Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselő Urak! Egy salátatörvény van előttünk. A salátatörvény a magyar jogrendszer „nem szeretem”, de néha szükséges eszköze.

Most kifejezetten az indokolja ezt, hogy egy ilyen törvény kerüljön a tisztelt Ház falai közé, hogy a járvány elleni védekezésnek legalábbis ez a szakasza, amit most belátunk és ismerünk, lezáródik. A veszélyhelyzet alapján a különleges jogrendi felhatalmazás szerint meghozott törvényekkel kapcsolatos kivezető javaslatot éppen az előbb tárgyaltuk, de korábban is beszéltünk erről itt, a Ház falai között, hogy egészen 2020 márciusától az Országgyűlés szerencsére folyamatosan tudott ülésezni, és a koronavírus elleni védekezéshez közvetlenül nem kapcsolódó jogalkotási munka egyetlenegy pillanatra sem állt meg a Házban.

Ez a koronavírus elleni védekezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ‑ persze, a közvetett kapcsolódások sok helyen látszanak ‑ törvényalkotási munka az elmúlt másfél évben, tehát ebben a koronavírus-időszakban meglehetősen intenzív volt, számos területet felölelt, és most az a helyzet, hogy amikor kivezetjük a rendeleti szabályokat, akkor meg kell teremteni a jogrendszer teljes egységét és koherenciáját, és vissza kell állítani a törvényalkotás normál rendjét.

Ehhez szükséges ez a salátatörvény, és ez indokolja azt, hogy a Miniszterelnökség, aki a kormányzaton belül a politikai koordinációt viszi, ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője. Köszönöm szépen egyébként Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár asszonynak ‑ egy komoly egészségügyi szabályozási csomag van ebben a salátatörvényben ‑ , azért van ő is itt, hogy ha ezzel kapcsolatban kérdés merül föl, akkor rendelkezésre tudjunk állni. Ha megengedik, egypár dolgot arról azért konkrétan elmondanék, hogy melyek azok az elemek, melyek azok a területek, amelyeket a törvényjavaslat érinteni kíván.

Az elmúlt másfél év fókuszában is többek között az egészségügy állt, nem meglepő módon. Számos egészségügyi tárgyú törvény szabályozását érinti a javaslat. Kormányzati prioritás az, hogy az egészségügy működésének jogi feltételrendszerét folyamatosan figyeljük, figyelemmel kísérjük, és ennek megfelelően a szabályozást aktualizáljuk. Mind lakossági, mind szakmai oldalról pozitív tapasztalatokkal rendelkezünk a járványidőszak alatt alkalmazott azon jogszabályi rendelkezésekről, amelyeket a leginkább veszélyeztetett betegek védelme érdekében vezettünk be. Ez alapján szakpolitikai célkitűzés a normál jogrend szerinti rendelkezések közé integrálni például a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét, ugyanakkor a gyógyszer útjának nyomon követése érdekében szükséges a gyógyszerészek számára a gyógyszert kiváltó személy adatainak kezelésére felhatalmazást adni.

Ugyanígy célunk azon igény teljesítése is, hogy a gyógyászati segédeszközök rendelhetővé váljanak e‑recepten, minél szélesebb körben elérhetővé téve az emberek számára az elektronikus felírás és kiváltás adta előnyöket. Ahogy a közigazgatás számos területén, úgy az egészségügyben is reagálni kell az adatforgalom elektronizálásával kapcsolatos elvárásokra. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér funkcióit kihasználva jelen szabályozás által a betegeknek a továbbiakban nem kell majd elmenniük papíralapú leletért, mert az EESZT útján közvetlenül lekérdezhetővé válnak az ezzel összefüggő adatok.

A törvényjavaslat a határon átnyúló betegellátást támogató adatcsere-folyamatokhoz szükséges szabályozási keretet is kialakítja. Nagyon fontos az, szintén az egészségügy és a családpolitika területéhez is kapcsolódik, hogy fontos kormányzati célkitűzésünk a gyerekvállalás ösztönzése. Az úgynevezett asszisztált reprodukciós kezelések és ezen belül a mesterséges megtermékenyítési eljárások hozzáférésének javításával is segíteni kívánjuk, hogy a jelenleginél több gyermek szülessen meg Magyarországon.

Az állami szerepvállalás erősítéseként a jövőben az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltató lesz jogosult. Kiemelhetőek továbbá az egészségügyi tárgyú módosítási javaslatok közül, ahol több javasolt intézkedés van, a gyógyszerekre fordított kiadások kontrolljának erősítésével összefüggésben.

De ahogy említettem az elején, jelen törvényjavaslat nemcsak egészségügyi tárgyú változtatásokat tartalmaz, hanem más területeket is érint.

