Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár ahogy az elvárást érzékelem, nem kívánok egy túl hosszú előadást vagy expozét tartani a nukleáris hulladékok elhelyezésének a problémájáról, de azt mindenképpen meg kell említenünk, hogy ez egy olyan kihívás, amivel nemcsak Magyarország, hanem Európa összes atomenergiát használó országa küzd. Azt is ki kell mondanunk egy ilyen országgyűlési vitában, hogy ez egy megoldatlan kérdés, hiszen a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése sehol a világon nem megoldott probléma. Tehát ennek sem a technológiai, sem egyébként a finanszírozási kérdése nem megoldott megnyugtatóan, és a helyszínválasztással kapcsolatban is a legtöbb helyen problémák vannak, így Magyarországon is.

Kérdéseim lennének alapvetően államtitkár úrhoz, függetlenül attól egyébként, hogy most nyilván nem Paks II.-ről beszélünk, hanem arról ‑ ezt tényszerűen megállapította Balczó képviselő úr is ‑, hogy mivel használjuk az atomenergiát, előbb-utóbb majd le kell állítani a jelenlegi erőmű működését, le kell szerelni, el kell helyezni véglegesen a radioaktív hulladékokat, el kell helyezni véglegesen a kiégett fűtőelemeket. Ennek elképesztő költségei lesznek.

De tudjuk‑e pontosan ezeket a költségeket? Már korábban is futott, most jelenleg is fut a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a projektje az RHK Kft. részéről. 2019 tavaszán volt egy közmeghallgatás, én ott is feltettem a kérdést, hogy van‑e pontos kalkuláció arra, hogy mindez mennyibe fog kerülni. Azt a kérdést is feltettem, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre most konkrétan a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban. Ezek alapján, ami információk rendelkezésre állnak, azt tudjuk mondani, hogy egészen elképesztően rosszul állunk e tekintetben, tehát brutális becslések vannak, hogy mennyibe fog kerülni a leszerelés és a végleges elhelyezés, és ahhoz képest csak a töredéke áll rendelkezésre.

Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, nyilván egy pozitív elmozdulás, de kérdés az, hogy mi a garancia, hogy megfelelő arányban fogja a befizetéseket teljesíteni az erőmű, tehát hogy olyan ütemben érkeznek‑e és olyan mennyiségben a befizetések, hogy a pénzügyi alapot fel lehessen tölteni, hogy reálisan ebből majd finanszírozni lehessen a költségeket.

Szintén nem mehetünk el egy ilyen fontos kérdés tárgyalásakor amellett, hogy milyen nemzeti projektek vannak. Nagyon sokszor vitatkoztunk már erről a kérdésről. Rendszeresen azt állítja a kormányoldal, hogy még nem születtek döntések arról, hogy hol lesz egy úgynevezett atomtemető.

(19.10)

De hát, azt pontosan tudja államtitkár úr is, hogy dehogynem. Tehát van egy elfogadott nemzeti program, és kell is hogy legyen minden országnak egy elfogadott nemzeti programja. Ez a program országgyűlési döntésekkel megtámogatva világosan kimondja, hogy Magyarországon kell egy mélygeológiai tároló erre a célra, tehát a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére, és azt is pontosan tudjuk, és ez is szerepel a programban, hogy ennek a lehetséges helyszínére vonatkozó kutatás egy helyszínen, a Bodai Agyagkő Formációt érintően történik már igen régóta. 2013-ban indult meg nagyobb lendülettel ez a munka.

De, tisztelt államtitkár úr, azt ön is pontosan tudja, hogy erre egyébként a világon sehol nincs példa, hogy egy ilyen nagyvárosi agglomerációhoz ennyire közel akarjanak egy ilyen ‑ mondjuk így leegyszerűsítve ‑ atomtemetőt létesíteni, és nagyon komoly társadalmi ellenállás van. Ezt egyébként az Országos Atomenergia Hivatal nem olyan régen, néhány hete váratlanul lemondott főigazgatója is elismerte ezen a bizonyos 2019 tavaszi bodai közmeghallgatáson, hogy bizony ez egy nagyon-nagyon komoly probléma, nagyon komoly társadalmi ellenállás van, és ezzel valamit kezdeni kell tudni. Ez a kérdés, és ez most kiderült egyébként a Paks II. online közmeghallgatásából is, ez a kérdés, ez a probléma ott van a kormány asztalán, ez nyilván nem a szakemberek, nem az OAH a dolga, nem az RHK Kft. dolga; a kormány dolga és felelőssége, hogy ebben a kérdésben döntéseket hozzanak.

Azt is el tudom mondani, hogy 2015-ben a miniszterelnök lezárta azt a kérdést, hogy illetékesnek tekinthető‑e Pécs, Szentlőrinc és a térség lakossága ebben a kérdésben, hogy véleményt nyilvánítsanak egy ilyen atomtemető helyszínéről, hiszen a miniszterelnök úr elismerte, hogy a pécsiek és a környéken élők döntése, beleegyezése nélkül nem épülhet meg az atomtemető itt, ebben a Bodai Agyagkő Formációban. A reális helyszínek Pécstől olyan 6-8-10 kilométerre vannak, Pécs nyugati határaitól számítva.

