Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2021. május 11-én nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslatot.

A tervezet szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek fókuszában az adó csökkentése, az adózás egyszerűsítése, a gazdaság további kifehérítése, illetve a pandémia utáni újraindításának elősegítése, valamint az adminisztráció mérséklése áll. Emellett a törvényjavaslat tartalmazza az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő, az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált adótörvény-módosításokat is.

A javaslat 2022. január 1-jétől kedvezően módosítja az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat is, annak érdekében, hogy a kisebb volumenű, jellemzően a minimálbért el nem érő bevételű vállalkozási tevékenységet végzők számára vonzóbb, egyszerűen teljesíthető alternatívát jelentsen ezen adózási mód választása. A javaslat a mezőgazdasági őstermelők számára 2021. január 1-jétől bevezetett szabályokkal analóg feltételeket kínál az átalányadózó egyéni vállalkozók számára is.

A folyamatos valorizálás érdekében az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatár meghatározása az éves minimálbér összegéhez fog kötődni. Az összeghatár általános esetben az éves minimálbér tízszeresében, míg a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves minimálbér ötvenszeresében fog megállapításra kerülni. Az idén hatályos minimálbérrel számolva ez 20 millió 88 ezer forintot, illetve kiskereskedelem esetében 100 millió 440 ezer forintot jelent a jelenleg hatályos 15 millió, illetve 100 millió forinttal szemben. Továbbá a jelenlegi nyolcról háromra csökken a jövedelem megállapításához alkalmazható átalányköltség-kulcsok száma.

Az adózási módot választók számára a legkedvezőbb változás azonban mindenképpen az lesz, hogy a tevékenységnek megfelelő költséghányad levonásával megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig mentesül a személyi jövedelemadó alól. A jelenlegi minimálbérrel számolva ez évi 1 004 400 forint adómentes jövedelmet jelent.

A személyi jövedelemadózásban ‑ a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság javaslatára ‑ egy eddig speciálisan nem szabályozott területre vonatkozóan kezdeményezzük új szabályrendszer bevezetését, napjainkban ugyanis egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az úgynevezett kriptodevizákkal végzett különböző ügyletek bonyolítása; egyre többen tesznek kísérletet arra, hogy akár nagyon jelentős jövedelemre tegyenek szert ezekből az ügyletekből. Speciális szabályok hiányában ez a jövedelem eddig egyéb jövedelemnek minősült, amely után a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kellett fizetni. A javaslat most a tőkejövedelmek adózásához hasonló szabályok bevezetését kezdeményezi ebben a körben, olyan keretszabályok beiktatása révén, amelyek alkalmazásával a különféle jogcímeken megszerzett kriptoeszközök átruházása során keletkező bevételből a jövedelem megállapíthatóvá válik, és az ügyletek során keletkezett esetleges veszteség az adókiegyenlítés alkalmazásával figyelembe vehető lesz. Adókötelezettség csak akkor fog keletkezni, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, vagyis valamilyen más eszközre kerül átváltásra. Ameddig tehát a különböző ügyletek a kriptovilágon belül zajlanak, nincs adóztatás.

A kriptoeszköz értékesítése során keletkező jövedelem a javasoltak szerint már nem egyéb jövedelemnek, hanem külön adózó tőkejövedelemnek fog minősülni, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, de szociális hozzájárulási adót nem. Az adókötelezettség kedvező változása miatt reményeink szerint többen fogják bevallani az ilyen típusú ügyletekből keletkezett jövedelmüket, így a gazdaság ezen szegmensében is várhatóan jelentős fehéredés fog bekövetkezni.

Tisztelt Képviselők! Mint ismeretes, az Országgyűlés 2020 decemberében módosította a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy átültesse a szabályozásba az Európai Unió „tiszta energia” csomagjának részét képező, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit. Az irányelvben foglaltaknak megfelelően 2021. július 1-jétől kezdődően csak az úgynevezett bruttó elszámolás alkalmazása mellett lesz lehetséges a háztartási energiatermelő rendszerek, energiaközösségek csatlakozása az országos villamosenergia-hálózathoz. Az ilyen módon történő csatlakozás 2024. január 1-jétől mindenki számára kötelező is lesz.

A bruttó elszámolási rendszerben a fogyasztott és a megtermelt energia külön-külön kerül elszámolásra, eltérő egységárakon, és az egységárak közötti különbség akár háromszoros is lehet. Az energia értékesítése révén így nyilvánvalóan adóköteles jövedelem keletkezik, míg a tényleges fogyasztást ki kell fizetni.

