Dr. Szél Bernadett (független)

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem ez az első alkalom, hogy Paks II.-ről beszélünk itt a magyar parlamentben ‑ csak halkan szeretném megjegyezni, hogy nagyon fontos az, hogy a Paks II.-vel kapcsolatos hitelfelvételről még egyáltalán beszélni tudunk itt a magyar parlamentben ‑, de szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos hitelszerződést kiperelni sem tudtam már a bíróságokon; ennyit változott önök alatt a helyzet 2014-hez képest 2021-re.

Nagyon szomorú ugyanakkor ez az alkalom, hogy erről beszélnünk kell. Egyáltalán nem vagyok boldog attól, hogy beigazolódott az, amit anno mondtunk. Ugyanis az önök mottója tényleg az lehetne, hogy utánunk a vízözön, mert ez a Paks II.-biznisz, úgy, ahogy van, ezer sebből vérzik, és az, hogy önök most arra kényszerülnek, hogy módosítsák a hitelszerződést, az egyértelműen azt mutatja, hogy önök is világosan látják azt, hogy egy olyan fába vágták a fejszéjüket, amellyel nem bírnak el.

Amikor Orbán Viktor 2014-ben felült arra a repülőre, és elment Moszkvába ‑ Németh Lászlóné és Varga Mihály és egyéb aktorok segítették az ő munkáját ‑, akkor én azt a táblát tartottam fel valahol itt a magyar Országgyűlésben, hogy „Magyarország eladósítva és kirabolva”, „Nem leszünk orosz gyarmat”. És itt vagyunk 2021-ben, és tényleg azt gondolom, hogy nagyon kicsi választ el minket attól, hogy ez ne így legyen ‑ ez a 2022-es kormányváltás. Nagyon más esélye nincsen Magyarországnak. Nézzék meg azt az ámokfutást, amit itt tettek! Az elmúlt másfél évben a vírussal küzdöttünk, pandémia, világjárvány ‑ de önök nem, önök velünk küzdöttek, önök az ellenzékkel küzdöttek, most éppen az oroszokkal próbálják ezt a horrorszerződést átütemezni, de végül alulmaradtak. Megpróbáltak mindent, tényleg megpróbálták ezt kiváltani, előtörlesztés volt, nagyon sok minden volt ‑ végül itt maradt a nyakunkon. De közben ott van a Budapest-Belgrád vasútvonal, 600 milliárd; a Fudanra, nem tudom, 450 milliárd, nagyjából 5 ezer milliárdnál tartunk, ami olyan hitel, ami Keletre visz minket, nálunk sokkal erősebb birodalmak gyarmatává tud tenni minket nagyon-nagyon egyszerűen. És ez egy olyan megbocsáthatatlan bűn, egy olyan történelmi bűn, amely a Fidesznek és a KDNP-nek a lelkén szárad.

Én azon kevés képviselők közé tartozom, akik egyáltalán belenéztek azokba a titkos iratokba, amelyeket ott őriznek titokszobákban, de ennek nem ez lett volna a módja, hogy a hátunk mögött így a magyar parlamenten átviszik magát a szerződést és utána a hitelszerződést is. A hitelszerződés egyébként egy világos helyzet volt, akkor is mondtuk, most is azt mondtuk, önök azt mondták, hogy ez az évszázad biznisze, hogy az évszázad szerződése, mi mondtuk, hogy az oroszoknak. És milyen érdekes, most, hogy a Ria Novosti ügynökségtől megtudhattuk, tehát az ő híreiket kellett olvasni, az orosz híreket, hogy Magyarországon hír legyen abból, hogy önök megpróbálták módosítani a szerződést úgy, hogy Magyarországnak egy kicsit jobb legyen, orosz sikerként tálalták azt, hogy marad a horrorkamat és a 16 év futamidő, ami világosan mutatja azt, hogy sokkal nagyobb megterhelés lesz a majdani magyar adófizetőknek kitermelni azt a pénzt, amit önök most felvesznek hitelbe.

