Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr, Helyettesek! Először is szeretnék köszönetet mondani az alapvető jogok biztosának, helyetteseinek és a hivatal minden munkatársának azért az erőn felüli munkáért a nehéz körülmények között, amely 2020-ban is és ’21-ben is jellemezte. Tehát első szavam a köszönet hangja.

Egy nagyon fontos intézmény, és nagyon fontos feladatokat látnak el. Immáron szinte 300 éves hagyománya van, ha nem is Magyarországon, de Európában, illetve a világon az ombudsmani intézménynek, hiszen több mint 300 évvel ezelőtt találta ki XII. Károly svéd király, és jó 200 évvel ezelőtt pedig már a svéd alkotmányba is beépítették az ombudsmani hatásköröket, illetve feladatokat. Igaz, hogy akkor még egy picit másra kívánta felhasználni a király, de az alapvető feladatai már akkor megjelentek. Más kérdés, hogy Európában, az Európai Unióban lassan honosodott meg, és majd csak a maastrichti szerződés alig 30 évvel ezelőtt vezette be az Európai Unióba, és kiegészítette a római szerződést, és nyilván a magyar alkotmány, illetve Alaptörvény is tartalmazza.

A szocializmus idején úgy gondolták, hogy Magyarországon nincs szükség ilyen intézményre, és csak akkor jöhetett létre, amikor a szocializmus korszaka véget ért és a rendszerváltás megtörtént. Akkor rögtön előtérbe került ennek a kidolgozása, és gyakorlatilag 1993-ban beépült az akkori alkotmányba, és ’95-re már meg is kezdte a működését. Tehát jelenleg az Alaptörvény 30. cikke szabályozza alapvetően, amiből kiderül, hogy az alapjogvédelmi tevékenység a legfontosabb feladata, és a tudomására jutott visszásságokat vizsgálja ki az alapvető jogok biztosa.

Itt már korábban is fogalmaztam meg azt az apróbb kritikát, és nyilván nem önökkel szemben, hanem velünk, a jogalkotóval szemben, hogy ezeket a visszásságokat… Hogy mondjam, nem egy tökéletes jogi fogalom, amely kidolgozott lenne, és ezt külön kell kidolgozni, ne pedig az Alaptörvény tartalmazza, jobb lenne, hogyha ez alaptörvényi szinten került volna megfogalmazásra.

Nyilván nagyon szép feladatokat látnak el, hiszen nagyon fontos a gyermekek jogainak a védelme, a fogyatékossággal élők védelme, a hajléktalanok, a kisebbségek jogainak védelme, de beszéljünk a környezetvédelemről, és talán a legfontosabb a jövő nemzedék védelme. De hát, azt gondolom, hogy ezek között nem lehet különbséget tenni.

Mind a beszámoló, mind pedig most biztos úr is kitért arra, hogy véleményezési jogkörük van a jogalkotás terén, amit egy fontos területnek tartunk mi is. Itt említette azt, hogy milyen volt a nagyságrendje ezeknek, és hogy nagyon fájó az, hogy valóban 2018-ban 154 esetben kértek véleményezést, 2019-ben már alig több mint 100-at, és 2020-ra 33-ra csökkent ez a szám. Ez azért is furcsa számomra, mert az alapjogok tekintetében nincs ettől fontosabb fórum és hozzáértőbb fórum, mint önök, és azt gondolom, hogy a jogalkotó számára minden esetben a szakmának az a része, aki a legtöbbet foglalkozik vele, aki a legfelkészültebb, a legnagyobb rálátással rendelkezik, annak a véleményének a kikérése az egyik legfontosabb, hiszen a legautentikusabb, a legmegfelelőbb válaszokat éppen önöktől kapjuk. Valóban egy súlyos probléma, amit biztos úr is említett is, hogy nagyon rövid határidőket szabnak meg ilyenkor is, amikor véleményezni kell egy-egy javaslatot, egy-egy jogszabályjavaslatot. Ezt már jeleztem egyébként korábban is, mert ugyanez jellemez más szerveket is, például az Országos Bírósági Hivatalnál is az ottani elnök úr, Senyei úr is jelezte, hogy nagyon rövidek ezek a határidők, nincs idő végigfuttatni a bírósági rendszeren, és úgy látszik, ugyanez a probléma fennáll.

