karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Kreszta Traján

2021-06-08 · 208. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 13:52

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/15278 Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 H/16380 Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

Szöveg10 255 karakter · 23 bekezdés · JSON

KRESZTA TRAJÁN, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm. Onorate Domnule Președinte! Onorat Parlament! Onorate Domnule Ombudsman și Onorată Doamnă Vice-Ombudsman! Vă salut cu aleasă stimă în numele Comisiei Naționalităților din Ungaria și al comunității românești pe care o reprezint! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Biztoshelyettes Asszony! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az általam képviselt román nemzetiségi közösség nevében.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2021. május 11-ei ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása alapján megvitatta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 címmel, B/15278. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.

A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes a Covid-19-járvány által terhelt beszámolási időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését. Tevékenységével jelentős mértékben elősegítette a szükséges nemzetiségi jogszabály-módosítások előkészítését és azok indokoltságának szakmai alátámasztását, parlamenti elfogadtatását.

(11.30)

A bizottság elismeréssel nyugtázza és köszöni dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonynak és munkatársainak az elmúlt közel nyolc év alatt végzett eredményes munkáját.

2020 mindannyiunk számára rendkívüli, új és nehéz kihívásokkal teli esztendő volt. A találkozási lehetőségek radikális beszűkülése, az online kapcsolattartás kihívásai, valamint az intézményeket és az egyes személyeket egyaránt érintő gazdasági-pénzügyi nehézségek rövid idő alatt teljesen átformálták a nemzetiségi érdekképviseleti és jogvédő szervek tevékenységét is.

Az ütemezett feladatok végrehajtása, az új kihívásoknak való megfelelés és a közösségek megtartása korábban nem tapasztalt próbatétel elé állította a nemzetiségi jogterület szereplőit. A veszélyhelyzet emellett egyértelműen rámutatott a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak súlyosbodó foglalkoztatási, szociális és egészségügyi helyzetére is.

A járvány okozta nehézségek közepette a szervezeti és több metodikai megújulást is végrehajtó új székházba költözött az Alapjogi Biztos Hivatala, s ennek keretében a nemzetiségi ügyekért felelős biztoshelyettes asszony és munkatársai 2020. évi tevékenységüket a megszokott magas színvonalú szakszerűséggel, alapossággal és alkotó szellemben folytatták.

A részletes beszámolóból kiderül, hogy a 2020. február végén megszűnt Független Rendészeti Panasztestület feladatait az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át, s az állampolgárok számára kedvező változásként már nemcsak lezárt, hanem folyamatban lévő ügyeket is tud vizsgálni. Az ügyszám azt mutatja, hogy az állampolgárok részéről ez az egyik legjobban igényelt alapjogvédelmi tevékenység. A jogkereső közönség panaszainak vizsgálatán túlmenően 2020-ban az AJBH 19 érdemi vizsgálatot is folytatott, fő területei a rendőri hangnem, illetve az intézkedési kötelezettség elmulasztása voltak.

Az AJB Hivatalának infrastrukturális fejlesztése és a nemzetiségi biztoshelyettesi titkárság személyi jellegű változásai elősegítik a hatékonyabb munkaszervezést. Ezeknek a változásoknak a lényege: új jogállás és bérfejlesztés, a nemzetiségi jogterület korábbi szervezeti széttagoltságának a megszüntetése, új székházba költözés, modern munkakörnyezet biztosítása, javaslattételi jog a nemzetiségi diszkriminációs ügyek elosztása esetén, és szakmai ellenőrzés minden nemzetiségi ügy esetén.

A nemzetiségi jogterületet érintően az összes nemzetiségi jogterülettel foglalkozó munkatársat a Nemzetiségi Biztoshelyettesi Titkárságba integrálták.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálása az AJB Hivatalába egy tavaly kezdeményezett törvényjavaslat kapcsán indult meg, ami végül egy törvényalkotásban zárult, és idén január 1-jétől valósult meg egy olyan verzió elfogadásával, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága közreműködésével, amely a biztoshelyettes asszony számára megteremti a lehetőségét annak, hogy a nemzetiségi érintettségű, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek szempontjából minden esetben ő tegyen javaslatot az alapvető jogok biztosa számára a tekintetben, hogy egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyként, tehát az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóságán hatósági ügyként vagy pedig klasszikus ombudsmani ügyként kezeljék ezeket a nemzetiségi ügyeket.

Ugyanebben a törvényben egy olyan együttműködési kötelezettség került rögzítésre, hogy az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyekben a Rendészeti Igazgatósággal, illetve a biztoshelyettes asszonnyal az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság köteles folyamatosan egyeztetni minden nemzetiségi jellegű érintettséget tartalmazó ügyben. Tehát innentől kezdve január 1-je óta a főigazgatóságon nem történhet úgy nemzetiségi érintettséggel kapcsolatos ügy elbírálása, hogy abban a biztoshelyettes asszony, illetve a munkatársai szakvéleményét, véleményét ne vették volna figyelembe.

