Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Újra salátatörvény van előttünk. A salátatörvényről mindig elmondjuk, hogy lehet jó is, lehet rossz is, inkább rossz, és nem örülünk neki. Itt 26 törvényt, ha jól számoltam, módosít ez a törvényjavaslat.

Nyilván államtitkár úr elmondta azt, hogy a gyakorlati tapasztalatok beillesztése, a szakmai szervezetek javaslata, ezek kerültek ebbe bele, ezt összefoglalták, és ezért lett ez egy ilyen salátatörvény, amivel leginkább az a baj, hogy nagyon nehéz letolni szerintem egy ilyen salátatörvényt az ellenzék torkán. Hiszen valóban, ha arról beszélünk, és azt mondja államtitkár úr, illetve Bajkai képviselő úr is erről beszélt, hogy a szakmai tapasztalatok, a szakma javaslatai, illetve a gyakorlati tapasztalatok adják a módosítás lényegét, akkor azt mondjuk, hogy valóban támogatandó lenne. Az látszik ebből a törvényjavaslatból, hogy az itt szereplő javaslatok nagy többsége valóban ilyen, tehát ebben nem mondtak nagy dolgot, tehát valóban a szakmai tapasztalatok és a szervezetek javaslatai kerültek bele, és valóban olyan a javaslatok egy jó része, amelyek valóban előreviszik az eljárások befejezését, vagy könnyebbé vagy egyszerűbbé teszik.

De a nagy átka az ilyen jogszabálynak, az ilyen salátatörvénynek, hogy mindig vannak benne olyan javaslatok is ‑ néha eldugva, néha nem annyira eldugva, néha nyíltabban ‑, amelyek elfogadhatatlanok, azt gondolom, hogy nemcsak az ellenzék számára, hanem a társadalom túlnyomó többsége számára, illetve azok számára Magyarországon, akik egy becsületes, tisztességes társadalmat szeretnének, egy igazságos társadalmat szeretnének, ahol nem a korrupció felvirágzása és annak ápolása az elsődleges cél, hanem a társadalmi igazságosság kibontakozása és annak a fejlesztése lenne a cél.

Azt gondolom, ezért összességében nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem fogjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot, mindannak ellenére, hogy nagyon örülnénk neki, ha egy-két dolog ebből kikerülne, hiszen ha egy-két javaslat egy az egyben kikerülne belőle, akkor ez akár elfogadható, sőt támogatandó is lenne a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről.

Tehát ezzel a bevezetéssel indítottam volna a felszólalásomat, és akkor térjünk rá azokra, hogy mi is, ami akár pozitív, mi az, ami negatív ebben. A közjegyzői okiratokkal kapcsolatos téma folyamatosan felmerül. A közjegyzőkről szóló jogszabály is folyamatosan módosul, szerintem legalább évente három olyan törvényjavaslatot nyújt be a kormány, amelyekben ezekhez a jogszabályokhoz nyúlnak hozzá. Azt gondolom, hogy itt valóban a gyakorlati tapasztalat az, amely folyamatosan felszínre hozza a problémákat, és a szakmai szervezetek javaslatokat tesznek arra, hogy milyen módon lehessen ezeket a problémákat kiküszöbölni. Nyilván, ami itt elsődleges, az okirat-felolvasással kapcsolatos problémák, amelyekről tudható, hogy adott esetben egy 150 oldalas közjegyzői okiratot kell felolvasni, ami akár órákig is eltarthat, sőt akár két napig is eltarthat, nyilván az élet ilyen extra vagy extrém dolgokat is szül, erre is gondolni kell a jogalkotónak. Itt ebben nyilván ez is szerepel, illetve próbálja egyszerűsíteni, egyszerűbbé tenni ezt az eljárást.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya a következő, amiről szólnék.

(13.10)

Ehhez is elég gyakran hozzá szoktunk szólni. Nem túl nagyléptékű a módosítás; alapjaiban már volt egy nagyobb módosítás néhány évvel ezelőtt, amellyel mi is maximálisan egyetértettünk. Én azt gondolom, hogy ami ebben szerepel, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából bővítik az elismerhető kört, nyilván az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal, amely egy új jogi fogalom, ami nemrégen került be a jogi nyelvbe, nyilván ezzel módosítani kell, és ez célszerű. Illetve azzal, hogy ez az úgynevezett jubileumi jutalom nemcsak 40 év után, hanem 45 év után jár. Ez mindenféleképpen üdvözlendő és támogatandó. És az is, hogy ezzel egyidejűleg a 45 év után hathavi illetmény fogja megilletni az igazságügyi alkalmazottat. Én azt gondolom, hogy minden olyan dolog, amivel megbecsüljük az igazságügyi alkalmazottakat, amivel a bérüket, a megbecsülésüket növeljük, az mindenféleképpen pozitívként üdvözlendő és támogatandó.

