Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvénye a XXIX. cikkében nyilvánítja ki, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők: „Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”; „Nemzetiség minden olyan ‑ Magyarország területén legalább egy évszázada honos ‑ népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyosságot, amelyek mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” Tehát így szól a törvényi definíció.

Mindannyian tudjuk, akik itt vagyunk a parlamentben, hogy jelenleg 13 őshonos nemzetiség él hazánkban, akiknek megmaradásáért, kultúrájának ápolásáért, valamint identitásuk minél szélesebb körű megéléséért a 2010 óta fennálló kormányzat sokat tett ‑ erről részben már beszélt államtitkár úr is. Példaként említhető, hogy a nemzetiségek támogatásának összege jelentősen nőtt 2010 óta, ennek köszönhetően nőtt a kulturális és oktatási autonómiájuk, a nemzetiségi iskolák száma 2010 óta a nyolcszorosára nőtt.

Magyarország nemzetiségi politikája a hosszú távú jószomszédi együttműködés szempontjából is fontos az őshonos nemzetiségek anyaországaival. Magyarországon az államalapítás óta több nemzetiség él együtt, napjainkra a lakosság talán mintegy 10 százaléka tekinthető valamely nemzetiséghez tartozónak.

Szintén alaptörvényi szinten került rögzítésre az is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, mi több, példaértékű az is, hogy 2014 óta hazánk nemzetiségeinek jelenléte a sarkalatos törvényben foglaltak szerint biztosított az Országgyűlésben; jelenleg is jó néhány nemzetiségi szószóló itt ül velünk együtt e napirend tárgyalásánál, ráadásul a nemzetiségi kvótának köszönhetően a német nemzetiség Ritter Imre, az expozét mondó képviselőtársunk személyében országgyűlési képviselőt is tudott a magyar törvényhozásba küldeni.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy idézzem néhai kultuszminiszterünknek és egyben kiváló reformer államférfinknak, báró Eötvös Józsefnek a gondolatát: „Akár az ország általános, akár az egyes nemzetiségek külön érdekeiből induljunk ki, higgadtan meggondolva a dolgot, csak egy meggyőződéshez juthatunk, s ez az, hogy a történelmi és a politikai nemzet érdekeit csak úgy biztosíthatjuk, ha minden egyes nyelvbéli nemzetiség igényei kielégíttetnek.” Tisztelt Ház! Úgy vélem, ezen magasztos gondolatok ékes példaként szolgálnak arra, hogy az alapvető nemzeti érdekek érvényesítése, valamint az ország sorsát meghatározó döntések során a mindenkori kormányzatnak az őshonos nemzetiségeinkkel szoros együttműködést kialakítva kell eljárnia.

Tisztelt Országgyűlés! Ritter Imre képviselőtársam ismertette velünk expozéjában az előttünk fekvő törvényjavaslat lényeges ismérveit. Engedjék meg, hogy én is rávilágítsak néhány főbb pontra ebből, mintegy megerősítve azokat. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2021 áprilisában kezdeményezte a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítását, hiszen az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében nélkülözhetetlenné vált a nemzetiségi lista állítására vonatkozó részletszabályok megalkotása. Soltész államtitkár úr felsorolta, hogy milyen széles körű egyeztetést vitt véghez a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, mielőtt a javaslat megszületett. Ebben a választási iroda képviselőivel történt egyeztetés is lezajlott, és T/16200. számon nyújtotta be a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatot.

A hatályos szabályozást kiegészítve, amely 2011-ben és 2020-ban módosult, egyértelművé teszi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó, listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselő, továbbá a nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet, tekintet nélkül arra, hogy zárt ülésen történik ez vagy nyilvános ülésen. A demokratikus legitimáció biztosítása érdekében hangsúlyozandó a javaslat azon rendelkezése, miszerint az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében hoz döntést a nemzetiségi lista állításáról. Megjegyzendő az is, hogy a megüresedett listás mandátum betöltéséhez is a listaállításra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Kiemelendő, hogy a közgyűlés zárt ülést tarthat a listaállítás kérdésében, továbbá, hogy a döntésből személyes érintettség miatt a képviselő nem zárható ki.

A törvényjavaslat rögzíti a döntés kötelező tartalmi elemeit is, amelyek a következők, részben megismétlem az előttem szólók által felsoroltakat: a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát, valamint a személyi azonosítóját. Fontos előírás az is, miszerint a nemzetiségi lista állításáról szóló döntést legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb pedig annak kitűzését követő 20 napon belül hozza meg a közgyűlés.

(12.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az ily módon megszületett döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni, és azt az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé is kell tenni, a döntésről készült jegyzőkönyvet pedig a döntést követő 3. naptári napig írásba kell foglalni, majd meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek, azaz a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

A választási jogorvoslatokhoz hasonló módon a megszületett döntést sommás eljárásban lehet majd felülvizsgálni, ezzel is elősegítve a jogerős döntés minél korábbi meghozatalát. Ebben az esetben a választási iroda felterjesztő funkcióját a fővárosi és a megyei kormányhivatal látja el. Megemlítendő azonban, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a törvény erejénél fogva maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát, amennyiben annak jogszerűtlenségét észleli. Aláhúzandónak tartom a javaslat azon rendelkezését, miszerint a felülvizsgálati kérelmet kizárólag a törvény rendelkezésének súlyos megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. Példaként szolgálva ilyennek tekintendő különösen a listaállítás jogszerűségét érdemben befolyásoló törvénysértés, vagy ha a listaállítás során az e törvényben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek. A Kúria a választási eljárással szemben a közgyűlés határozatát helybenhagyja vagy megsemmisíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya 2010-ben úgy határozott, hogy hazánk nemzetstratégiai érdekének érvényesítésében és közös céljaink elérésében szoros kapcsolatot kíván fenntartani államalkotó nemzetiségeinkkel. A hazánkban élő nemzetiségek kultúrájukkal és hagyományaikkal egyaránt gyarapították a magyar nemzet kulturális örökségét. Én azon a területen élek és ott vagyok választott képviselő, ahol nagyon sok német ajkú nemzeti kisebbség él, ahol jó néhány német nemzetiségi általános iskolát alapítottak, amelyek kiválóan működnek, és nagyon jó képességű gyermekeket küldenek a középfokú oktatásba. A teljes vertikum is kiépül, van nemzetiségi óvoda, általános iskola, és a gimnáziumokban az angolnyelv-tanulás uralma mellett jelentőssé vált a német nyelv tanulása is.

Meglátásom szerint tehát a Ház asztalán fekvő javaslat garantálja a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és társadalmi szerepvállalásának támogatását. Köszönjük az országépítésben a közös együttműködést, és az elhangzott expozéra, valamint államtitkár úr kormányzati hozzáállására tekintettel, amelyet megismerhettünk az imént, a Fidesz frakciója is támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Kérem a képviselőtársakat is, hogy az ügy fontosságára is tekintettel támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)