Próbáltunk az elmúlt években így rendet vágni abban, hogy egyáltalán mit jelent nekünk ez az orosz hitel. Csak egy kis anekdota erről. Ugye, 2014-ben volt a szerződés, és tudomásunk szerint 2017-ben hívták le az első adagot ‑ egyébként nagyon beszédes, hogy a fordulópontok mikor vannak, az egyik pont március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen ‑, és emlékszem rá, hogy, igen, elkezdték lehívni, és utána pedig azt mondták, 2020-ban már Süli János mondta, hogy 23 számlát fizettünk ki, és rögtön meg is próbáltak belőle előtörleszteni. Na most, logikusan gondolkodva… Merthogy Varga Mihály hiába ült fel a repülőre, nem tudta elintézni azt, hogy kedvezőbb legyen számunkra ez a hitel. Na most, a helyzet az, hogy előtörleszteni meg átütemezni meg hitelt azért felvenni, hogy ezt a hitelt ki tudjuk fizetni, akkor szoktunk…, tehát ez egy beismerés, hogy valami rossz hitel van rajtunk, és ez akkor kiderült, tehát ezt azóta tudjuk. Na most, ez, ami most kiderült számunkra, ez egyértelműen azt mutatja, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, semmi nem sikerül. Önök gyakorlatilag beleszaladtak egy hatalmas pofonba, Vlagyimir Putyin erősebb, mint Orbán Viktor ‑ ez derült ki.

Ez egyébként borzasztó szomorú, mert akkor is, amikor önök már, ha minden igaz, nem lesznek itt hatalmon, nekünk akkor is meg kell oldanunk valahogy ennek a hitelszerződésnek a lezárását, és ebből ki kell valahogy jönnünk, úgyhogy ezért mondom, hogy ne gondolják azt, hogy örülök annak, hogy egy ilyen helyzetben vagyunk itt. 3600 milliárdnyi euróhitelről beszélünk ‑ tehát forintban ennyi ‑ a piacinál sokkal magasabb kamatozással, úgy, hogy egyébként Orbán Viktor Brüsszelből meg úgy jött haza, hogy a, nem tudom, 0,5-0,6 százalékos kamatra meg azt mondta, hogy az nem kell neki, merthogy nemzeti szuverenitás; szerintem meg azért, merthogy abból nem lehet lopni.

(17.20)

Azért azt is szeretném itt egyértelművé tenni, hogy az oroszok meg a kínaiak viszonylag kevés kérdést tesznek fel azzal kapcsolatban, hogy utána hova kerül ez a pénz, hogyan hívják le, egyáltalán mire fordítják. Az Európai Unióban azért más szabályok vannak.

Emlékeztetném önöket arra is, hogy például Finnországban egyértelműen megmondták, hogy azért léptek ki egy szerződésből a Roszatommal, mert azt mondták, hogy más kultúrája van a nagy orosz cégnek, mint amilyen a finneknek. Ott előbb elkezdenek cselekedni, és utána papíroznak, a finnek azt mondták, hogy ők előbb szeretik megvitatni a kérdéseket, és utána kezdenek el cselekedni. Két más kultúra találkozott, és a finnek azt mondták, hogy köszönjük, ez nekünk így nem megfelelő; Magyarországon önök ezt nem mondják.

Próbáltam utánanézni, hogy egyáltalán mik jöttek most létre az elmúlt időszakban abból a pénzből, amit már belefeccöltek Paks II.-be. Azt látjuk, hogy 120 milliárdból már épült két irodaház meg egy konyha, a Paks II. Zrt. meg a PIP Kft., nem tudom, közel 28 milliárdos közbeszerzést költhet el, 250 darab konténer meg fémáruraktár, acélterméket készítő részleg, betonkeverő meg betonvizsgáló. Tehát elkezdtek ilyen infrastruktúrát Paksnál felhalmozni ebből a pénzből úgy, azért szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy még nincs meg az Országos Atomenergia Hivataltól az engedély arra, amire önök készülnek, az új nukleáris blokkok létrehozására.