Ugyanezt tudom elmondani a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt azért nemcsak a jubileumi jutalomnak a 40 év után a 45 évre való kiterjesztéséről beszélhetünk, hanem a határozott időre kinevezett bírókkal kapcsolatos vizsgálatok lefolytatásáról, illetve a soron kívüli vizsgálat lefolytatásáról, annak szabályai egyszerűsítéséről lehet még itt szó, illetve mindenképpen üdvözlendő, hogy itt is bevezetésre kerül a 45 éves szolgálati viszony elismerése. Itt azzal a problémával állhatunk leginkább szemben, hogy itt volt egy nagyon negatív Fidesz-KDNP-s törvény az elmúlt ciklusokban, mégpedig a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló törvény, amit a kétharmados többség akkor keresztül is préselt a parlamenten, ami aztán a nemzetközi bíróságot is megjárta, és mindenféle jogi fórumot megjárt, ami létezett, és általában mindenütt elítélően nyilatkoztak arról a jogintézményről, amit a Fidesz-KDNP, illetve Orbán Viktor miniszterelnök úr kitalált ezzel kapcsolatban, ami a bírák kényszernyugdíjazásáról szólt.

Nyilván, ha ezt is figyelembe vesszük, hogy náluk kötelező elmenni nyugdíjba, nem maradhatnak ott tovább, akkor elég nehéz lesz kitölteni a 45 évet; és ha nagyon elkezdjük számolgatni, hogy legkorábban odakerül 23-24 éves korban a bíróságra egy bírósági fogalmazó, akkor 40 év múlva ő 63-64 éves lesz, tehát a 45 év fogalmilag kizárt, mert 65 éves korában el kell mennie nyugdíjba. Úgyhogy hacsak a kormány nem azt tervezi, hogy felemelik az általános nyugdíjkorhatárt nagyon rövid időn belül, akkor ezt a 45 éves korhatárt a bírák nem fogják tudni kihasználni. Éppen ezért lenne egy olyan javaslatom államtitkár úr felé, hogy abban az esetben vegyék figyelembe azt, hogy amennyiben, mondjuk, a 40 és 45 közötti évben több mint a fele kitelt, akkor már legyen jogosult a bíró, ha 42,5 éven túlhaladott, és úgy megy el nyugdíjba, mert nem fér bele a jogviszonyába, hogy megkapja ezt a 45 évest. Én azt gondolom, hogy azzal igazságosabbá tennénk a rendszert, hiszen ha tényleg utánaszámol államtitkár úr, akkor láthatja, hogy gyakorlatilag a jövőben lehetetlen lesz kitölteni a 45 éves jogviszonyt bíróként. Éppen ezért lenne ez a fajta javaslat.

Itt nyilván szintén üdvözlendő 45 év után a hathavi illetmény bevezetése.

Aztán, hogy negatív dologról is beszéljek, mégpedig nagyon negatívról, ez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása. Itt több olyan tisztség kerül megfogalmazásra, ahol a visszahívás lehetőségét kétharmadhoz köti, aki beadta a javaslatot, illetve ha elfogadjuk a törvényjavaslatot, abban az esetben ez így is lesz a jövőben. Ezzel kapcsolatban az abszolút megfogalmazott egyet nem értésemet tudom kifejteni. Elsősorban mire gondolok? A legfőbb ügyész működésével kapcsolatban szeretnék negatív kritikát megfogalmazni. Az ő éves meghallgatásán is mindig el szoktam mondani a kritikákat, illetve az ellenzék valamennyi frakciója élesen szokta megfogalmazni Polt Péter működésével kapcsolatosan a kritikáit.

Mit látunk? Azt látjuk, hogy Polt Péter, ha nézzük a rendszerváltástól eddig eltelt 31 esztendőt, jóval több mint 50 százalékát kitöltötte legfőbb ügyészként. Tehát a 31 évnek több mint a felében ő volt Magyarországon a legfőbb ügyész.

Mi kötődik az ő nevéhez? Leginkább mi jut az eszünkbe, amikor Polt Péter működéséről beszélünk? Azt látjuk, hogy akkor, amikor Polt Péter a legfőbb ügyészi pozíciót megkapta, Magyarország a korrupciós világranglistán a középmezőnyben szerepelt, illetve az európai uniós korrupciós ranglistán a középmezőnyben szerepelt. Ehhez képest sikerült elérni ez alatt az ügyészség áldásos tevékenysége ‑ és én nem is az ügyészek szerepét, hanem inkább az ügyészség vezetőinek a szerepét emelném ki, hiszen én az gondolom, hogy az ügyészség nagyon-nagyon túlnyomó többsége becsületesen és jól látja el a feladatát, és valóban igyekszik a törvényeknek alárendelve, a legjobb tudása és a lelkiismerete szerint végezni a munkáját. Viszont azt kell látni, hogy folyamatosan elutasításra kerülnek feljelentések, folyamatosan nem kerülnek felderítésre korrupciógyanús ügyek, a legsötétebb korrupciós ügyek fordulnak elő Magyarországon. Így jutottunk el odáig, hogy mára az európai uniós korrupciós ranglistán Magyarország holtversenyben az utolsó, illetve utolsó előtti helyen szerepel, minden évben egy-két helyet rontva ezen a ranglistahelyezésén. Én azt gondolom, ha valami mutatja a legfőbb ügyész munkáját és szerepét, akkor ez a ranglista pontosan rámutat arra, hogy mi történik ebben az országban.

