Dr. Bajkai István (Fidesz)

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló T/16369. irományszámú törvényjavaslattal szükséges egyes új, a járvány ideje alatt kikristályosodott szabályozási feladatoknak megfelelő jogszabályok megalkotása.

A járvány enyhülését követően az Országgyűlésnek és a kormánynak meg kell alkotnia az elmúlt másfél évben bevezetett jogintézmények továbbvitelének szabályait. A veszélyhelyzet idején bevezetett szabályokat a javaslat a veszélyhelyzet végének időpontjától függetlenül törvényi szinten szabályozza annak érdekében, hogy a jogintézmények a rendes jogrendi működés keretei között is fennakadásmentesen alkalmazhatóak legyenek.

A koronavírus-járvány mind egészségügyi, mind gazdasági téren komoly kihívások elé állította az egész világot, köztük hazánkat, Magyarországot is. A veszélyhelyzettel összefüggő sürgős intézkedéseket a kormány rendkívüli jogrendi rendeletekkel vezette be. Az Országgyűlés a veszélyhelyzet alatt is folyamatosan ülésezett, hiába próbálta ezt a baloldal álhírekkel másképpen beállítani.

Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-világjárvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban, így Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással szállt szembe a kihívásokkal. A kormány gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhetően mára elmondható, hogy folyamatosan javulnak a járványügyi adatok, de még nem dőlhetünk hátra, továbbra is van 3 millió 18 éven felüli magyar ember, aki nem oltatta be magát, így nem is védett a koronavírussal szemben.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat orvosolja az elmúlt időszakban felmerült egyes koherenciaproblémákat is kulturális, építésügyi, adójogi, munkajogi, közlekedési, közbeszerzési, továbbá egyéni vállalkozókra, valamint veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozási területeken. A törvényjavaslat számos egészségügyi tárgyú normaszöveg-módosítást tartalmaz, amelyek jogrendszeri illeszkedést biztosító, az uniós jognak való megfelelést szolgáló, jogalkalmazást segítő, deregulációs célú, továbbá kodifikációs és technikai jellegű korrekciókat is magukban foglalnak.

A javaslat módosításokat eszközöl a felsőoktatás és annak intézményei tekintetében is. Itt fontos megemlíteni, hogy Magyarország 2030-as stratégiai céljainak eléréséhez, versenyképességének erősítéséhez az egyetemek, mint a nemzet lokomotívjai, a kormány által elfogadott felsőoktatási stratégia mentén tudnak kiemelten hozzájárulni. Ennek eredményeként a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő, minőség- és teljesítményelvű felsőoktatás biztosítható.

Ennek főbb pillérei a következők. Nemzetstratégiai szempontból az Európa öt legélhetőbb helye közé tartozó Magyarországnak globális szinten versenyképes, teljesítményelvű felsőoktatásra van szüksége. Nemzeti szuverenitási szempontból a magyar tudás, innováció, tehetség, alkotóerő megőrzésének, a regionális tudásfölény elérésének kulcsa a felsőoktatás megerősítése. Gazdaságfejlesztési szempontból a megújuló felsőoktatás az Irinyi-terv ipari és gazdaságfejlesztési céljainak előfeltétele, a meghatározó technológiák fejlesztési bázisa. Társadalompolitikai szempontból pedig a modellváltással és az ezt erősítő folyamatokkal megvalósul a rendszerváltás a felsőoktatásban, új, teljesítményelvű, értékközpontú környezet jön létre.

Jogrendszeri illeszkedést és koherenciát biztosító jogtechnikai módosítások mellett a törvényjavaslat lényeges elemei a modellváltásokkal kapcsolatos korábbi vagyonjuttatási rendelkezések kiegészítése és pontosítása. A felsőoktatás érintett szereplőivel történt egyeztetésekre figyelemmel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a fenntartásukba kerülő felsőoktatási intézmények közfeladat-ellátásához szükségesek további vagyonjuttatások. Ezen pluszjuttatások az egyetemek általi hatékony közfeladat-ellátást szolgálják, legyen szó akár alapítványi, akár egyetemi vagyonjuttatásról.

Önkormányzati ingatlanvagyon-juttatás törvényi szintű rögzítése indokolt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a településfejlesztési feladatainak megvalósítása érdekében, amely egyben közvetetten a Pannon Egyetem működését is szolgálja. A törvényjavaslat szerint a Széchenyi István Egyetem közfeladatainak ellátását segítendő a Rába Járműipari Holding Nyilvános Részvénytársaság 20 százalékos és a Győr-Pér Repülőtér Kft. 15,25 százalékos üzletrészei alapítványi tulajdonba, továbbá két, az Innovációs Parkhoz kapcsolódó ingatlan egyetemi tulajdonba kerül. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges azzal, hogy a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet ingóságainak átadására is sor kerüljön a korábban már tulajdonba adott ingatlanjuttatás mellett.

Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet alatt kormányrendeleti szintű szabályozás rögzítette a 4 milliárd forint alatti nettó árbevétellel, illetve mérlegfőösszeggel rendelkező kis- és középvállalkozások részére biztosított két helyiiparűzésiadó-könnyítést.

(18.50)

A szabályozás szerint a 2021. évben végződő adóévben az esetükben alkalmazandó adómérték nem lehet 1 százaléknál több, másrészt a 2021. évben csak az egyébként fizetendő adóelőleg 50 százalékát kell ennek az adózói körnek megfizetnie. Jelen törvényjavaslat ezt a veszélyhelyzeti szabályozást emeli a veszélyhelyzetet követő alkalmazhatóság érdekében törvényi szintre. Emellett a javaslat törvényi szintre emeli azt a helyi adóterhek növelését tiltó, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozást is.

A helyiiparűzésiadó-könnyítésnek az állami támogatások uniós jogával való összeegyeztethetősége vonatkozásában elmondható, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított helyiiparűzésiadó-könnyítések ‑ legfeljebb 1 százalékos adómértéket, illetve 50 százalékos adóelőleg-mérséklést értek ez alatt ‑ az uniós jog szerinti úgynevezett átmeneti támogatásnak minősülnek. E támogatás igénybevételének feltételeit a veszélyhelyzeti kormányrendelet biztosította, amit a javaslat törvényi szintre emel.

A társadalombiztosítási ellátásra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosításáról is szeretnék néhány szót szólni. A javaslat végleges szabályként beiktatja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvénybe a veszélyhelyzetben már alkalmazott szabályt, amely alapján az a személy is jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akinek nincs belföldön lakóhelye, de a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján ténylegesen Magyarországon él. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége ilyen esetben természetesen fennáll, kivéve, ha a magánszemély alanyi jogon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, mint például a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban részesülők vagy az egyetemi hallgatók.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásomban rávilágítottam a törvényjavaslat néhány fontos elemére, amelyek elfogadása szükséges a veszélyhelyzet idején bevezetett szabályokat a veszélyhelyzet végének időpontjától függetlenül törvényi szinten szabályozni annak érdekében, hogy a jogintézmények a rendes jogrendi működés keretei között is fennakadásmentesen alkalmazhatóak legyenek.

Az elhangzottakra figyelemmel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogatni szíveskedjenek a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)