Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szószóló Hölgy és Urak! Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű, ezt kellő szerénységgel, de az elmúlt tíz év kormányzati döntéseivel és eredményeivel alátámasztva, büszkén jelenthetjük ki.

(11.50)

Ezen nagyvonalú és támogató nemzetiségpolitika jelentőségét különösen annak fényében értékelhetjük, amit az Európai Unióban látunk és sajnos tapasztalunk. Az EU döntéshozói szavakban ugyan támogatják a nemzetiségeket, az ő szóhasználatukban nemzeti kisebbségeket, ám amikor konkrét cselekvésre kellene hogy sor kerüljön, akkor elfogy a lelkesedés, a valódi problémákra adott valódi válaszok helyett maradnak a politikailag korrektnek nevezett beszéd semmitmondó pufogtatásai. Gondoljunk csak a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre, melyet idén januárban szégyenletes módon gáncsolt el az Európai Bizottság. Döntésével semmibe vette az Európai Unióban élő nemzetiségek igényeit, több mint egymillió európai polgár egyértelműen kifejezett kérését, valamint számos régió, több európai kormány, sőt az Európai Parlament állásfoglalását is. Pofon ez nemcsak a nemzetiségeknek, de az európai demokráciának is.

Ezért is öröm, hogy a magyar Országgyűlés április 28-án határozatban jelentette ki, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát, valamint a hazánkban élő őshonos nemzetiségek érdekében tett kijelentések mellett. Sajnáljuk persze, hogy a jelen lévő Hajdu László képviselő úr nemmel, míg a DK frakciója távolmaradásával bojkottálta ezen szavazást.

Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság sokszor álproblémák miatt aggódik, álságos érveléssel. Ehelyett mi inkább azt javasoljuk: tanulmányozzák hazánk nemzetiségi politikáját, melyet jó szívvel tudunk az Európai Bizottság és bármely EU-s tagállam figyelmébe ajánlani. Jó lenne, ha minden tagország úgy támogatná a területén élő nemzetiségeket Európában, ahogy mi tesszük, hozzáteszem, függetlenül attól, hogy az adott nemzetiségek anyaországaival milyenek az aktuális politikai kapcsolataink, bal- vagy jobboldali, baráti vagy nem túl baráti kormánya van‑e éppen. A nemzetiségek valódi segítéséhez ugyanis hozzátartozik ez a fajta biztonság, a kiszámíthatóság.

Azt, hogy a velünk élő őshonos nemzetiségek mennyire fontosak nekünk, jól mutatja, hogy a Magyarország 2011-ben elfogadott új Alaptörvényének mind preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzítésre került, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vál-lalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja, segíti őket. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven történő egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat.

A nemzetiségi, valamint a nemzetiségi önkormányzati jogokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmazza. Mint tudjuk, a jog olyan rendszer, amely állandó mozgásban van. 2020 tavaszára az átfogó ellenőrzések és a rendszeres kapcsolattartás eredményeként szükségessé vált a nemzetiségi törvény átfogó felülvizsgálata. Gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt igazolták, hogy a jogalkalmazás során több esetben merültek fel eltérő jogértelmezések, illetve bizonyos esetekben a szabályozás hiánya is megfigyelhető volt. Ezért szükségessé vált egy egységes, átfogó, jogalkalmazói tapasztalatokon nyugvó felülvizsgálat kezdeményezése.

Szeretném megjegyezni, hogy mindezt a nemzetiségitörvény-módosítást a nemzetiségek saját maguk nyújtották be az Országgyűlésnek parlamenti képviseletükön keresztül. Ennyit a demokrácia hiányáról.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló T/10303. számú törvénymódosítás az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségeknek eleget téve pontosította néhány területen azokat a kéréseket, amelyeket a nemzetiségek kértek. Így kiemelten a törvénymódosítás az etnobiznisz esetleges felbukkanásának visszaszorítására is javaslatot tett, garanciát és fékeket épített be. Továbbá rendelkezett az intézményfenntartó nemzetiségek javára, hogy megkaphassák tulajdonba mindazokat az intézményeket, ahol nevelnek, oktatnak; lehetővé tette, hogy szociális ellátó intézményeket alapítsanak és fenntartsanak.