Arra is szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy számomra nagyon nyomasztó változások jöttek létre itt hirtelen az OAH környékén. Elolvastam a jelentést, írták, hogy munkaerőhiány van, több kolléga kellene ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas kaliberű dolognak, mint a Paks II., az engedélyeztetését megfelelő ütemben tudják végezni, és nem új kollégákat kaptak, hanem egy új vezért kapott az Országos Atomenergia Hivatal; már nem is főigazgatót, hanem elnököt, és egy ilyen állam az államban dolgot működtethet ott abban a hivatalban, kvázi leválthatatlan lesz. Tehát azért önök arra készülnek itt a Paks II.-vel kapcsolatban is, hogy ha az országban kormányváltás van, akkor az önök biznisze az oroszokkal, az Országos Atomenergia Hivatalba a saját emberüket ültetve, mehessen tovább.

Azért emlékeztetném én önöket még valamire: Áder Jánosnak egy dologban tényleg igaza volt, hogy egy atomerőmű nem egy biciklitároló. Innentől kezdve én nagyon komoly aggodalommal nézem az önök mozgását a nukleáris területen, mert ez egy olyan terület, ahol már nagyon megütötte a bokáját az egész emberiség. Nagyon sokat kellett volna, hogy tanuljunk az elmúlt évtizedek hibáiból, és abból, hogy bármilyen biztonságosnak is gondolják és mondják önök az atomenergiát, azt emberek csinálják, és amíg ember csinálja, addig nem lesz soha tökéletes, és itt egy nagyon-nagyon pici hiba is nagyon-nagyon komoly következményekkel járhat.

Épp ezért nagyon komoly politikai, szakmai és társadalmi párbeszéd övezi manapság már új atomerőművi blokkok létesítését. Önök ezzel is adósok, tehát nemcsak a hitellel meg a pénzügyi problémákkal, hanem önök adósok egy kiadós politikai vitával. Azt a kérdést, hogy 2009-ben mi történt itt a magyar Országgyűlésben, és hogy hozták össze az elvi meghosszabbítást, nem önöknek fogom feltenni. Nem volt politikai vita 2014-ben, egyik napról a másikra történt meg az elköteleződés, az én információim szerint a miniszterelnök még a saját frakcióját is utólag értesítette, miután megjött Moszkvából. Nem volt szakmai vita, mértékadó dokumentumok ott lapulnak Magyarország zöldenergiájának jövőjéről különböző fiókokban, ezeket nem vitatták meg szakemberek, mondjuk, egy jól működő magyar köztévében, közrádióban, nyilvános fórumokon, és a társadalmi vita is elmaradt erről. Úgyhogy igazából ez tényleg az önök biznisze.

Találkoztam olyan atomerőmű-építés iránt amúgy egyáltalán nem kritikus fizikussal, aki azt mondta, hogy ja, az ő számára ez teljesen egyértelmű, Paks II. nem az atomenergiáról szól, hanem a lopásról, úgyhogy azért sok mindenkit nem tudtak megtéveszteni ezzel. Amikor egy független kutatás készült Paks II. támogatottságáról, ott kétharmad volt, de a másik oldalon, azon az oldalon, ahol ellenzik ezt a beruházást.

Mit kellett volna önöknek csinálni? Mondom, tényleg számomra ez egy gyásznap, hogy egy hitelkonstrukciót kell itt egy kétharmados Fidesszel szemben megtárgyalni, és még akkor is, ha az ellenzék ellene szavaz, ez a nyomasztó örökség itt fog maradni a következő kormányon. Hogy mit kellett volna önöknek csinálni, azt azért szeretném elmondani, mert én emlékszem még az önök 2010-es programjára, szerintem az volt az utolsó a Fidesz részéről. Abban például ilyeneket írtak, hogy a magyar lakásállomány évi 10 százalékának, nem tudom, a felújításával 80 ezer munkahelyet hoznak létre évente. Ilyen egészen progresszív javaslatok voltak 2010-ben, de hát, ez azért nem valósult meg.

Például volt olyan, hogy az önök egyik minisztere, aki most az ország tsz-elnökének vallja éppen magát, addig mesterkedett Brüsszelben, amíg át nem ütemezték a vissza nem térítendő lakossági felhasználást a közintézményekre, holott egyébként energetikában a lakásoknál tudunk a legjobban fogni, tehát ahol napi szinten emberek élnek, ott kell legelőször szigetelni. Persze, kaphat napelemet a TEK, meg nem tudom, de azt gondolom, először az embereknek, családoknak, háztartásoknak kellett volna ezt a pénzt adni.

