karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Varga-Damm Andrea (független)

2021-05-18 · 198. ülésnap · felszólalás · 13:18

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/16208 Egyes adótörvények módosításáról

Szöveg10 424 karakter · 17 bekezdés · JSON

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a T/16208. számú adótörvény-módosító salátatörvény-javaslatot nyújtotta be a Házhoz, amelyről én az egyszerű technikai módosításokon kívül semmilyen jó szót nem tudok szólni. Ez a törvényjavaslat-csomag semmi más célt nem szolgál, mint a spekulációból élő szervezeteknek még kedvezőbb helyzetbe juttatása az adótörvények módosítása által.

Az adótörvények rendszere, struktúrája, kedvezményezetti vagy terhelti körei alapvetően határozzák meg egy ország gazdaságpolitikáját. De, ha tetszik, ha nem, egyúttal az adótörvényekben megfogalmazott feltételrendszer nagyon is mutatja egy kormánynak a társadalompolitikáját is. Ugye, mindannyian emlékszünk, hogy az elmúlt 11 évben mást sem hallunk kormányfőnktől, mint azt, hogy munkaalapú társadalmat szeretne, a munkából boldoguljanak a magyar polgárok, a munka eredményéből boldoguljanak a magyar polgárok. Olyan személyijövedelemadó-rendszert vezetett be, amely a gyermekek után adókedvezményt biztosít, ezzel támogatva a családokat, és hangsúlyosan és erőteljesen azon az alapon áll, hogy ne segélyekből, ne garantált alapjövedelmekből próbáljanak társadalmat építeni.

Csakhogy a probléma az, hogy ez csak a szólam. Amikor ezt a törvényjavaslat-csomagot valaki alaposan áttanulmányozza, és végigfut a fejében mindaz a következmény, ami ezeknek a módosításoknak eredményeként bekövetkezik, akkor az a 250 milliárd, amiről a kormány-előterjesztés szól, hogy a gazdaság szereplőinek ennyi marad a zsebében, azt tudom mondani, hogy ennek minimum a fele a saját oligarchák zsebében fog maradni. Merthogy önök, ha tetszik, ha nem, kizárólagosan azt a fajta gazdasági tevékenységből eredő eredményességet támogatják, amely egyrészről a közpénzből közbeszerzések útján nyert vagyon növekedését, illetőleg ugyanezen vagyon birtokosainak a spekulációs alapú további jövedelemszerzését támogatja.

(16.10)

Megdöbbentő volt számomra, hogy egy elvileg családközpontú és elvileg a munkára építő, egyéni boldogulást mantrázó kormány képes leírni egy adótörvény-módosításban azt, hogy juj-juj, szegény kriptovalutával kereskedők, hát most kellene nekik 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetni, hát, de nehogy már, jaj, ne! Legyen ez egy külön adózó jövedelem, és csak az szja-t kelljen megfizetni, és nehogy szociális hozzájárulási adót kelljen fizetni!

Hát, kérem szépen, önmagában ezek a mondatok elárulják, hogy önöknek eszükben sincs a magyar polgárok munkából szerzett jövedelme eredményeként otthagyni a családoknál, illetve a mikrovállalkozásoknál pénzt. Dehogyis! Helyzetbe kívánják hozni azokat a köröket, amelyek mozgatják a magyar kormányt.

És akkor beszéljünk még más kérdésről! Például itt van az, amiről már korábban képviselőtársaim beszéltek, a vagyonkezelő alapítványok támogatása. Mindannyian tudjuk, hogy a sportra költött taotámogatásoknak minimum a felét ellopták. Szinte lehetetlen ellenőrizni, hiába van az EMMI rendszerében ennek ellenőrzésére szolgáló csoport, azt hiszem, öten vagy hatan vannak, eleve fizikai képtelenség az ellenőrzés. Tehát alapvetően lehetetlen, hogy egy ilyen szakmai közösség meg tudja tenni a hatékony ellenőrzést. De mindannyian tudjuk, hogy a sportban nem nyilvánult meg az az eredmény, aminek célját szolgálta a tao. Ha megnézzük az elmúlt 11 év sporteredményeit mindenféle sportágban, és megnézzük az előző 11 év vagy akár 22 év vagy akár 33 év eredményességét, akkor azt látjuk, hogy töredék állami támogatás mellett jelentősen magasabb rendű és jelentősen nagyobb horderejű sporteredményeket értek el sportolóink a világversenyeken. Azaz, önök bebizonyították, hogy nem a pénzhiány lehetett volna az eredménytelenség oka, különösen nem a fociban, mert az, hogy kétballábas emberek 3-4 milliókat keresnek havonta, az a társadalom számára elképesztően visszatetsző.

