Dr. Bajkai István (Fidesz)

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Én magam is tartózkodnék attól, hogy kommentáljam az előterjesztő által előadottakat, különösen azért is, mert valójában nem magával az előterjesztéssel foglalkozott az expozéja, hanem egész mással, egy igazi, hamisítatlan gyűlöletbeszédnek lehettünk a hallgatósága.

Ezzel együtt pusztán annyit szeretnék mondani az expozé keretein belül ‑ és azt gondolom, erre van lehetőség, főleg hogyha rendkívül hazug és álságos kijelentéseket voltunk kénytelenek végighallgatni ‑, hogy amikor sorskérdésekről van szó, akkor szíves figyelmébe ajánlom a tisztelt képviselő asszonynak, képviselőtársunknak, hogy tekintse végig a baloldal tevékenységét Magyarország történelmében, hogy a sorskérdéseket hogyan válaszolta meg; vagy 2002 és 2010 között az akkori baloldal, jelentős részben átfedésben a maival, hogyan válaszolta meg azt a kérdést, hogy megmaradjunk magyarnak, megmaradjunk igaz embernek, és megmaradjunk annak, aminek ebben a Kárpát-medencében mi születtünk.

Hogyha ezt a kérdést fölteszi magának, és valódi választ akar erre adni valóban, akkor el fog jutni ahhoz a felismeréshez, hogy Magyarországon az, amit például a Gyurcsány-féle baloldal tett 2002 és 2010 között, maga volt a nemzetpusztítás. Amikor nemzeti sorskérdésekről van szó, a beszéde, elnézést, nem tudok jobb kifejezést használni, nagyon hasonlatos volt, leírásokból tudjuk, aki tanulta a történelmet, hogy talán Visinszkijtől hallottunk utoljára ilyen beszédeket, aki annak idején kitűnő ‑ idézőjelben használom ezt a „kitűnő” kifejezést ‑ végrehajtója volt Sztálinnak. Megmondom őszintén, látjuk, hogy a vádbeszéd műfaja hogyan működik, ami fenyegetésekkel van teli. A magam részéről mindezt azért el kell hogy mondjam, hogy ezt szeretném visszautasítani.

Visszatérve magára a törvényjavaslatra, egyébként a jogállamiságnak az egyik jellemzője, hogy a parlamentben a törvényjavaslatról beszélünk többek között, ez is a jogszerűség és a jogállamiság egyik kritériuma, hogy arról beszélünk, ami a téma, ezért visszatérek, és tulajdonképpen a törvényjavaslat valódi céljáról, illetve magáról a kezdeményezésről szeretnék beszélni.

Az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény 67 § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével teremtődik meg annak a lehetősége, ami rendkívül fontos, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra ki lehessen tűzni az országos népszavazást.

A Fidesz képviselőcsoportja az ismert javaslatot támogatja, annak számos észszerű indoka, többek között a költséghatékonyság, a magasabb részvételi arány a szavazásokon, logisztikailag egyszerűbben kivitelezhető lebonyolítása miatt is. Ugyanakkor szeretném megjegyezni azt, hogy ahhoz, hogy megfelelő jogszabályi keretek között mindez kivitelezhető legyen és a jogállamiságnak is megfeleljen, további részletszabályok is szükségesek, amelyek a választási eljárásról szóló törvény módosítását is indokolttá teszik, amelynek a megvitatására a következő törvényjavaslat keretében fog majd sor kerülni.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, és köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)