A törvényjavaslat az Alkotmánybíróságnak a munka törvénykönyvét érintően hozott döntésében foglaltaknak is eleget tesz. Az Alkotmánybíróság elutasította a baloldali képviselők által benyújtott alkotmánybírósági beadványt, de megállapította egy alkotmányos követelmény és egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását. A módosítás ezt kívánja kezelni. Nyilván a mulasztásos részt tudjuk csak kezelni, az alkotmányos követelmény jogalkalmazói feladat. A módosítás ennek érdekében rögzíti, hogy a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti. A kollektív szerződés megszűnését követően tehát három hónap múlva a munkaidőkeretet le kell zárni, és a feleknek el kell számolni; ehhez kapcsolódóan meg átmeneti szabályok is vannak a javaslatban.

A törvényjavaslat továbbá a munkavállalói lehetőségek bővítésére is hangsúlyt kíván helyezni. Megteremti az úgynevezett különleges munkavállalói résztulajdonosi program jogszabályi hátterét is, amely új, speciális tulajdonszerzési módot nyújt arra, hogy a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok vagyonrészét a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői a hatályos szabályokhoz képest kedvezményesebben szerezhessék meg.

A programtípus a munkavállalói igényeknek kíván széles körben megfelelni azzal, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy a munkavállalók ‑ a lebonyolító szervezet tagi részesedésével járó operatív döntési terhek átruházása érdekében ‑ vagyonkezelő alapítványt hozhassanak létre.

Vagyongazdálkodási törvényi rendelkezéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Ennek keretében civil szerveződések, valamint olyan szervezetek megerősítéséért is tenni szeretnénk, amelyek valamely közcél érdekében végzik a feladatukat. A törvényben szereplő ingatlanok vonatkozásában a térítésmentes tulajdonba adás az alapítványok és az önkormányzatok közfeladat-ellátását kívánja szolgálni. Érintett szervezetek: Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pannon Egyetem működését is közvetetten szolgáló Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a szír ortodox vallási egyesület.

Emellett különböző ingatlanok esetében vagyonkezelésbe adásról is rendelkezne a javaslat. Itt a kedvezményezettek: Rácalmás Város Önkormányzata, OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

Továbbá zajlik az egyetemek megújítása, a felsőoktatási modellváltás. Korábban soha nem látott források állnak rendelkezésre az úgynevezett modellváltó, tehát innentől kezdve közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő egyetemek számára.

(18.40)

Ezeknek az alapítványoknak, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak immáron külön törvénye is van, amelyet az Országgyűlés fogadott el. Jelen szabályozás többek között ezen új, megszületett törvény és a felsőoktatási törvény közötti koherenciát kívánja biztosítani.

Az elmúlt hónapokban kisebb hangsúlyhoz jutott területek szabályozási igényei közül is szeretnénk elvarrni több dolgot. Ennek keretében kerül sor a sportról szóló törvény több technikai, ám a gyakorlat által indokolt módosítására: a versenyengedély tartalmának bővítése, nemzetközi sportszövetségekre vonatkozó rendelkezések pontosítása is ilyen például. Szerintünk kifejezetten fontos az olimpia előtt a sporttörvény doppingellenes tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, ami azért szükséges, hogy a magyar doppingellenes szabályozás hosszú távon is megőrizze a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség követelményeinek való megfelelőségi státuszt.

A közbeszerzési tárgyú javaslatok elsődlegesen az elektronikus közbeszerzési rendszerre vonatkozó adatkezelési szabályokat érintik, elősegítik a GVH és a Miniszterelnökség közbeszerzési területének hatékonyabb együttműködését.

A törvényjavaslat építésügyi tárgykörben is tartalmaz rendelkezéseket, amelyek közül talán a legizgalmasabb az, amely által a tetőterek beépítéséhez kapcsolódóan lehetővé válik a megsemmisült historikus épületelemek visszaállítása. Ugyanígy kiemelést érdemel a világörökségről szóló törvény azon módosítása, amely bizonyos helyszíneken és egyéb feltételek szerint a magyar állam részére történő elővásárlási jog biztosítását rendeli el, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy ezek az épületek közérdeknek megfelelő módon, magas építészeti minőségben, hiteles és a világörökségi helyszínhez méltó módon újulhassanak meg.

A sikeres járvány elleni védekezésnek köszönhetően lassan, de biztosan visszatérhetünk a járvány előtt megszokott életünkhöz. Ez a visszaálló rend azonban komoly szabályozási feladatokat hárít ránk, a kormányra, és ehhez szeretném kérni az Országgyűlés segítségét. Pontosan tudom azt, erre már a bevezető részben is utaltam, hogy a salátatörvények kodifikációs szempontból a legnehezebb típusú jogalkotási termékek, senki sem szereti őket, de néha bizony, egy modern parlamentáris demokráciában szükség van ezekre, így az ebben felmerült egészségügyi, kulturális, építésügyi, adójogi, munkajogi, közlekedési, közbeszerzési és egyéb területeket érintő szabályozásokkal összefüggésben szeretném kérni mindannyiuk támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)