2020-ban a kihívások ellenére a nemzetiségi biztoshelyettes intenzív szakmai tevékenységet folytatott, amelynek keretében 351 egyéni beadványt vizsgált, 20 hivatalbóli eljárást kezdeményezett, és 12 kiemelt szakmai dokumentumot adott ki. A nemzetiségi terület beadványainak struktúrája 2020-ban valamelyest átalakult, és az AJB Hivatala egy olyan tendenciát lát, hogy az egyedi visszásságok helyett inkább általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok érkeztek magasabb számban, viszont nagyobb elvi jelentőséggel. Csökkent a klasszikus nemzetiségi jogterületről érkező panaszok nagyságrendje, és nőtt a szociális válság helyzete miatt érkező megkeresések száma, ugyanakkor a klasszikus nemzetiségi ügyek számán belül arányeltolódás látszik a nevelés-oktatás, nemzetiségi önkormányzatok, választás, népszámlálás kérdései, egyéni és közösségi névviseléssel kapcsolatos ügyek felé. Az AJB Hivatala egyedi ügyekkel általánosabb átfogó vizsgálat keretében is foglalkozott, s nőtt a nemzetiségi hovatartozás miatti diszkriminációval, a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet motiválta cselekményekkel kapcsolatos ügyek száma is.

A nemzetiségi önkormányzatisággal összefüggő ügyek mértéke is meghatározó volt, ha nem is olyan nagyságrendben, mint korábban, de továbbra is kiemelt ügycsoportnak számít. Elsősorban azokkal a témakörökkel kapcsolatban keresték meg a nemzetiségi biztoshelyettest a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek a vészhelyzet kihirdetésével összefüggő működési problémákat, és egyáltalán a hatáskörök, a működési feltételek, a finanszírozás felhasználásának a tisztázását jelentették, vagy erre vonatkozó kérdéseket fogalmaztak meg. Népszámlálási, közfoglalkoztatási, kegyeleti, temetői ügyek, büntetőeljárási, szabálysértési és végrehajtási eljárást érintő ügyek voltak azok, amelyek ebbe a tíz kiemelt ügycsoportba tartoznak.

A nemzetiségek szerinti megoszlást illetően az a tendencia nem változott a korábbi évekhez képest, hogy az ügyek számának nagyjából általában 45-50 százalékát teszik ki a roma közösségtől érkező ügyek, ami azt is mutatja, hogy tulajdonképpen azokat az egyébként is komplex nehézségeket, amelyekkel a roma közösség jó része szembesülni kénytelen, a pandémiás időszak felerősítette.

A másik kiemelt nemzetiség, a német közösség mindig is nagyszámú ügyet produkált egy-egy évben, de a biztoshelyettes asszony értékelése szerint itt most nem pusztán a német közösség általában is kiemelt közéleti aktivitása, hanem a málenkij robotra hurcoltak hozzátartozóinak, hadigondozotti ellátásának a problematikája növelte meg ezt a számot.

Az eseti kimutatás szerint az egyes fő témák a következők voltak: nemzetiségi nevelés-oktatás 30; nemzetiségi önkormányzatok 25; kulturális jogok, egyéni és közösségi nyelvhasználat 59; hadigondozotti ellátás 71; szociális életkörülmények 53; gyűlöletbeszéd és gyűlölet motiválta cselekmények 13; rendőrség, szabálysértés, büntetőeljárás-végrehajtás 42; közfoglalkoztatás, foglalkoztatás, szolgáltatás 24.

Három alapjogi biztosi és nemzetiségi biztoshelyettesi közös jelentés készült: egy megyei jogú város német nemzetiségi önkormányzatát érintő, nemzetiségi nevelési-oktatási intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő ügyről; egy roma nemzetiségű személyt és családját érintő temetkezési eljárásról; egy roma nemzetiségű személy özvegyi nyugdíjának elbírálását érintő eljárásról.

Három nemzetiségi biztoshelyettesi jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél kiadására került sor: egy roma nemzetiségű személy bilincselését érintő, büntetés-végrehajtási ügy vizsgálata; gyermekkorú személlyel szemben indított büntetőeljárások vizsgálata; egy roma nemzetiségű személy rendőrségi előállítását követő intézkedések vizsgálata.

(11.40)

Hat nemzetiségi biztoshelyettesi elvi állásfoglalás kiadása történt a zsámbéki Sváb Öregtemető nemzetiségi kulturális értékének megőrzésével kapcsolatban, a 2021. évi népszámlálás előkészítését és végrehajtását érintő nemzetiségi jogi vonatkozású kérdésekről, a romák történelmének iskolai tantervekbe és tananyagokba történő szakszerű és hatékony beemeléséről, a világjárvány nemzetiségi közösségekre gyakorolt hatásairól, a német nemzetiségi közösséget érintő kijelentésekről, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről és a videómegosztó platformokon megjelenő sérelmes tartalmak elleni fellépés lehetőségeiről, a budapesti roma holokauszt emlékmű megrongálásával kapcsolatos intézkedésekről és a gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés szükségességéről.

A beszámoló alapján és az elmúlt év tapasztalatai alapján a bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködését, valamint bízik a közös, eredményes munka folytatásában. A fentiek alapján az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Vă mulțumesc pentru atenția cu care m-ați onorat.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Kreszta Traján — 2021-06-08, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/208-35.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-208-35,
  title = {Kreszta Traján — 2021-06-08, Ismerteti a bizottság véleményét},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/208-35.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}