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében megfogalmazott célok elérése érdekében a kismértékű áramértékesítést szükséges az adminisztrációtól és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségtől mentessé tenni. Ennek érdekében az önök elé terjesztett javaslat 12 ezer kilowattóra értékesített villamosenergia-mennyiségig mentesíti a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosait, üzemeltetőit, ha aktív felhasználóként vagy energiaközösség tagjaként szereznek villamosenergia-értékesítésből származó bevételt. Az évi 12 ezer kilowattóra mennyiség lefedi egy átlagos felhasználó éves villamosenergia-fogyasztását, még abban az esetben is, ha villamosenergia-alapú fűtési rendszert használ.

A törvényjavaslat a kiemelt kormányzati célok megvalósításához kapcsolódóan további két új adómentes jogcím bevezetését is kezdeményezi. Adómentesnek minősülnek a köztársasági elnök által alapított klímavédelmi célú alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj- és támogatási program keretében a pályázati feltételeknek megfelelő juttatások.

Szintén adómentes lesz a Covid-19-vírus által okozott járvány következtében árván maradt gyermekeket támogató, szintén a köztársasági elnök által alapított Regőczi István Alapítvány által biztosított valamennyi juttatás is.

Az adminisztrációs kötelezettséget csökkentő, kedvező változást tartalmaz az érintettek számára a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely alapján nem kell évente új nyilatkozatot tennie annak a négy vagy több gyermeket nevelő vagy már felnevelt édesanyának, akinek a kedvezmény érvényesítését megalapozó körülményei már biztosan nem változnak, például azért, mert gyermekei már felnőttek, vagy pedig azért, mert már több mint 12 éve jogosult a családi pótlékra legalább négy gyermek után.

A jelenlegi szabályok szerint az elhunyt adózók esetében nincs lehetőség arra, hogy az örökös hozzájusson ahhoz az összeghez, amelyről az elhunyt jogszerűen rendelkezhetett volna önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy nyugdíjbiztosításra történő befizetései alapján. A javaslat most egy olyan kiegészítés beiktatását kezdeményezi a személyijövedelemadó-törvénybe, amely alapján egyértelművé válik, hogy ez az összeg az örököst megilleti, és kérheti, hogy az adóhatóság utalja ki számára ezt az adókedvezményt. A kiutalásra az elévülési időn belül keletkezett igények tekintetében is lehetőség lesz, az örökös kérelme alapján.

Tisztelt Képviselők! A kormánynak továbbra is kiemelt célja, hogy folyamatosan csökkentse a munkát terhelő adókat, ezért folytatja a szociális hozzájárulási adó mértékének mérséklését a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán 2016. november 24-én aláírt megállapodásban foglaltak szerint. Az adó mértéke 2022. július 1-jétől fél százalékponttal, 15 százalékra csökken. Ez az intézkedés szorosan összefügg a T/16204. számú törvényjavaslatban önök elé terjesztett azon módosítási szándékkal, amely 2022. július 1‑jétől kivezeti az adórendszerből a 1,5 százalékos szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget is. Annak érdekében, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetéséhez kapcsolódó kedvezmények ne vesszenek el, a javaslat a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményként újrakodifikálja ezeket.

(14.50)

Mivel a szakképzési hozzájárulás alapja kevés kivétellel megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával, így teljesül a munkát terhelők adók 2 százalékpontos csökkentése, továbbá csökken az adók száma, és egyben egyszerűsödik az adórendszer is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban foglalt társasági adózási módosítások fő célja az EU adóelkerülés elleni irányelve által meghatározott jogharmonizációs elvárás utolsó, befejező szakaszának való megfelelés biztosítása. Ennek keretében a jövőben a társasági adó kiterjed azokra a magyar bejegyzésű vagy székhelyű, adózási szempontból hibrid gazdálkodó szervezetekre, amelyek többségi külföldi tulajdonban vannak, és külföldön társaságiadó-alanyok. A törvényjavaslat megteremti a 2021-ben létrehozott új szervezeti forma, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány társaságiadó-alanyiságát azzal, hogy a közfeladat megvalósítása társaságiadó-mentességben részesül.

