Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön azt mondta, hogy a magyar emberek költenek arra, ha fogorvoshoz mennek, vagy a nőgyógyászhoz mennek, itt költenek a legtöbb pénzt az egészségügyön belül.

Mi lenne akkor Magyarországon, ha a baloldal kormányozna 2010 óta? Nemcsak a nőgyógyásznál, nemcsak a fogorvosnál kellene fizetni, hanem ha elmennek a háziorvoshoz. Mit fizetnének? Vizitdíjat. Ha bemennének a kórházba, mit fizetnének? Napidíjat. Ha bármilyen járóbeteg-ellátásba elmennek, mit fizetnek? Nem csak azon a négy területen, amit ön mondott, tisztelt képviselő asszony, minden területen vizitdíjat fizetnének. Önök miről beszéltek? A tb-kassza privatizációjáról, meg hogy több-biztosítós modell, magánpénztárak, az egyik ember az egyik kórházba mehetne, a másik másikba, az egyiknek ezért magasabb színvonalú ellátása lenne, a másiknak alacsonyabb színvonalú ellátása.

Ön itt a parlamentben arról beszél, hogy vannak olyan területek, ahol a magyar emberek a fogorvoshoz meg a nőgyógyászhoz magánpraxisba szoktak menni ‑ ez nyilván nem egy most kialakult gyakorlat Magyarországon, hanem több évtizedes gyakorlatról van szó, és emiatt ott fizetős ellátást vesznek igénybe ‑, miközben önök minden magyar embernek, aki társadalombiztosítást fizet, hiszen ő is egész életben társadalombiztosítást fizetett, a szülei is, meg a nagyszülei is társadalombiztosítást fizettek, de önök azt mondták, hogy hiába fizette be ő is, meg az egész családja a tb-t, ennek ellenére, amikor kórházba megy, amikor háziorvoshoz megy, amikor járóbeteg-rendelőbe megy, fizetnie kell, fizetnie kell és fizetnie kell.

Az önök legnagyobb egészségügyi fejlesztése a széfek után a vizitdíj-automaták voltak a magyar egészségügyben. Voltak kórházak persze, amiket bezártak, volt 16 ezer ágy, amit megszüntettek, de minden kórház bejáratához odatették a vizitdíj-automatákat, tisztelt képviselő asszony, és azt a vizitdíjat utána szépen évről évre emelgették volna.

Ön azt mondta, tisztelt képviselő asszony, hogy fontos, hogy az orvosok száma emelkedjen. Amikor önök befejezték a tevékenységüket a magyar egészségügyben, akkor 33 943 működési engedéllyel rendelkező orvos volt. A legutóbbi adat szerint 37 188 van. Ez 3245-tel több orvos, tisztelt képviselő asszony, a hivatalos működésiengedély-kimutatás szerint, mint amit önök tudtak produkálni Magyarországon, és hozzátenném, hogy az önök idejében egyébként körülbelül hasonló nagyságrendben csökkent a dolgozó orvosok száma. Míg a mi kormányzásunk idején ez nőtt, az önök kormányzása idején csökkent. Míg a mi kormányzásunk idején több ezerrel több orvos volt, önök nyolc év alatt 3-4 ezerrel csökkentették a dolgozó orvosok számát.

Azt a valótlanságot is szeretném helyreigazítani, amit ön mondott, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal csökkent az így dolgozók száma. Ha megnézzük, hogy mióta ez az új szolgálati jogviszony van, ön szerint kevesebb vagy több ilyen orvosi jogviszony van? Tisztelt képviselő asszony, március óta több van, 1881-gyel több. Ön szerint több vagy kevesebb ápolói jogviszony van egészségügyi szolgálati jogviszonyban március 1-je óta? Több van, 1942-vel. Mindemellett nőtt az egyéb, egészségügyben dolgozók száma is 843-mal. Ez azt jelenti, hogy mióta bevezettük március 1-jén az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, azóta 4666 fővel többen létesítettek ilyen egészségügyi szolgálati jogviszonyt, tehát nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók száma.

Tisztelt Képviselő Asszony! A várólisták kapcsán: a világ minden országában nyilván a várólisták megnőttek a járvány alatt, mert a járvány alatt a kórházak azokkal a betegekkel foglalkoztak, akik koronavírusosak, és akiknek halaszthatatlan vagy életmentő beavatkozásra volt szükségük. Amikor a járvány véget ér, akkor lehet ezeket a várólistákat ledolgozni. Ezért a magyar kormány 12 milliárd forint többletforrást biztosít a kórházaknak azért, hogy az a hátrány, ami az elmúlt másfél-két évben a világ minden országában keletkezett… ‑ és itt, Magyarországon, akiknek életmentő vagy halaszthatatlan beavatkozásra volt szüksége, azokat a betegeket legalább ellátták. Franciaországban még a rákos betegeket sem látták el, mert annyira nagy volt a terhelés a kórházakon, hogy egyes kórházak a koronavírus miatt a rákos betegeket sem tudták ellátni. Magyarországon ilyenre nem került sor, tisztelt képviselő asszony.

Önök hány forintot is költöttek várólista-csökkentési programra? Nullát. Miért? Mert még várólista-nyilvántartási rendszert sem hoztak létre. A kórházakban kis kockás füzetben lehet, hogy volt, aki vezette, de országos várólista-nyilvántartási rendszer nem volt, mert ha nincs ilyen rendszer, akkor önök szerint nincs ilyen probléma, és nem igényel többletforrást. Ezért önök csak a privatizációval foglalkoztak, a magánosítással foglalkoztak, a kórházbezárással foglalkoztak, és nem azzal, hogy esetleg egy nyilvántartási rendszert létrehoznának, és utána erre pénzeket fordítanának. 40-50 milliárd forint az a többlet, amit mi a várólista-csökkentésre fordítottunk, mert először létrehoztuk a nyilvántartást, utána pedig csökkentettük a várólistákat. Önök sem nyilvántartást nem hoztak létre, sem várólista-csökkentésre egyetlenegy forintot sem áldoztak a saját nyolcéves kormányzásuk alatt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.50)