Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jövő évre vonatkozó adótörvényeket érintő módosítások az idei évben valahogy még gyengébbre sikerültek, mint ahogy azt az elmúlt években láthattuk, viszont kijelenthető, hogy nincs olyan érdemi módosítás, amely az itt élő honfitársainkat valóban és érdemben segítené. Ez különösen szomorú egy ilyen válság sújtotta év után.

Emlékezzünk vissza, hogy egy évvel ezelőtt a kormány végtelen pénzt ígért, és egy felülről korlátlan, nyitott költségvetésről beszélt folyamatosan, de mi történt azóta. Az lenne a kérdésem tehát: önök mit gondolnak, hogy ez most megvalósult? Úgy gondolják, hogy a jövő évben életbe lépő adótörvények módosításával kimaxolták a lehetőségeket? Mert véleményem szerint nem. Azt tudjuk, hogy a kormányzati kommunikációra és a sikerpropagandára rengeteg adófizetői pénzt fordítanak, de akkor hogy fordulhat elő, hogy az emberek közben úgy érzik, cserben hagyta őket a kormány, és nem látják a kiutat, például azok, akik elveszítették a munkájukat, de rengeteg kis- és középvállalkozás, rengeteg egyéni vállalkozó is a csőd szélére került, vagy sokszor nem is a szélére, hanem csődbe ment.

Önök azt mondták, hogy ahány honfitársunk elveszíti az állását, önök annyi munkahelyet teremtenek. Hogy állunk ezzel a projekttel? De nagyon-nagyon kérem önöket, hogy ebbe ne számoljuk bele azt, amikor színészek pizzafutárként dolgoznak, vagy amikor olyan kisvállalkozó, aki a kereskedelemből élt, a csőd után elmegy, mit tudom én (Nacsa Lőrinc: Országgyűlési képviselőnek!), autómosóba dolgozni. Azt gondolom, ezeket ne számoljuk bele, mert ha önök nyújtottak volna tisztességes mértékű érdemi segítséget ezeknek a vállalkozásoknak, akkor ők túlélhettek volna. Annyit hadd tegyek még hozzá, hogy önök rendkívül sok pénzt költenek kormánykommunikációra, ami egyetlenegy oldalról érthető csak és kizárólag: valamiből ki kell fizetni azokat a kártérítéseket, amelyeket az önök által hirdetésekből finanszírozott média a folyamatosan elveszített bírósági perek után kénytelen fizetni.

De ne álljunk meg itt! Gyakorlatilag az szja-törvényt érintő módosítás minden évben az egyik legfontosabb része az adójavaslatnak, az áfatörvény mellett. Az LMP folyamatosan küzd azért, hogy egy igazságosabb, társadalmi értelemben is fenntarthatóbb adórendszer kerüljön Magyarországon kialakításra, ezért minden évben benyújtjuk a módosító javaslataink között a többkulcsos adót. Már pontosan tudjuk, ahogy Nacsa képviselőtársamtól már elhangzott, hogy ez adóemelés. Annyiban igaza van Nacsa képviselőtársamnak, hogy Nacsa Lőrincnek ez adóemelés, abban igaza van, hogy Csárdi Antalnak ez adóemelés, és abban is igaza van, hogy államtitkár úr is vélhetően több adót lenne kénytelen befizetni ebben az adórendszerben, mint most teszi. Azt viszont tegyük hozzá, mert ez is a valósághoz tartozik, hogy átlagjövedelemig, havi félmillió forintig ez az adórendszer sokkal több pénzt hagyna az emberek zsebében. Azt gondolom, hogy ezen keresztül tökéletesen meg lehet mutatni az önök gazdaságpolitikáját: az önök zsebében minél több maradjon.