Ahhoz képest, hogy 2015-ben a miniszterelnök Pécsen megtette ezt a nagyon világos vállalást és nagyon világos ígéretet, azok után senki nem kérdezte meg a környék lakosságát, hogy ezt támogatják-e. Egy bizonyos, a 2018-ig tartó kutatási fázis lezárult, korábban egyébként Pécs korábbi polgármestere is megerősítette, hogy ezt a fázist kell megvárni, és utána majd lehetősége lesz a térségnek véleményt mondani. Ezt nagyvonalúan átugrották. 2019-ben megkapta a projekt a telephelykutatási engedélyt, és azóta is gőzerővel folyik. Most is, ha valaki éppen, mondjuk, elmegy Hetvehely magasságában, akkor ott szépen a fák között megbújva brutális fúrótornyokat láthat, és láthatja azt, hogy ott hónapok óta gyakorlatilag három műszakban folyamatosan történik ennek a területnek a kutatása, mélyfúrások történnek óriási költségek felhasználásával.

Tisztelt Államtitkár Úr! Csak azóta, hogy a miniszterelnök úr megtette ezt az ígéretet, máig számolva körülbelül 10 milliárd forintot költöttek el erre a projektre, úgy, hogy a miniszterelnök ’15-ben elmondta, hogy joga van a térségnek dönteni, hogy ezt elfogadja vagy nem. Ki vállalja ezért a felelősséget, hogy azóta elment nagyon sok idő, és elment 10 milliárd forint erre a kutatásra, és valamiért nem teljesítik ezt a feltételt? Most lehet még kutatni akár évtizedekig ezt az agyagkő formációt, és utána megkérdezni majd a térség lakosságát; hogy úgy mondjam, a kérdés eredményét mindenki borítékolhatja. Hány tíz milliárd forintot akarnak még elkölteni addig? Tehát az egy nagyon-nagyon súlyos probléma, és itt a szakemberek is elismerték konkrétan személyesen nekem és különböző általunk szervezett fórumokon, hogy a politikai döntéshozóknak felelőssége, hogy most ezt a kérdést lezárják, és hogyha szükség van erre, akkor alternatív helyszíneken is megtörténhessen a kutatás. Miért nem kezeli ezt a kérdést a kormány?

Még egy dologra szeretnék utalni, itt felmerült a vezérszónoki felszólalásokban is a tájékoztatási társulások kérdése, hogy ennek a társulásnak miért nem tagja Pécs. Tehát ha a miniszterelnök úr elismeri, hogy Pécsnek ebben a kérdésben jogköre van, tehát hogy a Pécsen élőknek reális lehetősége kell hogy legyen, hogy beleszóljanak, akkor miért nem tagja Pécs ennek a tájékoztatási társulásnak? Miért nem tagja Szentlőrinc városa? Miért nem tagja Pellérd település, Szabadszentkirály település, Bicsérd település? Ezek a települések miért nem kapják meg a lehetőséget, hogy rendszeresen ezt az információátadást, tájékoztatást ők is megkaphassák, az ezeken a településeken, városokban élők is megkapják az információkat?

Ezzel kapcsolatban is én konfliktusokat hallok ott a környékről, hogy mintha megváltoztak volna itt a tájékoztatási társulással kapcsolatos támogatások felhasználási feltételei. Én úgy érzékelem, hogy ott az érintett településeken, ha jól tudom, most 12 település érintett a tájékoztatási társulásban, komoly feszültségek jelentek meg, és ez is problémákat tud generálni. Nem akarom tényleg nagyon hosszan szaporítani a szót, nagyon remélem, hogy államtitkár úr majd válaszolni fog a feltett kérdésekre.

Még egyvalamire szeretnék választ kapni, amire szerintem nemcsak én várom a választ, hanem nagyon-nagyon érdeklődve figyeli a teljes magyar közvélemény, hogy mi lehetett az oka, hogyha tudható, hogy miért mondott le az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, mert indokolást nem látunk, gyakorlatilag nem volt oka lemondani. És azért egy ilyen folyamatban, amikor új atomerőművi blokkok engedélyezése van folyamatban, akkor lemond az engedélyező hatóság legfőbb vezetője, én azt gondolom, hogy ez mindenképpen valamiféle magyarázatot érdemel; nyilván abban az esetben, hogyha mondjuk, nem személyes okok, mert akkor nyilván az nem tartozik a közvéleményre, de ha valamiféle szakmai okok vannak emögött, azt gondolom, az illetékesek tájékoztatással tartoznak a közvélemény felé.

Köszönöm szépen a lehetőséget, és nagyon remélem, hogy a kérdéseinkre kapunk választ. Köszönöm szépen.