És ott van az energiaunió is, amit önök szeretnek így a szuverenitással elmismásolni, hogy nem, mi Magyarországon magyar atomerőművet, nem tudom, végül még magyar uránt is. Ilyen ötletük is volt, hogy megint uránbányákat nyitni a Mecsekben, aztán ott az én szülővárosom mellé valahova elföldelik, ami kijön belőle, vagy ott maradnak a fűtőelemek. Nem tudom, milyen terveik vannak, de ez a szuverenitás meggyalázása. Magyarország egy kicsiny ország, Pécs maga is tele van egyébként olyan stratégiai tervekkel, amelyek kifejezetten a fenntarthatóság irányába vinnék azt a települést, és a korábbi uránbányászatnak a szennyeződését a vízbázis még mindig nyögi, tehát ott még azt is helyre kell hozni. Nagyon remélem, hogy önök nem akarnak ott uránbányát nyitni, de az ellen is komoly tiltakozás zajlik, hogy Pécs közigazgatási határától talán 8-10 kilométerre elhantolják a kiégett fűtőelemeket.

Amikor egyszer ott voltam Pakson, tehát a mostani működő blokkoknál, megkérdeztem, hogy mi lesz a kiégett fűtőelemekkel, azok ugyanis ott pihennek egy kivételével, amit a háborús Ukrajnán keresztül elvittek Oroszországba titokban, még a Nemzetbiztonsági bizottság is utólag tudta meg. Tehát ne gondolja senki, hogy ez rendben van, azok ott vannak, tehát amiket a kezdetektől használ a mostani négy blokk, azok ott vannak. Megkérdeztem a kommunikációs igazgató úrtól, hogy mi lesz ezekkel. Azt hiszem, a válaszának az első része az volt, hogy ő szeretné leszögezni, hogy ők értéknek tekintik ezeket a kiégett fűtőelemeket. Mondtam, hogy ez fantasztikus, és akkor mi lesz ezekkel az értékkel, és nincs válasz. Nincs válasz!

Itt az én válaszom a KDNP-nek és a Fidesznek is: a „bölcsőtől a sírig” szemléletben akkor tudunk valamit zöldnek, tisztának nevezni, ha a kezdetektől a végéig az, márpedig kevés olyan mocskos dolog van a világban, mint egy kiégett, még hosszú-hosszú időn át nagyon veszélyes fűtőelem egy atomerőműből, és ott van még az összes ruha és minden más, amit használnak, mind potenciális veszélyforrás. Arról zajlik mértékadó tudósok körében a gondolkodás, hogy az utódainknak hogyan fogjuk ezt majd jelölni, hogy egyáltalán itt sugárzó anyag van, mert itt hosszú-hosszú időkről, beláthatatlan időkről beszélünk.

És akkor fel kell tennünk itt magunknak, mindannyiunknak, mind a 199 képviselőnek a kérdést, hogy milyen jövőt akarunk mi magunk után hagyni. Tényleg azt akarjuk, hogy a mi légkondink miatt és minden másunk miatt a jövő egy olyan nukleáris szeméthalmot kapjon, amivel a mi tudásunk szerint nem tudunk mit kezdeni? A világban mindenhol egyre drágább a nukleáris energia, pontosan a biztonsági követelmények miatt, mert ez egy nagyon veszélyes műfaj, és főleg úgy veszélyes, tisztelt uraim ‑ hölgyet most nem látok itt ‑, ha ilyen átláthatatlan az egész projekt, ahogy önök csinálják.

Úgyhogy történjen meg az a csoda, hogy én Áder János szavaival fejezzem be a felszólalásomat itt a magyar parlamentben: véssék önök az eszükbe, hogy egy nukleáris erőmű valóban nem egy biciklitároló. Szeretném, ha ezt a nagyon komoly társadalmi és fizikai problémát a maga súlyának megfelelően kezelnék, és nem pedig egyfajta olyan számlaműveletként, amiből majd Mészáros Lőrinc meg az önök oligarchái jól tudnak járni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Van felelősségünk a jövő irányába, és ez a felelősség itt és most egyértelműen megmutatta a maga arcát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tordai Bence tapsol.)