Igen, azt gondolom, folytathatnám azzal, hogy a személyi jövedelemadónak azt a részét, amely a minimálbért terheli, adómentessé kéne tenni. Igen, adómentessé kellene tenni, mert jelen pillanatban az az érvelés, amit Gulyás Gergely mondott, nem áll meg, úgy fogalmazott a miniszter úr, hogy a minimálbért nem adómentessé kell tenni, hanem jobban kell emelni. De akkor mi tartja önöket vissza? Mert az a 6-7 ezer forint, amivel megemelik a minimálbért, gyakorlatilag az inflációs mértéket sem tudja követni. Azt gondolom, hogy ez egyetlenegy dolog miatt lehet és egyetlenegy dolog miatt van, azért, mert a multinacionális vállalatoknak nem kedvező a magas minimálbér, és önök még mindig és folyamatosan és következetesen a multinacionális gazdasági társaságok érdekét képviselik kizárólag. Ez a legszomorúbb ebben az egészben.

Azt gondolom, ahelyett, hogy a multikkal kötnek háttér-megállapodásokat, megtehetnék azt a szívességet a magyar társadalomnak, hogy végre olyan költségvetést, illetve a költségvetéshez köthető adómódosítást hoznak be ide a Ház elé, amely végre a társadalomnak a nagyobb mértékű megsegítéséről szólna. Tudom, tudom, mit fog erre válaszolni államtitkár úr, de azt gondolom, hogy a fél százalék valószínűleg nem üti meg azt a mértéket, amit én érdeminek neveznék. (Nacsa Lőrinc: Kettő!)

Viszont bejön javaslatként az szja-t érintő módosítások között, ennek körülbelül a kétharmada erről szól, a kriptovaluták szabályozása. Ott is mi történik? 15 százalékos személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Szinte látom magam előtt, ahogy hirtelen a svarcban kriptovaluta-bányászattal foglalkozó cégek egyszer csak bejelentkeznek, hogy mégis szeretnék megfizetni ezt az adót. Ugyanakkor lesz egy olyan réteg, aki ezt szeretné, aki legalizálni szeretné az egyébként törvénytelenül így megszerzett jövedelmét. Erre nyújtanak önök ezen a törvényen keresztül lehetőséget, hogy azok a vállalkozások, jellemzően még csak nem is feltétlenül kisvállalkozások, hozzájuthassanak, vagy mondjuk úgy, hogy legális jövedelemként tüntethessék fel ezeket a pénzeket. Elhiszem, hogy ez ezeknek a cégeknek az érdeke, de megint csak hol van a társadalom. Ugye, nem gondolja ön sem, államtitkár úr, hogy a magyar lakosság körében olyan nagymértékű a kriptovaluta-bányászat, hogy ez őket segítené meg?

Azt gondolom, hogy nagyon nehéz érdemben és őszintén támogató szavakat mondani ehhez a törvényhez, mert túl azon, hogy egyébként a jellemzően offshore cégeket megsegítik ezzel a kriptovaluta-szabályozással, gyakorlatilag nagyon kevés olyan szabályról tudok beszámolni, amely valóban segítene az itt élők számára.

(16.00)

A másik kiemelten fontos adózási forma, amelyben a kormány már évek óta eleget tesz a multinacionális cégek érdekeinek, a társasági adó. Ugye, eltörölték a felső kulcsot, de ennek eredményeképpen egyébként ezek a nagy cégek mára szinte egyáltalán nem vesznek részt közös költségeink finanszírozásában. Érdemes megnézni, hogy a társasági adó milyen mértékben jelenik meg a költségvetés számaiban.

Azt gondolom, hogy ezen nagyon fontos lenne változtatni. Igenis vissza kellene állítani a magasabb kulcsot, és igenis a nagy cégeknek kötelezővé kéne tenni, hogy meg is fizessék azt, mert ez a magyar társadalom érdeke. Egyébként hozzáteszem, a társadalmi igazságosság is azt követeli meg, hogy ne csak a dolgozó emberek dobják össze közös költségeinket, azokat a feladatokat, amiket az állam vagy az önkormányzatok elvégeznek.

