Mesterházy Attila (MSZP)

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én azzal szeretném kezdeni, hogy alapvetően én magam sem vagyok atomenergia-ellenes, hiszen 2009-ben, amikor arról volt szó, hogy hosszabbítani kellene az üzemidőt a paksi atomenergia-termelés kapcsán, akkor mi annak a támogatása mellett döntöttünk, és akkor kormányról is helyesnek tartottuk, hogy ez az üzemidő-hosszabbítás megtörténjen, nemzetgazdasági, energiaellátás-biztonsági, nemzetbiztonsági és sok minden más szempontból, ebben, azt gondolom, hogy egyetérthetünk. És alapvetően sem gondolom azt, hogy ördögtől való lenne, ha a nukleáris energiát ilyen célokra használnánk, de tény és való, hogy amikor arról volt szó, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban kialakult egy vita, akkor mi magunk is azt az álláspontot képviseltük, hogy egy picit át kéne gondolni azt, hogy a jövő szempontjából Magyarország milyen utat választ, és valóban nem automatikusan vágtuk rá az igent erre a projektre. Sőt, egyébként az akkori álláspontunk azóta sem változott, nevezetesen, mi azt gondoltuk, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás esetében komoly társadalmi párbeszédre van szükség, és adott esetben egy népszavazással is érdemes megerősíteni egy ekkora projektnek a magyarországi véghezvitelét, hiszen ez egy nagyon hosszú távú és nagyon jelentős elköteleződést jelent Magyarország szempontjából mind az anyagi kötelezettségvállalás tekintetében, mind pedig az energiamix kialakítása szempontjából.

Mi akkor azt mondtuk, volt az a vitanap, amelyről a fideszes vezérszónok már beszélt ‑ ennek az volt a címe, hogy mitől fosztja meg a paksi beruházás adott esetben Magyarországot ‑, valóban, mi azt gondoltuk akkor, hogy az energiamix kialakítása szempontjából, ha belevág Magyarország egy ilyen nagyságrendű projektbe, akkor más alternatívákat automatikusan kizár, hiszen nem lesz rá pénzügyi forrás, hogy alternatív útvonalakat, alternatív megoldásokat keressen akár a megújuló, akár bármely más energiatermelési lehetőség szempontjából. Ezért mi akkor is azt mondtuk, és azóta is azt a véleményt tartjuk, hogy bizony a nagyobb átgondoltság, a több tárgyalás, a jobb előkészítés adott esetben Magyarország számára eredményezhetett volna egy jobb energiamixet.

Többen elmondták, hogy ez a legolcsóbb, a legtisztább, fenntartható energiatermelési mód. Én azt gondolom, hogy ez mind-mind igaz, egészen addig, amíg nem kezdünk el azzal foglalkozni, hogy hova helyezik el az atomhulladékot, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem a világban sehol nincsen megoldás ezeknek a hulladékoknak a biztonságos, hosszú távú elhelyezésére. Ha jól emlékszem, akkor talán Finnországban van ebben egy nagyon jelentős kutatás, és talán Franciaországban és Svédországban van két olyan helyszín, ahol dezignált módon kijelölték azt a helyszínt, ahol majd ezeket az atomhulladékokat tárolni akarják, de alapvetően, globálisan nincsen megoldás ezeknek a hulladékoknak az elhelyezésére.

Éppen ezért, amikor arról beszélünk, hogy ez a legolcsóbb energiaforrás, akkor ez egy hamis állítás, hiszen az energiatermeléshez hozzátartozik az abban a folyamatban felhasznált eszközök, hulladékok elhelyezésének a költsége is, és ha ezt figyelembe vesszük, akkor rögtön valószínűleg Magyarországon sem ez lesz a legolcsóbb energiatermelési módszer. Ráadásul ott, ahol most a kormányzat ilyen típusú kutatási projekttel foglalkozik, ez Pécs környéke, ott bizony nem valószínű, hogy a pécsiek mind egyetértenének azzal, hogy a város határától nem messze legyen egy ilyen tároló, még akkor sem, ha ennek a lehetőségeit nagymértékben meghatározza az a kőzet meg az a közeg, ahova ezeket a fűtőelemeket el lehet tárolni.

(17.00)

Tehát én ezért óvatosabban bánnék azzal az állítással, ami leegyszerűsítő módon azt mondja, hogy ez a legtisztább, legolcsóbb és milyen jól fenntartható módszer.

A másik, amin kicsit, hogy mondjam, szintén meglepődtem mint állításon, hogy ez csökkenteni fogja Magyarország függését Oroszországtól. Attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. Lehet, hogy a gázfüggőséget bizonyos szempontból csökkenti, de sok minden más szempontból csak megerősíti Magyarország függését Oroszországtól ‑ pénzügyi szempontból egészen biztosan.

Igazából itt rá is térnék erre a kérdéskörre, hiszen az államtitkár úr is és többen úgy fogalmaztak, hogy mennyivel jobb ez a mostani módosítás, mint ami korábban volt. Én is osztom azt a nézetet, amiről Balczó képviselő úr már beszélt, az én információm alapján is ez a mostani kamat, amit fizetnünk kell, magasabb, mint az IMF-kamat volt, amit önök itt nagyon kritizáltak korábban az előző kormányok részéről. Ráadásul a futamidő, tehát a visszafizetési futamidő csökkenését én nem nagyon tudnám értelmezni pozitívumként. Tehát változik a futamidő, de ez a változás úgy igaz, hogy öt évvel rövidül a visszafizetésnek a futamideje, ami egészen biztosan nem magyar nemzeti érdeket szolgál, hiszen adott esetben ez nagyobb megterhelést jelenthet.

