Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr, és gratulálok a bravúros ülésvezetéshez, és megígérem, hogy ugye, kétperces hozzászólásra jelentkeztem, fogom tartani ezt a szűk időkeretet, és nem mondanék zárszót, mert azt gondolom, hogy a vitában nagyon-nagyon sok minden elhangzott.

Köszönöm a kormány nevében a támogató hozzászólásokat, köszönöm azokat a hozzászólásokat, amelyek ugyan kritikusak voltak, de nyomokban konstruktivitást is tartalmaztak, volt ilyen is. Ha már ezt a 99-1 százalék szlogent elkezdtük használni, akkor inkább közelebb voltak az 1 százalékhoz, mint a 99-hez ezek a típusú megjegyzések, de az is valami.

Azért kértem szót, mert szerettem volna arra reagálni, hogy azért mégiscsak itt vagyunk a harmadik hullám végén, a veszélyhelyzet kivezetésének előszobájában, amikor lehetne az iránt tenni valamit, hogy ne pártpolitikai csatározások határozzák meg végre a járvány elleni védekezést, hanem lezárjuk ezeket a vitákat, és lehetne egy olyan szimbolikus lépés is, hogy a veszélyhelyzet kivezetésével kapcsolatos törvényjavaslat, mondjuk, parlamenti konszenzust élvez.

Szomorú vagyok azért, hogy azt látom, hogy ennek a konszenzusnak a létrejöttére nincs lehetőség, és persze mindig vannak ilyen apró kifogások, mindig vannak olyan támasztékok egy-egy paragrafussal kapcsolatban, hogy miért nem támogatható egy-egy javaslat, miért ‑ idézőjelek között mondom ‑ a fideszes önkény újabb megnyilvánulási formája, ami ellen kell menni. Ennek kiváló példája volt itt Mesterházy Attilának a felszólalása, aki azt mondta, hogy ja, hát igen, ha benne lett volna a 90 nap, akkor már az elején teljesen más lett volna a leányzó fekvése. Nem így lett volna. Én ott voltam a tárgyalásokon, önök ezer más dolgot követeltek. Azokat a dolgokat, amiket leginkább követeltek, azoknak a kormány eleget is tett. A nyilvánosság előtt ezeket nem fogadták el, és teljesen egyértelműen belpolitikai számításból ellene mentek annak a javaslatnak, amellyel kapcsolatban utólag önök is elmondják, hogy szükséges, arányos és célszerű volt a vírus elleni védekezés jogi hátterének megteremtése. Ezzel nem tudok mit kezdeni.

Még egy dolog. Bocsánat, hogy ilyen belpolitikai típusú megjegyzéssel kell lezárnom a dolgot, de személyemben is megszólíttattam. Szerintem az ok-okozati összefüggés, hogy miért használjuk jelen pillanatban a baloldalra az „oltásellenes” kifejezést, az teljesen egyértelmű. Egy dologban meg tudunk egyezni. Ebben, azt hiszem ‑ államtitkár asszonyra nézek ‑, tudományos konszenzus is van: a vírus elleni védekezés kulcsfegyvere a mi oldalunkon az oltás; egy. Kettő: Magyarországnak az az érdeke, hogy hatékony és biztonságos vakcinákból minél több és minél előbb álljon rendelkezésre. Három: és ezekből a vakcinákból minél többet beadjanak minél több magyar állampolgárnak. Ez idáig, azt hiszem, hogy a tények talaján állva nem vitatható.

Ehhez képest azt látjuk még mindig ‑ és erre utalt Bajkai képviselő úr is ‑, hogy különböző sundám-bundám megoldásokkal még mindig ez a tónus jön vissza, hogy az önök oldaláról azt látjuk, hogy egyrészt nyíltan a keleti vakcinákkal való elbizonytalanodás zajlik, és most már egyébként az egészségügyi védekezés, az egészségügyben részt vevő szervezeteknek a felkészültségével kapcsolatos lejárató propagandát is folyamatosan halljuk, és továbbra is azért a parlament előtt van az a javaslat, amelyben a keleti vakcinák betiltása mellett foglalnak állást. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Mesterházy Attila Képviselő Úr! Ha ön komolyan gondolja azt, hogy nem oltásellenes, ilyet lehet mondani, akkor fel kell állni, és azt kell mondani, hogy bocsánat, hibáztunk, és például a Demokratikus Koalícióval nem indulunk szövetségben a választásokon, mert a Demokratikus Koalíció elindított egy petíciót a keleti vakcinák ellen. Könyörgöm, a nyugati vakcinákra is szükség volt, de ha a keleti vakcinákat nem használtuk volna, akkor most sokkal több ember halt volna meg Magyarországon, és sokkal több ember lenne kórházban, és sokkal később tudnánk megkezdeni Magyarország újraindítását. Akkor fel kell állni, és azt kell mondani, hogy bocsánat, baloldali vagyok, nem értek egyet a jobboldali kormánnyal ‑ mert önnek ez szíve joga, tehát soha nem fogunk valószínűleg egyetérteni nagyon sok kérdésben, de ezzel semmi baj nincsen, erre szolgál az ország háza, hogy ezt megvitassuk ‑, nem értek ugyan egyet önökkel, de ebben a szövetségben nem szeretnék részt venni.

(18.30)

Ehhez képest így, ebben a sávban (Kezével mutatja.) egyetlenegy olyan szereplőt nem látok, aki azt mondta volna, hogy talán ez mégiscsak túlmegy minden határon, és a vírus elleni védekezés és az, hogy az emberek közül minél többen beoltassák magukat, és minél előbb, fontosabb, mind a belpolitikai egyet nem értés. Ehhez képest az, hogy úgy látom, hogy önök a járvány elleni védekezés jogi alapjául szolgáló kivezető törvényt és a veszélyhelyzet megszüntetését sem fogják támogatni, nem értem, hogy milyen józan, racionális, konstruktív alapon lehet ezt az álláspontot elfoglalni, de elfogadom, és bízom abban, hogy a kormánypárti oldal támogatásával így is meglesz az Országgyűlés általi elfogadáshoz szükséges többség. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)