A legvállalhatatlanabb része ennek a javaslatcsomagnak az alapítványokra vonatkozó adómódosítás, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan ugyanis új szabályok jönnek. Ennek értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka, alapítói vagy csatlakozói vagyonrendezés esetén 40 százaléka csökkenti az adóalapot, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Az adóalap akkor csökkenthető, ha az adóról rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, mely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét ‑ et cetera.

Azt gondolom, hogy pontosan láttuk, hogy a felsőoktatás átalakítása során önök meglépték azt, hogy gyakorlatilag kiszervezték a felsőoktatást az állami finanszírozásból, és egy olyan átláthatatlan rendszert igyekeznek kialakítani, hogy ember nem lesz ebben az országban, aki átlássa ezeknek az alapítványoknak a gazdálkodását, és ahogy képviselőtársam már utalt rá, nincsen egyetlenegy darab ellenőrző szerve sem ‑ a parlament biztos, hogy nem az, sajnos ‑ ezeknek az alapítványoknak. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy pontosan lássuk, hogy miért hozták meg ezt a javaslatot. A kormány tudatosan és pontosan megszervezve, alapítványokba csoportosítja át ezt a rengeteg vagyont. Eddig 16 alapítványt hoztak létre, amiből 11 az egyetemek modellváltásához kapcsolódó új szervezet. Azt gondolom, hogy ez nem helyes és elfogadhatatlan.

Azt gondolom, hogy az is, mondjuk úgy, hogy nem a támogatható részek között van, hogy az alapítványok jövőbeli működését két további lépéssel könnyíti meg adóoldalról a kormányzati javaslat. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, emellett az illetékekről szóló törvény módosítása révén az alapítvány, továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint az alapítvány teljes személyes illetékmentességben részesül. Tehát azt gondolom, hogy aki elolvassa ezt a néhány törvényt, ami erről szól, pontosan és kristálytisztán észlelheti azt a célt, ahogy önök kiszervezik a közvagyont, és kivonják a közvagyont megillető ellenőrzések alól. Lehet szépeket mondani, de ennek ez a vége.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy eljutottunk odáig, hogy általánosforgalmiadó-törvény, és azt látjuk, hogy megint nincs benne az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Én értem azt, hogy önök szerint ez nem szükséges, de ha megnézik az infláció mértékét, ha megnézik, hogy mennyivel drágultak az alapvető élelmiszerek csak az elmúlt egy évben ‑ ha kettőt néznek, akkor sem vidámabb a kép ‑, akkor azt gondolom, hogy egyértelműen kijelenthető, hogy az alapvető élelmiszerek, amik azért alapvetőek, mert mindenkinek a hozzájutását biztosítani kell, gyakorlatilag ezeknek az árát érdemben csökkenthetné az a kormányzati döntés, ami egyébként helyes volna, ha megvalósítaná az alapvető élelmiszerek LMP által javasolt 5 százalékos szintjét. Ez már tavaly is súlyos probléma volt, és sajnos idén sem lesz másképp.

Összességében azt tudom elmondani erről a törvényjavaslatról, hogy a korábbi évekhez képest is gyengébb, semmilyen érdemi módosítást nem tartalmaz, és ahelyett, hogy a nagy számossággal rendelkező társadalmi rétegen próbálna segíteni, tovább próbálja növelni a társadalmi szakadékot, ami ma egzisztenciálisan egyértelműen fennáll, hogy ne menjünk messzebb, a fővárosban élők és dolgozók, valamint a vidéken élők és dolgozók között.

Amíg önök ezt a gazdaságpolitikát akarják megjeleníteni az adótörvények módosításakor, amíg önök csak a jómódúaknak próbálnak kedvezni, a szerencsés keveseknek, addig egy ilyen törvényt a Lehet Más a Politika nem fog támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)