De térjünk vissza a javaslat egyéb adottságaira! Az a törvény célja, hogy az adófizetési morál ellenőrzését javítsa, és bizonyos, ez irányba előremutató javaslatokat tegyen. De egy dolgot én minden egyes, adót érintő törvényjavaslatnál hiányolok, és ezt már többször elmondtam. Ez pedig azoknak a társadalmi csoportoknak az adózási hajlandóságba való bevezetése, akik elképesztően, a társadalom morális értékrendjétől idegen módon évtizedek óta kivonják magukat az adózás alól.

Ha megnézzük, hogy mennyi személyi jövedelemadó kerül be a NAV rendszerébe, megnézzük, hogy mennyi aktív ember van Magyarországon, ha megnézzük, hogy mennyi, egyéb okból dolgozni nem képes ember van Magyarországon, és megnézzük, hogy a 18 év felettiekből még mennyien tanulnak, ha tetszik, ha nem, még mindig ott van egymillió mínusz, akikről nem tudjuk, hogy honnan, miből élnek. És hangsúlyozom, nem a háztartást otthon vezető feleségekről beszélek, mert az sajnos a magyar társadalomban igen csekély számú.

Tehát én azt várnám, hogy például tessenek szívesek lenni kitalálni azt, hogy segélyekből élő emberek, akik Mercedesekkel és hatalmas fukszokkal közlekednek, és a segélyeket veszik el uzsorában az emberektől, őket mikor tetszenek hajlandók lenni valamilyen szabályozó útján vagy az adóellenőrzés erősítésével bevonni a közteherviselésbe. Azt szeretném, ha például azt a beszámolót láthatnánk itt az Országgyűlés előtt, amikor arról beszél a pénzügyi kormányzat, hogy hány olyan embert sikerült végre adófizetésre késztetni, mondjuk, egy átfogó vagyonvizsgálattal és az ahhoz kapcsolódó adózott jövedelem vizsgálatával, aminek eredményeként bizony a közteherviselésbe be kell tenniük a magukét, és nem arra számít a kormányzat, hogy az átlagbért kereső emberek tartsák a vállukon ezt az országot. Én ezt szeretném látni. Hangsúlyozni kívánom: ha egyszer közöm lehet a kormányzáshoz, higgyék el, ezek lesznek az elsők, akik vagy fizetnek adót, vagy szépen odaadják a vagyonukat és a felhalmozott vagyonukat a közösnek. Mert azért mégis mindennek a teteje, hogy 31 évvel vagyunk a rendszerváltás után, és még mindig van egymillió ember, akik jól élnek, csak éppen adót nem fizetnek! Tudjuk jól, ők nem a Kossuth téren laknak, tehát el kell hozzájuk menni, és meg kell őket keresni, de azt gondolom, hogy erre kellene energiát fordítani, mert a társadalom igazságérzete ezt megkívánja.

Azt mondja a javaslat, hogy 250 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Hát, ha kétmillió vállalkozást veszek figyelembe, ami körüli szám az, aki Magyarországon van regisztrált gazdálkodó szervezet, akkor az szervezetenként évi 125 ezer forintot jelent. Önök is tudják, hogy ennek a nagy része biztosan nem a kisvállalkozókhoz kerül. Azt pedig kifejezetten szemtelenségnek tartom, hogy 2021-ben, májusban tárgyalunk egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely majd 2022. július 1-jétől fél százalékkal csökken, azaz gyakorlatilag talán 3 százalék körüli vagy még annyi sem… (Nacsa Lőrinc: Kettő!) Mondjuk, az adónem 3 százalékával ad kedvezményt. Nekem ne mondja azt senki ‑ 2 százaléka, köszönöm Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak ‑, de nekem azt senki ne mondja, hogy egy vállalkozás ettől fog hanyatt esni! Hát most tényleg! 15,5 százalékról 15 százalékra visz le majd 14 hónap múlva, azaz a választás után egy olyan adónemet, amit, bocsássanak meg, én még egyetlen vállalkozótól nem hallottam, hogy ez az adónem tenné őket tönkre.

