyenlőség fenntartását biztosítja, hanem a szülő és gyermeke közötti tényleges kapcsolat megtartását is jelenti. Ez a módosítás azt eredményezi, hogy több esetben lesz mód arra, hogy a házasság felbontása a gyermek számára ne járjon azzal, hogy egyik szülőjétől el kelljen válnia.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy mind a közös szülői felügyelet elrendelése, mind a váltott gondoskodásról való döntés a bíró számára csak egy lehetőség. Lényeges, hogy ennek fenntartása minden esetben a gyermek érdekével messzemenőkig összhangban álljon, és semmiképpen ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Természetesen a bíróságnak ‑ a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel ‑ továbbra is módja van arra, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel.

A törvényjavaslat a fentiek mellett egy másik tárgykörben is módosítja a Ptk.-t, mégpedig a jogrendszer digitalizációs fejlődéséhez igazodva a Ptk. írásbeliségre vonatkozó rendelkezését is kiegészíti a jogalkalmazói gyakorlat egységesítése céljából. A digitalizáció jegyében számos jogterület reformjára került sor, amely miatt szükséges az egyes eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus okiratok egységes felhasználhatóságának biztosítása. A törvényjavaslat meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek esetén kizárólag a magasabb biztonsági szintet garantáló elektronikus formában hozható létre okirat.

A törvényjavaslat hatálya azokat a jogterületeket is érinti, ahol garanciális okokból indokolt a minősített elektronikus okirati forma. Ebbe a körbe tartoznak az ingatlan-nyilvántartási eljárással, továbbá az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok, valamint a banki ügyletekhez kapcsolódó okiratok.

Lényeges, hogy a törvényjavaslat által nem szabályozott körben az elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének vizsgálata változatlanul a hatályos szabályok szerint történik. A törvényjavaslat tehát az innovatív technológiai újítások széles körű és gyors elterjedéséhez alkalmazkodva elősegíti a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését és az elektronikus okiratokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések közötti koherencia megteremtését.

A szabadalmi törvény módosítása ‑ a szakmai szervezetek visszajelzései alapján ‑ egyéb technikai módosítások mellett elsősorban a szabadalmi perekben elrendelhető ideiglenes intézkedésekre koncentrál. A felülvizsgálat indoka, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint finomhangolást igényelt a később megsemmisített szabadalom alapján elrendelt ideiglenes intézkedésekre vonatkozó szabályozás. A módosítások alapvetően az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére és az utólag alaptalanná vált ideiglenes intézkedésekből fakadó kártalanításra vonatkozó szabályokat érintik.

A versenytörvény módosításának célja a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának gyorsítása, egyúttal a digitális piacok transzparenciájának fokozása révén a jogbiztonság növelése és a fogyasztók védelmének biztosítása. Ennek keretében a törvényjavaslat bővíti az előadó versenytanácstag és a vizsgáló jogköreit, hangsúlyosabb lehetőséget ad az összefonódás-ellenőrzés tekintetében a digitális piaci sajátosságok szem előtt tartására, és biztosítja az érintett piacok átláthatóságát.

A bírósági eljárásokra adott általános meghatalmazások nyilvántartásáról szóló törvény módosításai a nyilvántartás adattartalmának pontosítását szolgálják, míg a választottbíráskodásról szóló törvény módosítása az Állandó Választottbíróság elnökségi tagjának a választottbírósági eljárásban történő részvételét pontosítja.

A csődjogi jogszabályok módosítása kis terjedelmű, elsősorban az időközi jogszabályi változásokkal való összhang biztosítása és a jogalkalmazás során felmerült pontosítások érdekében szükséges.

A törvényjavaslat tartalmazza a kisajátításról szóló törvény azon módosításait is, amelyek a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján merültek fel, és ‑ a tulajdonosok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett ‑ elősegítik a kisajátítási eljárások észszerű időben történő lefolytatását.

Tisztelt Országgyűlés! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)