Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. irományszámú törvényjavaslat célja egyrészt az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása, valamint a javaslat tartalmazza a gazdaság újraindítását és fehéredését segítő, az adminisztráció egyszerűsítését és a jogalkalmazás könnyítését szolgáló javaslatokat.

Felszólalásomban szeretnék rávilágítani az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb pontjaira.

A gazdaság újraindítását szolgáló módosítások közül a személyi jövedelemadót tekintve elmondható, hogy 2021. január 1-jétől nagyon kedvezően változtak a mezőgazdasági őstermelők átalányadózására vonatkozó szabályok. A mezőgazdasági őstermelők a főszabály szerint az éves minimálbér tízszeresét el nem érő, támogatások nélküli bevételig minősülnek átalányadózónak. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része ‑ 2021-ben 1 004 400 forint ‑ mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Az egységes kezelés és a folyamatos felértékelés érdekében a javaslat az őstermelői szabályokhoz hasonló szabályok bevezetését kezdeményezi 2022. január 1-jétől az egyéni vállalkozók esetében.

A javaslat célja a szabályozás egyszerűsítése és az adózási mód választásának vonzóbbá tétele a kisebb volumenű, jellemzően a minimálbért el nem érő bevételű vállalkozási tevékenységet végzők számára.

A társadalombiztosítás tekintetében a javaslat módosítja a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait, azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.

A Tbj. szabályai szerint viszont a járulékfizetés alapja főszabály szerint az átalányban megállapított jövedelem, de a főállású vállalkozó esetében legalább a minimálbér. A családi járulékkedvezményt azonban csak az átalányban megállapított jövedelem járulékalapja terhére lehet igénybe venni. Egy ideig tehát a vállalkozónak nem képződik olyan jövedelme, amely után a járulékkedvezményt érvényesíthetné. A Tbj. módosítása ezért lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó az általa a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig, ezzel is segítve a családi adó- és járulékkedvezmény kedvezőbb érvényesíthetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-frakció egyetért a kormány azon kiemelt céljával, hogy folyamatosan csökkentse a munkát terhelő adókat, ezért folytatja a szociális hozzájárulási adó mértékének további mérséklését. Az adó mértéke 2022. július 1-jétől 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökken. Ez az intézkedés szorosan összefügg a T/16204. számú törvényjavaslatban előterjesztett azon módosító szándékkal, amely 2022. július 1-jétől kivezeti a rendszerből a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalékos fizetési kötelezettségét.

Annak érdekében, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetéséhez kapcsolódó kedvezmények ne vesszenek el, a javaslat a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményként kodifikálja újra azokat. Mivel a szakképzési hozzájárulás alapja ‑ kevés kivétellel ‑ megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával, így teljesül a munkát terhelő adó 2 százalékpontos csökkentése, továbbá csökken az adók száma, és egyszerűsödik az adórendszer is.

Az illetékek vonatkozásában történő módosításokkal kapcsolatos legfontosabb változás, hogy a 2021-től a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás illetékmentes. Az illetéket ugyanakkor később meg kell fizetni, ha a vagyonszerző megelőlegezett CSOK-ot vett igénybe, és a gyermekvállalás teljesítésének elmaradása miatt a CSOK visszafizetését a hatóság elrendelte, vagy azt a vagyonszerző önként fizette vissza. E konstrukció azonban visszaélésekre is módot adhat, lévén, hogy a vagyonszerző számára lehetőség kínálkozik arra, hogy eleve csak azzal a szándékkal vegye igénybe a CSOK-ot, hogy élhessen az illetékmentességgel, a CSOK-ot pedig önként visszafizeti.

Elejét véve a visszaéléseknek, a módosítás révén akkor is ki kell szabni utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét nemcsak a gyermekvállalás elmaradása miatt, hanem bármely okból visszafizeti, például, ha a vagyonszerző a CSOK felhasználásával vásárolt lakást eladja. Nincs mód ugyanakkor az utólagos illetékkiszabásra, ha a CSOK-ot csak részben fizetik vissza.

Tisztelt Ház! Fontos megjegyeznünk, hogy a gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíteni kívánja a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat is. A szociális hozzájárulási adó 15 százalékra mérséklődik, a szakképzési hozzájárulás pedig ‑ a kedvezmények fenntartása mellett ‑ beépül az adóba. A munkát terhelő adók mértéke így 2 százalékponttal csökken, valamint tovább egyszerűsödik az adórendszer is. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

A rezsicsökkentés megőrzését szolgálja, hogy az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből.

Felszólalásomban mindösszesen néhány fontosabb elemét emeltem ki a törvényjavaslatnak, melyekből látható, hogy a kormány 2010 óta elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, ami, úgy gondolom, mindenki számára támogatható. Éppen ezért tisztelettel javaslom és kérem, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)