A tisztességes, nem kormányhátszelű vállalkozásoknak nem ez a legnagyobb problémája, hanem az a legnagyobb problémája, hogy esélyegyenlőtlenség van a közbeszerzésekben, az a legnagyobb problémája, hogy egy bizonyos gazdasági kör fölözi le a gazdasági teljesítményeknek lassan már a 60 százalékát. Mozgásterük szinte nulla, és általában akkor van rájuk nagy szükség, amikor a nagy közpénzt lefölöző szervezeteknek beszerzési meg humánerőforrás-gondja van, és velük pótolja, általában átmenetileg.

Száz szónak is egy a vége, egy ilyenfajta törvénymódosító javaslatcsomagot úgy beterjeszteni, hogy ez bármilyen módon a társadalom jövedelmezőségét növelné, egyszerűen azt gondolom, hogy álságos.

Miért tetszenek az emberek szemébe nézve nem mondani igazat? Önök a spekulációs célú jövedelmek támogatói, önök annak a nagytőkének a támogatói, akik nem a szabad piacon, a képességeik és a törekvő munkájuk eredményeként szerzett jövedelmekből élnek jól, hanem a közbeszerzés módszertanával élnek jól, és még tovább erősítik az ő hosszú távú pénzfolyamukat azzal, hogy még a spekulációs módszerű jövedelmekre is kedvezményeket, adókedvezményeket adnak.

Aki ebben az országban tisztességesen akar kormányozni, az úgy kezdi, hogy a létfenntartáshoz szükséges bevétel nem jövedelem. Ma 100 ezer forint minimum a létminimum, 100 ezer forintból nincs az a tisztességes kormány, aki elkér adót valakitől is. Hiszen a biológiai újratermelésünk nem jövedelem, mert ha nincs, ha nem eszünk, ha nincs higiénia körülöttünk, akkor meghalunk. Ugye, ez egy ilyen egyszerű dolog, biológiai lények vagyunk. A biológiai lény újratermelésének költsége nem jövedelem. Ezt jó lenne már lassan, így harminc-egynéhány év után megtanulni. Az afölötti jövedelmeket pedig, igen, igazságosan kell a közteherviselésbe bevonni. Akik a környezetünket nagy volumenű gazdasági tevékenységükkel sokkal inkább rombolják, ha tetszik, ha nem, a jövedelemszerző képesség egyenes arányban növeli a környezeti igénybevételt, azokat, ha tetszik, ha nem, olyan arányban kell adóztatni, amilyen arányban használják a társadalmi, gazdasági és természeti környezetet. És ez nem adóemelés, kérem szépen, hanem igazságos adóztatás ‑ igazságos adóztatás! És ha efelé nem megyünk el, akkor ez a már megtört és óriási polarizációt megélt társadalom még tovább fog töredezni, még nagyobb lesz az olló a szegények és a gazdagok között, és köszönjük szépen, elérjük Dél- és Közép-Amerika társadalmait, ahol majd négyméteres kőfalakkal választják el magukat a gazdagok az egyszerű szegény emberektől, akiknek majd nem lesz más választása, mint a bűn útjára térni, hogy fenn tudják magukat tartani.

(16.20)

Gondolom, ilyen polarizált társadalmat senki nem kíván. Gondolom, hogy a kormányzat egyszer csak belátja, hogy nemcsak a nagytőkét és nemcsak a multikat kellene támogatni, hanem az egyszerű hús-vér embereket, és majd akkor, ha egy ilyen szemléletű adótörvény-módosító csomagot hoznak be, na, majd akkor támogatni fogja mindenki. Én mindenesetre ezt semmilyen társadalomtámogató, semmilyen általánosságban kedvező körülményeket teremtő jogszabályi javaslatcsomagnak nem tekintem. Köszönöm szépen.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Varga-Damm Andrea — 2021-05-18, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/198-83.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-198-83,
  title = {Dr. Varga-Damm Andrea — 2021-05-18, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/198-83.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}