Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom megismételni, amit Azbej Tristan államtitkár úr a kormány részéről, illetve Bajkai István képviselőtársam a vezérszónoklatában már elmondott, de arra fel kívánom hívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az országos népszavazási eljárás módosításáról szóló T/17004. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 67. § (3) bekezdését helyezné hatályon kívül, mely, ugye, már többször hallatszott ma, hogy miről is rendelkezik. Az nem hangzott el, hogy továbbá arról rendelkezik is a törvény, hogy amennyiben az országos népszavazást a fenti ütközés okán nem lehet kitűzni, úgy az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most reagálni kívánok az expozét előterjesztő Szabó Timea frakcióvezető előadására, hát, akitől sok politikai sallangot, sőt szirénhangokat is hallhattunk. Ezekre a szirénhangokra nyilván nem kívánok részletesen kitérni, de arra mindenképpen fel kívánom hívni tisztelt képviselőtársaimnak a figyelmét, hogy mi az a népszavazások közül, amiről Szabó Timea beszélt, illetve az sokkal fontosabb, amiről nem beszélt, mik voltak azok a megtartott országos népszavazások (Derültség a DK és a Párbeszéd soraiban.), amelyeket, ugye, az egyesített baloldal párbeszédes frakcióvezető politikusa úgymond nem tartott fontosnak itt, a tisztelt Ház előtt.

Hát, mindenképpen nem tartotta fontosnak megemlíteni az első magyarországi népszavazást, amely az 1921-es híres soproni népszavazás volt ‑ elképesztő, hölgyeim és uraim! (Derültség a DK és a Párbeszéd soraiban.) Ugyancsak nem tartotta fontosnak az 1989-es őszi népszavazásból megemlíteni azt, hogy kivonuljanak‑e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon‑e az MSZMP a tulajdonával vagy a kezelésében lévő vagyontárgyakkal, és feloszlassák‑e a Munkásőrséget ‑ ezt nem tartotta fontosnak a frakcióvezető. (Derültség a DK és a Párbeszéd soraiban.) Ugyancsak nem tartotta fontosnak a 2004. december 5-ei népszavazást, amely, ugye, arról szólt, tudjuk, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki nemzetiségét magyarigazolvánnyal vagy egyéb módon tudja igazolni.

Ugyancsak kihagyta a frakcióvezető asszony a 2008. március 9-ei népszavazási kérdéseket, ezeket a népszavazási kérdéseket a Fidesz és a KDNP 2007 őszén kezdeményezte, három kérdés volt: egyetért‑e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni; egyetért‑e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni; egyetért‑e ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Láthatják, hogy az egyesített baloldal tendenciózusan ezeket a legfontosabb népszavazási kérdéseket hagyta ki, de annak viszont széles körben teret hagyott, hogy… ‑ hogy is mondjam? Inkább úgy fogalmaznék, hogy szirénhangokat megfogalmazva a magyar jogállamiságot bírálni.

Itt csak utalnék arra, hogy nemrég volt Magyarországon a LIBE bizottság, és a helyzet az, hogy a LIBE bizottságnak ‑ ne mosolyogjanak, nem „í”-vel mondtam, mert tudom, hogy tudnak németül, és messze álljon tőlünk, hogy mi így gondoljunk rájuk! ‑ volt egy francia és egy spanyol tagja, akik fehéren-feketén elmondták, ugye, jöttek az Igazságügyi bizottsághoz is, hogy az, amit az elnök asszony mondott, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás miatt vannak itt jogállamiságot vizsgálni, az nem igaz, azt mondták, hogy nincs erre mandátumuk.

(16.10)

A francia és a spanyol tag elmondta ‑ ők konzervatívok voltak ‑, hogy azért jöttek, mert közelednek a választások Magyarországon, és nehéz helyzetbe akarják hozni önöket. Mi tudjuk, hogy Magyarországon jogállamiság van, különösen az Orbán-kormány idején, s azt is tudjuk, hogy mit csinált az egyesített baloldal vezető ereje 2006-ban a magyarsággal, tudjuk, hogy milyen lovasrohamok voltak, és tudjuk, hogy kilőtték emberek szemét. Az nem volt jogállamiság. De tudjuk, hogy 2010 óta Magyarországon jogállamiság van, tudjuk, hogy szólás- és sajtószabadság van, ezért nem teszünk fel kérdést.

Én azt tudom mondani, hogy jobb lenne a tényekhez ragaszkodni, mert a tények makacs dolgok, és a frakcióvezető asszony előterjesztését megfontolásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)