Azt sem értem, hogy hogy lehet kijelenteni, hogy a hitel költsége nem épül be az energia árába. Lehet, hogy direktben az energia árába nem, de költségvetésből kell finanszírozni ennek a hitelnek a visszafizetését. Tehát most például, amire az államtitkár úr büszkén jelentette, hogy nincsen tartozásunk, mert visszafizettük az adott részletet, hát, ezt sem az atomerőmű működéséből fizettük vissza, hanem a magyar költségvetésből, oda pedig az adófizetők termelnek be pénzt. Tehát ilyen értelemben igenis ennek a rendkívül nagy horderejű hitelszerződésnek a visszafizetése bizony még az unokáinkra is egészen biztosan fog terhet róni.

Tehát ezért én azt gondolom, hogy ilyen szempontból nagyobb megfontoltság helyesebb lett volna. Talán lehetett volna Magyarország számára egy új fejezetet nyitni az energiapolitika területén, ha ezt jobban átgondoljuk, átgondolják azok, akik erről a kérdésről dönthettek korábban, amiről itt már volt szó. Az tény és való, hogy azzal, hogy Magyarország belevágott ebbe a projektbe, és bizonyos elköteleződéseket vállalt, ezzel úgymond rátette egy sínre Magyarországot egészen biztosan az energiabiztonság szempontjából, és minél jobban haladunk előre, annál kevésbé lehet majd ezen változtatni. Ettől függetlenül mi úgy gondoljuk, hogy ez az orosz hitel drága, ez az orosz hitel rendkívül nagy terhet ró a magyar költségvetésre.

Én azt gondolom, az, hogy az Európai Unió megvizsgálta ezt a beruházást, szerintem nem hátrány, hanem előny, és az sem baj, hogy nem úgy valósul meg egyébként ez a projekt, amennyiben majd megvalósul, mint ahogy ezt előzetesen tervezték, hiszen kizárólag orosz együttműködésben gondolták megvalósítani ezt a projektet. Manapság ez kibővült európai uniós szereplőkkel is, ami szerintem egyáltalán nem hátránya ennek a projektnek.

Én a magam részéről akkor, amikor erről a beruházásról szó volt 2014 előtt, még a tervek szintjén, akkor én magam is azt szorgalmaztam, hogy érdemes lenne európai uniós partnerekkel együttműködni a projekt kapcsán. Akkor egyébként azt még elutasította a fideszes többség, aztán mostanra, úgy tűnik, hogy ez mégis egy valósággá váló javaslat volt.

Ettől függetlenül a mi álláspontunk nem változott. Nem vagyunk ab start, eleve elrendelten atomenergiafelhasználás-ellenesek. Értjük ennek a jelentőségét, a magyar nemzetgazdaságra gyakorolt hatását az ellátásbiztonság és sok minden más szempontjából, de mégis azt gondoljuk, hogy jobb lett volna többet gondolkodni ezen. Ez az egyik része.

A másik, csak hogy összegezzem, az, hogy bizony ennek a pénzügyi megterhelése egy rendkívül nagy gond, és azt gondoljuk, hogy maga az is egyfajta szuverenitásbeli problémát vet föl, hogy ilyen szinten köteleződünk el az orosz finanszírozás irányába, és azt gondoljuk, hogy ez a nemzeti szuverenitásunkat jelentős mértékben csökkenti vagy behatárolja.

Nem véletlen, hogy Putyin elnök is többször járt Magyarországon, folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy az ideérkezésének, ideutazásának talán az egyik legfontosabb tárgyalási pontja mindig a paksi atomerőművel kapcsolatos kérdések voltak, bár erről a magyar partnerek, a magyar miniszterelnök mindig diszkréten hallgatott. De amióta úgymond sínre került ez a projekt, azóta kevesebbszer látogat ide Putyin elnök. Tehát ebből is látszik, hogy az orosz fél részéről van geopolitikai súlya is ennek az ügyletnek, nem pusztán egy gazdasági-kereskedelmi együttműködésről van szó.

Éppen ezért mi ebben a formában nagy valószínűséggel nem fogjuk támogatni ezt a mostani szabályozást, hiszen mindazzal, amit az imént elmondtam, azzal ellentétes folyamatok zajlanak. Az a fajta kitettsége a magyar gazdaságnak, a magyar költségvetésnek, ami egyik oldalról az orosz hitelfelvétel, a másik oldalról pedig a Kínai Kommunista Párt hitelének a felvétele, az bizony Magyarország nemzeti szuverenitását jelentős mértékben sérti. Szűkíti a magyar külpolitika mozgásterét, szűkíti a magyar miniszterelnök döntési képességét és kompetenciáját, ebből kifolyólag károsnak tartjuk, még akkor is, hogyha a kezdeményezők oldaláról, tehát mind Oroszország, mind Kína oldaláról abszolút logikus egy ilyen törekvés és egy ilyenfajta befolyásiövezet-bővítés vagy befolyásolásilehetőség-bővítés. De ettől függetlenül, magyar nemzeti érdek szempontjából azt gondoljuk, hogy ez növeli a kiszolgáltatottságunkat és sérti a nemzeti szuverenitásunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.