Nyilván kellett hozzá támogatás; nyilván szükség volt arra is, hogy olyanfajta bűncselekményeket, amelyek korábban bűncselekménynek minősültek, azokat önök, a kétharmados többség jogszabályalkotással igyekezett törvényesnek feltüntetni és törvényesnek láttatni, hogy ne indulhassanak ezekben az ügyekben büntetőeljárások. Ennek a célja egyértelműen a közvagyon és az állami vagyon minél nagyobb mértékű átcsoportosítása volt bizonyos réteghez, bizonyosan a miniszterelnök úrhoz, a Fideszhez és a KDNP vezetőihez közel álló gazdasági réteghez. Így jutottunk el oda, hogy gyakorlatilag ma Magyarországon van egy réteg, amely 53-54 ezer forint fizetésből él, egy másik réteg pedig havonta milliárdokat, tízmilliárdokat fog keresni, és a lehetőség nem egyforma. Magyarországon sajnos nem a tehetség és a szorgalom az, ami a meggazdagodáshoz, a jó munkához, a jól megérdemelt jutalomhoz vezethet, hanem az, hogy ki mennyire áll közel a Fidesz-KDNP-hez, ki mennyire áll közel Orbán Viktorhoz, mennyire tudja megszerezni a gazdasági érdekeltségeket. És sajnos ebben ma, úgy látjuk, hogy az ügyészség a legmesszebbmenőkig közreműködik.

Akkor, amikor önök további kilenc évre akarják majd bebetonozni Polt Pétert, önök ahhoz ragaszkodnak, hogy ha már a nép úgy döntött, hogy elküldi önöket a hatalomból, és azt mondja, hogy elegünk volt abból a korrupcióból, abból az intézményesített korrupcióból, amely Magyarországon az elmúlt 11 esztendőben kialakult, azt akarják, hogy legyen egy biztosítékuk arra, hogy a felelősségre vonás elmaradjon. Ez lenne a legfontosabb egy igazságos társadalomban, hogy azok, akik igaztalanul nyúltak a közvagyonhoz, azok, akik igaztalanul elvették a köz vagyonát, bűnhődjenek, azoknak legyen elszámoltatás, a tolvajok kerüljenek börtönbe, a jól megérdemelt helyükre. Ezért van szükség arra, hogy a legfőbb ügyészi poszton is mihamarabb változás legyen, nem pedig, hogy bebetonozzuk Polt Pétert, bebetonozzuk ezzel egyidejűleg a korrupciót is Magyarországon.

Ezen kell változtatni, az ellenzék és a Jobbik Magyarország Mozgalom is folyamatosan tesz ezzel kapcsolatban javaslatokat. Javasoltuk az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, hogy Magyarország is csatlakozzon ehhez a szervezethez. Nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ez is a közpénzek átláthatóságát erősítené, az európai uniós támogatások és pénzek átláthatóságát. Erre lenne szükség, nem pedig arra, hogy ezek továbbra is átláthatatlanok legyenek, lehessen a zavarosban halászni, és le lennének simítva azok az ügyek, amit esetleg az OLAF feltár, és javaslatot tesz az ügyészségnek, amiből aztán majd később nem lesz semmi, mert ilyen példákat látunk.

Nagyon fontosnak találnánk még ezenfelül azt is, hogy egy korrupciós ügyészség kerüljön Magyarországon felállításra.

(13.20)

Én nem tudom, miért fél oly annyira a kormányzati többség attól, hogy legyen egy korrupciós ügyészség. Számtalan országban állítottak már fel ilyet, főleg a környező országokban, látjuk, hogy működik a felelősségre vonás. Nyilván ezt szeretnék elkerülni, és ezért hoznak olyan jogszabályokat, amelyekkel a jelenlegi rendszert kívánják bebetonozni.

Még egyetlenegy témakör maradt ezenfelül, nem szaporítván az ügyészséggel kapcsolatos problémakört, ez a közös szülői felügyelet gyakorlása. Ez megint egy olyan gyakorlati probléma, amely fontos kérdés, és valóban ezáltal meg lehet oldani, a bíróság egyoldalú kérelemre is tudna ilyenfajta döntést hozni, nem pedig csak közös egyezség esetén. Azt gondolom, hogy ez fontos, mindig a gyerek érdekét kell leginkább figyelembe venni.

Nagyon sajnálom, hogy a kormány olyan javaslatokat terjeszt be, amelyek elfogadhatatlanok lesznek, és olyanokat is beletesz egy-egy ilyen javaslatba, amikor lehetett volna ebben az esetben egy nagyon pozitív és nagyon jó törvényjavaslatot elénk tenni. Nagyon sajnálom, hogy nem ezt tették, és így ez gyakorlatilag elfogadhatatlan. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)