Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én először az ön szemébe néznék bele. Amikor ön itt képviselő volt az önök kormánya ideje alatt, akkor miért szavazta meg a szociális dolgozók bércsökkentését ‑ most félrenézett, látom, mert ez egy kínos pont önöknek ‑, de nem csak ön, és azt mondták, hogy majd a DK ez ügyben lépni fog.

A DK politikusa, Arató Gergely azt szavazta meg itt a parlamentben, hogy csökkenjen a szociális dolgozók bére. Gyurcsány Ferenc, az önök mostani vezetője, akkori vezetője, jövőbeni vezetője azt szavazta meg itt a parlamentben, hogy csökkenjen a szociális dolgozók bére. De folytathatnám a sort, Hajdu László, Vadai Ágnes, Varga László, Varju László, de Burány László képviselőtársuk is (Közbeszólások: Sándor! ‑ Burány Sándor!) ‑ aki most éppen a Párbeszéd soraiban ül ‑, Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Szakács László, körbenézhet, bárhova néz maga körül, aki régebb óta képviselő, mindenki itt a parlamentben elvett egyhavi bért a szociális dolgozóktól.

Eltelik pár év, és ön úgy gondolja, hogy ezt önöknek elfelejtették a szociális dolgozók, és ha önök azt mondják szavak szintjén, hogy majd emelni fogják a szociális dolgozók bérét, akkor önöknek ezt akár a szociális dolgozók, akár bárki más elhiszi. Mondjon még ezeken a politikusokon kívül, akiket önnek felolvastam, a rendszerváltás óta olyan magyar politikust, aki arról szavazott, hogy csökkenti a szociális dolgozók bérét! Tud még egy ilyen nevet mondani, egy ilyen névsort, tisztelt képviselő úr, aki arra szavazott, hogy akik azoknak segítenek, akik a legnehezebb helyzetben vannak, azoknak ne nőjön a jövedelme, még csak szinten se maradjon, hanem csökkenjen a jövedelme, tisztelt képviselő úr? Mert önök ilyen politikusok!

És önök rá pár évvel felállnak, és azt mondják, hogy majd önök lesznek azok, akik emelik. Mégis ki hinné el azoknak, akik a rendszerváltás óta egyedül csökkentették a szociális dolgozók bérét, hogy majd érdemben növelni fogják? Nyilván mindnyájan úgy gondoljuk, és minden jóérzésű ember azt gondolja, hogy a szociális dolgozók bérét emelni kell. Amit tényleg megtesznek emberileg is, tehát nemcsak a fizikai igénybevétel kapcsán, hanem tényleg azokat az emberi nehéz helyzeteket is a vállukra veszik, és segítenek azoknak, akik a szociális intézményrendszerbe bekerültek, nagyon nagy társadalmi elismertség övezi őket, nyilván az anyagi elismertségnek is emellé párosulnia kell. De bocsánat, ha már társadalmi elismertség, önök megszavazták, hogy a szociális munka napja legyen november 12‑e, és ezt munkaszüneti nappá nyilvánítottuk a szociális dolgozók számára? Ezt a szimbolikus lépést megtették önök? Nem tették meg itt a parlamentben, képviselő úr. Amikor bért kellett csökkenteni, azt megszavazták, amikor a szociális munka napjáról kellett tenni, akkor ezt nem szavazták meg itt.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt években, még a tavalyi esztendőben is, amikor a világ minden országát a koronavírus-járvány miatt válság sújtotta, igyekeztünk emelni a szociális dolgozók bérén, így összességében, ha megnézi, akkor a tavalyi visszamenőleges 14 százalékos emeléssel 110 százalékkal nőtt a szociális átlagbér, és azt szeretnénk, ha a következő években ez tovább emelkedne. Ha önök döntenének erről, valószínűleg szomorúbb hírei lennének a szociális dolgozóknak. Mi az elmúlt esztendőkben, amit tudtunk, megtettünk, és ez egy 110 százalékos emelés. Nyilván mindenki ennél többet szeretne, de azért ez már egy látható elköteleződés a szociális dolgozók mellett. Ha azt megnézi, hogy házi segítségnyújtásban mennyien dolgoztak, az önök utolsó évében 5764-en, most 12 397-en, tisztelt képviselő úr, mert egyre többen tudnak ezen a téren tevékenykedni. 2014-től vezettük be a szociális bérpótlékot 12 milliárd forint értékben, ’15-től a szociális bérkiegészítést. Ez éves szinten 16 milliárd forint többletet jelent. A következő években is tovább emeltük 9 milliárd forinttal. Például a ’17-es, ’18-as emelés 14 ezer dolgozónak 35 ezer forintot jelentett átlagosan, és a tavalyi évben, a válság évében is megtettük, és ezt szeretnénk folytatni.

Ha önök a hatalom közelébe kerülnek, ez nagyon nagy veszélybe kerülne. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)