A javaslat biztosítja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, ingyenes átadás a juttatónál társasági adózási szempontból semleges legyen és adóalap-kedvezményre jogosítson, amely vagyonrendelés esetén 40 százalékos mértékű. Ez megegyezik az alapítványoknak adott juttatásokkal kapcsolatban jelenleg is biztosított kedvezmény mértékével. Az adóadminisztráció egyszerűsítése és a jogalkalmazás könnyítése érdekében a javaslat több kisebb társasági adózási változtatást is magában foglal, amelyek közül a magánhasználatú céges kerékpárflottával kapcsolatosan felmerülő költségek társasági adózási elismertsége emelhető ki.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat segíti a gazdaság újraindítását és a rezsicsökkentés megőrzését azzal is, hogy az energiaellátók jövedelemadójának negatív összegű adóalapja ‑ feltéve, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett ‑ a jövőben elhatárolt veszteségként továbbvihető, és öt adóév pozitív adóalapjának 50 százalékával szemben leírható, hiszen hasonlóan a társasági adózáshoz e jövedelemadóban is méltányos a korábban keletkezett veszteség beszámítása a tárgyévi nyereségbe a megfelelő korlátok fenntartása mellett. A keletkezés és a felhasználás során a társasági adózási szabályok az irányadóak. Elsőként a 2020. adóév negatív adóalapja vihető tovább.

A törvényjavaslat segíti a gazdaság újraindításában aktívan részt vevő piaci szereplőket is, a kockázatitőkealap-kezelőket, az árutőzsdei szolgáltatókat és a tőzsdéket, amelyeket 2022-től nem terheli a pénzügyi szervezetek különadója. A módosítás elősegíti a kkv-k és a K+F szektor növekedését, továbbá a gazdaság- és vidékfejlesztési célok teljesülését.

Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjét érintő változások egy része szervesen illeszkedik a kormány gazdaságfehérítő intézkedései közé, a törvényjavaslat emellett adminisztrációcsökkentő, valamint a jogalkalmazást elősegítő módosításokat is tartalmaz.

Hazánkban székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez ezen tevékenységét korábban bejelentette. Éppen ezért a jövőben az adóhatóság csak nyilvántartásba vett székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el. Amennyiben az adózó többszöri felhívás ellenére sem rendezi a szabálytalan székhelyszolgáltatóra vonatkozó bejelentését, az adóhatóság az adószámát törli. Ezzel is akadályt gördítünk a cégek fantomizálódása elé.

Az adózók adminisztrációjának csökkentése érdekében előírjuk a kifizetők adatszolgáltatási kötelezettségét az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékok és osztalékelőlegek hozamairól. Az így rendelkezésre álló adatok alapján az adóhatóság e jövedelmet is bele tudja foglalni a személyijövedelemadó-bevallás tervezetébe, így ezzel sem kell majd kiegészíteni a jövőben ezeket a tervezeteket.

Az adóigazgatást és az adóvégrehajtást érinő módosítások adminisztrációcsökkentő jelleggel pontosítják az iratbetekintés szabályait, kamarai adatszolgáltatások bővítésével csökkentik az egyes adózók adminisztrációs terheit, valamint hatékonyabbá teszik a meghatározott cselekmények végrehajtását.

A hazánk EU-tagságából származó előnyök érvényesítése indokolta a külföldi követeléskezelés szabályainak újraalkotását az adóvégrehajtási eljárásrendben is. Az európai uniós információcsere és behajtási eljárások térnyerése határozza meg hazánk külföldi követeléskezelését, túlnyomórészt erre figyelemmel változtattuk meg a harmadik országokba irányuló követeléskezelés szabályait.

A vámjogszabályok módosítása révén az Európai Unió külső határain elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás szélesebb körben lesz lefolytatható. A módosítás alapján gyorsított eljárás lefolytatására akkor is lehetőség lesz, ha a jogsértést eredményező vámhiány mértéke a jelenlegi 50 ezer forint helyett 100 ezer forint lesz, megnövelve így a gyorsított eljárás által lefedett esetek számát. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti és így az eljárásokat gyorsítja, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.

A nemzetközi adóügyi együttműködés kereteit érintően a törvényjavaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az európai uniós irányelveknek, illetve egyéb nemzetközi sztenderdeknek való teljes megfelelés elérését célozzák. Így például módosítás kapcsolódik az Európai Unió adóügyi vitarendezési szabályozásához, valamint a pénzügyi számlákra vonatkozó információcseréhez. Ezen túlmenően a különböző nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárások lefolytatására egységesen az adópolitikáért felelős miniszter lesz illetékes.