Tehát akkor, amikor ilyen gyorsan érkeznek be az Országgyűlésbe az ügyek, és nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy a benyújtó kormány ki sem kéri a társadalmi egyeztetést, nem kíváncsi rá, akkor bizony ezek előfordulnak. És én nem a Covidnak tudom be ezt a 33-as számra történő csökkenést, hanem inkább az effajta törvényalkotás elszaporodása jellemző Magyarországon, ami véleményünk szerint egy rendkívül rossz folyamat, de nyilván megint nem önök a felelősek ezért, hanem a kormány, illetve a törvényhozó testület, illetve akik előkészítik a törvényeket. Nyilván itt a probléma véleményem szerint az ő oldalukon merül föl elsősorban.

Valóban, a 2020-as év merőben új volt az önök számára is és nagyon sok mindenkinek a számára, hiszen a Covid-19 vírus megjelenése teljesen új helyzetet teremtett. Én azt gondolom, hogy nyilván ez legnagyobb, legfontosabb részben az egészségügyet érintette, és rajtuk csapódott le legjobban, de az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál is egy nagyon fontos változást hozott, hiszen a Covid-19 megjelenése, az újfajta jogalkotás és az új jogszabályok megjelenése, a rendeleti jogalkotás egyrészt érintette a szabadságjogokat, tehát az is korlátozódott, az utazás szabadságát, nyilván nemcsak országon belül, hanem az egész világon, nyilván a kapcsolattartást akár egy bentlakásos intézményben, akár a kórházakban, egyéb intézményekben, gyermekotthonokban, a kapcsolattartást szűkítette. Nagyon fontos az, amit biztos úr is említett, hogy erre vonatkozóan korábban nem volt semmiféle gyakorlat Magyarországon és szerintem máshol sem, hiszen ha megnézzük, ilyen típusú járvány legutóbb az első világháború után sújtotta Európát és az egész világot, amikor az úgynevezett spanyolnátha 1918-ban megjelent, és jelen volt ’19-ben és ’20-ban is, és akkor állította ilyen kihívások elé. Nyilván a mai modern világban teljesen más hozzáállást igényel, azonban tudjuk nagyon jól, nagyon sok protokoll, például egészségügyi protokoll már régen is kidolgozásra került, akár 500 évvel ezelőtt is a járványoknál.

Itt történt is ezzel kapcsolatban már megállapítás, amikor megállapították, hogy vannak bizonyos dolgok az egészségügyben is, amelyek nem úgy történtek, ahogy kellett volna. Jó, ez nem a Coviddal kapcsolatos, de kiolvasható a 2020-as jelentésből, hogy a felvételkészítés általános tilalmát a kórházakban nem elég egy belső házirendben elrendelni. Én azt gondolom, hogy sok esetben nyilván az egészségügy problémái a társadalom széles rétegét érintik, és az egészséghez való alapvető jogát is érintik az embereknek. Tehát ha ezzel kapcsolatban kerül egy tájékoztatás akár a Facebookra, közösségi médiára, akkor nyilván nagyon kevés egy ilyenfajta szabályozás, és joguk van az embereknek megismerni az ott lévő problémákat.

Igen, kiemeli biztos úr a jelentésében, hogy a fogyatékossággal élő személyek esetén is kulcskérdés a bentlakásos intézmények folyamatos monitorozása. Igen, ezt nagyon fontosnak tartjuk mi is. A korábbi jelentéseket is végigolvasva ugyanez vonatkozik a gyermekotthonokra is, ezeknek is a folyamatos monitorozása, ez is szerepel a jelentésben, hogy mennyire fontos feladat. Hiszen a korábbi években is láttuk, hogy milyen problémák merültek föl akár szexuális abúzusokkal kapcsolatban a gyermekotthonokban, akár az étkezési normákkal kapcsolatban korábbi jelentésekben, illetve a bentlakó és az ott dolgozók közötti konfliktusokkal, és még van egy nagyon fontos terület, amiről kevésbé szoktunk beszélni, ez a gyermekotthonok és a szomszédok között kialakuló konfliktusok és az együttélés kapcsolatának a vizsgálata.

(12.00)

Örülök, hogy a korábbi jelentésben és ebben is ezek már hangsúlyos szerepet kaptak, és ígéretet kaptunk, hogy a jövőben is ezeknek a folyamatos monitorozása meg fog történni.

A jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnél nagyon tetszett a tiszta levegőhöz való joggal való foglalkozás, a kijelentés, hogy alapvető emberi jogunk a tiszta levegőhöz való jog. Ugyanígy felmerül, már korábban is benne volt a rossz minőségű tüzelőanyag, a hulladékégetés problémája, a lignitégetés problémája, és ez valóban nagyon fontos, hiszen tudjuk, hogy ma a betegségek egy nagyon-nagyon nagy része, főleg a légzőszervekkel kapcsolatosak, a rossz levegőminőségből származnak. Bizony, az orvosi társadalom is egy kiugrópontnak, ugródeszkának tekinti, hogy a jövőben sokkal többet kell foglalkozni a levegő minőségével, és hogy attól, mint amit eddig gondoltunk, sokkal súlyosabban érinti a légzőszerveket a rossz levegő. Tehát ez is valóban egy nagyon fontos dolog, érdemes vele foglalkozni.

A jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, amelyek szerepelnek a jelentésben, három dolgot emel ki biztos úr: a mozgásban korlátozott személyek adóssága esetén a gépjárművek lefoglalásának a végrehajtását, mentes ez a vagyontárgy, de a gyakorlatban bizonyos problémák merülnek fel; a nyári gyermektáborokkal kapcsolatban, illetve a szilveszteri tűzijátékokkal kapcsolatban a tárolás, a felhasználás veszélyére hívja fel a figyelmet; a környezeti hatások, a zaj-, a légszennyezés és nem utolsósorban az állatvédelem tekintetében differenciáltabb szabályozás szükséges. Talán jobb lenne, ha még több javaslatot kapnánk egy-egy évben.

Egy kérdés is felmerül bennem. Volt egy kis megjegyzés a jelentésben, hogy a biztos úr a korábbi években megfogalmazott javaslatokat is fenntartja. Ezt egy picit utalásnak értettem arra, hogy sajnos a jogalkotó nem mindig veszi figyelembe azokat a javaslatokat, amelyeket önök tesznek. Azt gondolom, erre a jogalkotónak és itt elsősorban a kormánynak a figyelmét hívnám fel arra, hogy talán nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy az önöktől érkező javaslatok minél nagyobb számban idekerüljenek, akár az Országgyűlés asztalára, akár kormányrendeletként vagy miniszteri rendeletként kerüljenek megfogalmazásra, ha olyan szintű szabályozás szükséges. Mivel itt alapvetően alapvető jogokról beszélünk, így azt gondolom, hogy elsősorban az Országgyűlés mulasztását kell kiemelnem, amikor azt látom, hogy ezek a javaslatok nem kerültek ide, és nem fogalmazódtak meg törvényként itt az Országgyűlésben.

Aztán látjuk, hogy kiemelt hangsúlyt kapott a rendőrségi kényszerrel és a hatalmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok vizsgálata. Nyilván, itt a panasztestület megszűnésével, az átvett feladatokkal ez kiemelt jelentőségű.

Látjuk, hogy a beérkezett ügyszám elég sok, 7190, a befejezett ügyek száma körülbelül ennek kevesebb mint a fele, és a folyamatban lévő egy picit több. Hát, nem tudom, a bíróságoknál is ezt szoktuk vizsgálni, hogy mennyi a befejezett ügyek száma, és általában, ha a folyamatban lévő ügyek száma ilyen nagy, akkor ez torlódást fog okozni a következő években. Erre talán, nem tudom, nyilván az ügyiratforgalomból és a rendelkezésre álló dolgozói állományból lehet következtetni, hogy elégséges‑e ez a fajta létszám, vagy nagyobb létszám lenne szükséges, hogy nagyobb számú befejezés legyen, hiszen ez az 50 százalékot sem éri el.

Aztán tájékoztatva lettünk arról, hogy az elektronikusan érkezett beadványok száma rendkívüli módon megszaporodott, és ötezer darab körül volt az e-mail, e-papír, az ügyfélkapu-, a ParLex-rendszeren keresztül is érkeznek a beadványok. Egyértelműen látni kell, hogy a jövőben erre fognak koncentrálni az ügyfelek is, és az elektronikus kapcsolattartásé a jövő.

Érdekes lenne az is, próbáltam belőle következtetést levonni, hogy honnan érkeznek ügyek, bár az elektronikus esetében nem mindig volt megfigyelhető. Azt látjuk, hogy messze Budapest vezet ezerrel, míg Pest megye következik ötszázzal. Milyen érdekes, hogy a megyék közötti rangsort megnézve elsősorban a gazdaságilag lemaradottabb megyék adnak be több panaszt. Ezt kell látni, tehát itt az anyagi gondok együtt járnak talán az alapjogok sérelmével is, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar és Békés megye vezetnek a beadványok sorában. A dunántúli megyékben, ahol jobbak a gazdasági és anyagi körülmények, ott sokkal kevesebb panasz érkezik, sokkal jobb ez a szám.

Mindezek alapján azt látom, hogy valóban köszönet illeti meg a biztos úr munkáját, a biztoshelyettesek munkáját és az egész hivatal munkáját, amit ezúton még egyszer megköszönök. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.)