A módosítással az is egyértelművé vált, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, melynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor. Garantálta a törvény tavaly, hogy a tankönyvek térítésmentesen juthassanak el a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára. A személyes adatok védelméről is rendelkezett a törvény.

Tisztelt Országgyűlés! Öröm, hogy mindezt tavaly, 2020 júniusában négyötödös többséggel fogadta el az Országgyűlés, a DK kivételével.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! A 2022-es országgyűlési választások érintik a nemzetiségi választópolgárokat is, éppen ezért idén is változtatni kell a kétharmados törvényen. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által állított nemzetiségi listáról kedvezményes kvótával országgyűlési képviselőket, illetve ‑ ha ezt nem sikerül elérniük ‑ nemzetiségi szószólókat küldhetnek a parlamentbe a nemzetiségi választók. A nemzetiségi lista állítására vonatkozó szabályokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény állapítja meg. A magyarországi nemzetiségek képviselőinek álláspontja szerint az egységes jogalkalmazás kialakítása, valamint a választás tisztaságának megóvása érdekében nélkülözhetetlenné vált a nemzetiségi lista állítására vonatkozó részletszabályok megalkotása.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szaktárcákkal, a Nemzeti Választási Irodával, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel történt átfogó egyeztetést követően 2021. május 11-én T/16200. számon nyújtotta be az Országgyűlés elé a nemzetiségi törvény nemzetiségi lista állításával kapcsolatos módosítását tartalmazó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat alapján az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó, nemzetiségi listán mandátumot szerzett országgyűlési nemzetiségi képviselő, továbbá nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet, függetlenül attól, hogy a közgyűlés ülése nyilvános, avagy zárt.

A nemzetiségi lista állításáról az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében hoz döntést. A közgyűlés a nemzetiségi lista állításáról a döntést legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb pedig az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő 20 naptári napon belül kell hogy meghozza. A közgyűlés a listaállítás kérdésében zárt ülést tarthat. A döntésből személyes érintettség miatt a képviselő, a szószóló nem zárható ki. A döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

A jogerős döntés minél korábbi meghozatala érdekében a döntést a választási jogorvoslatoknál hasonló módon, sommás eljárásban lehet felülvizsgálni, amely során a választási iroda felterjesztő funkcióját a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(12.00)

A törvényességi felügyeleti jogkörök érvényesülése érdekében a kormányhivatal az eljárás során a törvény erejénél fogva érdekelt, így jogszerűtlenség észlelése esetén maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet kizárólag a törvény rendelkezéseinek súlyos megsértésére hivatkozással lehet benyújtani; ilyennek tekintendő különösen a listaállítás jogszerűségét érdemben befolyásoló törvénysértés, vagy ha a listaállítás során az e törvényben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-pártszövetség vezette kormány fő nemzetiségi politikai célkitűzése, hogy a hazánkban őshonos 13 nemzetiség tagjai számára biztosítsa a nemzetiséghez tartozásuk egyéni és közösségi megélésének lehetőségét. Ehhez korábban soha nem látott mértékű segítség, kiemelkedő forrásnövekedés is társult 2010 óta. A nemzetiségi célú támogatások a 2010-2020. évek viszonylatában már több mint ötszörös emelkedést jelentenek a hazai nemzetiségek számára. A 2019-es 15,2 milliárd forintról a korábbi évek emelkedő tendenciáit is meghaladó mértékben, első lépésben 3,1 milliárddal, majd következő lépésben 5 milliárd forinttal növekedett a 2020. évi költségvetés. Az idei, a 2021. évi költségvetés, valamint a mai napig meghozott kormánydöntések alapján e célokra 20 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényt és a törvényjavaslatot a magyar kormány támogatja, már csak azért is, mert egy olyan régóta húzódó kérést vetettek fel a nemzetiségi szószólók, a képviselő úr, illetve a nemzetiségi vezetők, amely esetében óriási nagy szükség volt arra, hogy változtassunk; éppen ezért a kormány részéről a támogatást megadjuk. Köszönjük szépen eddigi munkájukat, a nemzetiségi bizottság munkáját is, és teljesen természetesen kérjük a többi frakció támogató munkáját is, illetve szavazatát. A Fidesz-KDNP részéről ez nem kérdés. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)