Tisztelt Országgyűlés! A NAV foglalkoztatottainak személyi jogállását rendező törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rámutatott bizonyos, az egyes módosult vagy új jogintézmények alkalmazása során felmerülő nehézségekre. A módosítási javaslatok ezen nehézségek megoldását célozzák.

A törvényjavaslat az általános forgalmi adót illetően alapvetően jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. Ennek keretében egyrészt jelentős mértékben egyszerűsödnek a vállalkozások számára a behajthatatlan követelésre jutó áfa visszaigénylésére vonatkozó szabályok. Így a módosítás révén önmagában a vevő vagy adós személyében, állapotában fennálló körülmények nem zárják ki az adóalap-csökkentés lehetőségét, valamint nem zárja ki a visszaigénylést az sem, ha a követelés behajthatatlanságát az elévülési időn túl állapították meg.

Idén júliustól változnak az elektronikus kereskedelem utáni áfafizetés szabályai. Ennek következtében a határon átnyúló ügyletek utáni áfafizetés teljesítéséhez az esetek többségében nem lesz szükséges, hogy az értékesítő regisztráljon abban a tagállamban, amely az ügylet tekintetében adóztatási joghatósággal rendelkezik. Ezen esetekben a határon átnyúló fizetésekről szóló információ megfelelő eszköz annak ellenőrzéséhez, hogy az értékesítő eleget tett‑e a telepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének. A javaslat így jogharmonizációs céllal előírja a pénzforgalmi szolgáltatók határon átnyúlóan teljesített fizetésekről történő adatszolgáltatását majd csak 2024. január 1-jei hatállyal. A javaslat így megfelelő időt biztosít az ezen kötelezettségeknek történő megfeleléshez szükséges informatikai fejlesztésekhez.

Szintén jogharmonizációs céllal a törvényjavaslat azonos feltételeket teremt áfa és jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő beszerzéseknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében történő beszerzéseivel, vagyis ezek a beszerzések a NATO-beszerzésekkel azonos feltételek mellett adómentességet fognak élvezni. Tekintettel arra, hogy az uniós védelmi erőfeszítésekre vonatkozó szabályok várhatóan jövő év közepétől lépnek hatályba, a törvényjavaslat ezen módosításának hatálybalépése is igazodni fog ehhez az időponthoz.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a jövedéki szabályozást érintően jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. Így az európai uniós tagállamok közötti adózott jövedékitermék-szállítások esetében 2023. február 13-ától alkalmazni kell az uniós számítógépes rendszert a szállítmányok nyomon követésére. Emellett a brexit miatt módosul a jövedéki rendelkezések alkalmazásának területi hatálya, a kisüzemi sörfőzdék számára pedig lehetővé válik az együttműködés, kedvezményes adómérték alkalmazása mellett is.

Tisztelt Ház! Az illetéktörvény kisebb terjedelmű módosítását az adóelkerülés kizárására, a visszaélésszerű magatartások csökkentésére irányuló törekvés motiválja. Ezért változik a javaslat szerinti módon a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság fogalma, és ezért bővül azon tényállások köre, amikor a CSOK visszafizetése vagy visszafizetésének elrendelése esetén a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentessége megszűnik, és az illetéket meg kell fizetni.

Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény javasolt módosítása elsősorban a vállalkozások és a szakmai szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, egyszerűsítéseket tartalmazza. Az egyszerűsítést szolgálja az a módosítás, amely az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a várható támogatási bevételek felmerült költségekkel arányos időbeli elhatárolását.

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosítás szintén egyszerűsítési céllal a vállalkozókra bízza, hogy sorozatgyártás esetén alkalmazzák‑e a szerződéses elszámolási egységre vonatkozó számviteli szabályokat.

A törvényjavaslat jogharmonizációs célú módosításra is javaslatot tesz. Ennek keretében a független könyvvizsgálói jelentés tartalma kiegészül az egységes elektronikus beszámolási formátumra vonatkozó európai bizottsági rendeletben előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozattal.

(15.00)

Emellett a törvényjavaslat rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról, valamint pontosításra kerülnek többek között a bekerülési értékre, a helyesbítő számlára vonatkozó előírások is.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálói törvény módosítása több, az elektronikus eljárások bővítésének irányába mutató javaslatot tartalmaz, így rendelkezik többek között a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásáról, a kamarai hatósági ügyintézés elektronikus lehetőségeinek a bővítéséről, valamint a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolításának a lehetőségeiről.

Tisztelt Ház! Összegzésként elmondhatom, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, és illeszkedik a kormány egyszerűsítő adópolitikájába is, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)