Dr. Becsó Károly (Fidesz)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr és Biztoshelyettesek! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja nevében kívánom a Vejkey elnök úr által elmondottakat néhány dologban kiegészíteni, illetve más megvilágításba is helyezni, de nyilvánvaló, hogy egy beszámoló esetében a témát illetően egyezések az adatokban, illetve ismétlések a témákat illetően előfordulhatnak.

Az Alaptörvény 30. cikke szerint az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, az alapvető jogok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. Az Alaptörvény deklarálja továbbá, hogy az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek, ezért is lehetünk ma itt. Az Igazságügyi bizottság előtt rendkívül alaposan és részletesen megtörtént már a beszámoló megtárgyalása, melyet a bizottság egyébként elfogadásra alkalmasnak ítélt. A beszámoló a biztos tevékenysége keretében önállóan mutatja be az alábbi területeket, melyek a következők: a jövő nemzedékek érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai, a fogyatékossággal élők jogai, a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulása, a gyermekek jogai.

Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető jogok biztosa a törvény vonatkozó rendelkezéseivel és szellemiségével összhangban folyamatos figyelmet fordított kiemelt vizsgálati területekre. Három ilyen terület volt. Az egyik a leginkább veszélyeztetett gyermekcsoportok jogainak védelmét érintő ügyek; a másik a fogyatékossággal élő személyek, illetve a gyermekek jogainak védelmét érintő ügyek; harmadrészt pedig a biztoshoz és két helyetteséhez tartozó, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, valamint a jövő nemzedékek és az egészséges környezethez való jog védelme. Ezek mellett egyébként a biztos, hatáskörétől függetlenül, általános jelleggel felvilágosítást ad a rendelkezésre álló jogi lehetőségekről, rászorultság esetén tájékoztatást ad a panaszos számára elérhető szociális ellátási lehetőségekről, segítő szervezetekről, szükség esetén pedig javaslatot tehet jogszabályok módosítására és megalkotására.

2020-ban több intézményi működést és ellátási körülményeket érintő helyszíni vizsgálat zárult jelentéssel. Dicséretre méltó, hogy a biztos a világjárvány első és második hullámában egyaránt kiemelt feladatának tekintette a gyermekotthonokban élő gyermekek helyzetének monitorozását, ugyanis kíváncsi volt arra, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet idején ellátott kiskorúak vonatkozásában a védekezés milyen változást idézett elő a gyermekek felügyeletének az ellátásában, az élelmezésben, az oktatáshoz és fejlesztéshez való hozzájutásban. Ilyen látogatás keretében kereste fel az ombudsman a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Speciális Gyermekotthonát, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Mohácsi Különleges Gyermekotthonát, valamint a Kossuth Lajos Gyermekotthont.

A gyermeki jogok ombudsmani védelme körében a biztoshoz forduló szülők vagy más törvényes képviselők elsősorban a gyámhatóságok eljárását kifogásolták, ezen belül a leggyakoribbak a szülői kapcsolattartást érintő, valamint örökbefogadási, védelembe vételi, illetve nevelésbe vételi eljárásokat sérelmező ügyek voltak. Az ombudsman kiemelt figyelmet szentel a gyermekjogi panaszok vizsgálatának, amelyeket 2020-ban 287 beadvány kapcsán vizsgált meg. A vizsgálatok fókuszában voltak többek között a gyámhatósági eljárást érintő, továbbá a szülői, nagyszülői kapcsolattartást érintő, valamint örökbefogadási, védelembe vételi kérdések, a gyermekek erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmét elősegítő kérdések vagy éppen az iskolai beilleszkedésre vonatkozó kérdések.

A biztos 2020. szeptember 23-án meghallgatta az országos rendőrfőkapitány és helyettesei szóbeli beszámolóját az iskolaőrségről, amely mellett helyszíni látogatások során is megállapította, hogy az iskolaőrök tisztában voltak a szakmai szabályokkal és a jogszabályi környezettel, továbbá a tapasztalatok szerint az iskolaőrök alkalmazására elsősorban olyan iskolai létesítményekben került sor, ahol korábban előfordultak atrocitások. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a tárgyévben is több jelentés foglalkozott a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek oktatásával és fejlesztésével kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvénye a nemzet közös örökségeként kiemelt védelemben részesíti a természeti erőforrásokat. A jövő nemzedékek szószólója a nemzet közös örökségének védelmét és az egészséges környezethez, valamint testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének elősegítése érdekében figyelemfelhívást adott ki a tiszta levegőhöz való hozzáférés biztosítása érdekében, valamint felkérte a kormányt, hogy tájékoztassa a lakosságot a helytelen fűtési szokások okozta káros hatásokról, emlékeztessen a hulladékégetés tilalmára, lépjen fel a szabályszegőkkel szemben, de ne hagyjon senkit fűtetlen lakásban, és segítse a rászorulókat.

Szintén felhívásban jelezte azt is, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat az engedélyezési rendszert olyan módszerrel kívánja megváltoztatni, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már kifejezetten megállapította. A biztoshelyettes ezért jogalkotási javaslattal is megkereste az előterjesztőt és az országgyűlési bizottságokat, az Alaptörvény P) cikkében megfogalmazott hármas védelmi kötelezettség érvényesítésének előmozdítására téve javaslatot. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke megköszönte a szószólói fellépést, és jelezte, hogy az alkotmányos aggályok egy részét elfogadva az Országgyűlés a törvényjavaslat módosított változatát fogadta el.

A nemzetiségi biztoshelyettes 2020. évi szakmai tevékenységei közül kiemelendő, hogy lehetőség nyílt átfogó és szélesebb körű elemző munkát igénylő vizsgálatok indítására a nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása szempontjából egyaránt fontos kérdésekben is. Ennek eredményeként tizenkét jogi jellegű általános szakmai dokumentum kiadására került sor, három közös jelentés, hat elvi állásfoglalás és három jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél jelent meg. 2020-ban kiemelt vizsgálati témák voltak a népszámlálással kapcsolatos kérdések, a nemzetiségi temetők és sírkertek helyzete, a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségei, valamint a romák tankönyvi és kulturális reprezentációja.

Üdvözlendő, hogy az alapvető jogok biztosa a korábbi évek hagyományait folytatva 2020-ban is tovább bővítette a nemzetközi kapcsolatait, folytatódott a közös célok és problémák kezelésére létrehozott ombudsmani jogvédelmi és emberi jogi hálózatokkal való kapcsolattartás nemzetközi szinten. A magyar ombudsman részt vett az Európai Ombudsman Intézet ‑ melynek egyben elnökségi tagja is ‑, valamint az Európai Ombudsmanok Hálózata munkájában is. A visegrádi négyek ombudsmanjainak találkozójára pedig a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos alapjogi panaszok, valamint a civil szféra és az ombudsmani intézmény közötti hatékonyabb együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát javasolta megtárgyalandó témaként.

(11.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai színvonalon, az alapvető jogok védelme iránt elkötelezett módon látják el az Alaptörvényben és az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben előírt feladataikat. Mindemellett rendszeresen bővülő kapcsolatokat ápolnak nemzetközi szervezetekkel és külföldi ombudsmanokkal egyaránt.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az alapvető jogok biztosának 2020. évi beszámolóját fogadják el, és támogassák az Igazságügyi bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja annak elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)