Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Kénytelen vagyok ebben a helyzetben is felhívni a figyelmet arra, hogy az a költségvetési módosítás, amit önök beterjesztettek, önmagában elfogadhatatlan, és a vitában elhangzott kisebbségi véleményünket munkamegosztásban képviselő asszonnyal fogjuk elmondani. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban, éppen ennek a költségvetésnek a vitájánál nemcsak a körülmények voltak furák, hiszen a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között láthatóan egy nagyon erős különbség jött létre, hanem azért is, mert a Költségvetési bizottság ülésén ezt a módosítást megelőző időszakra vonatkozóan többször kezdeményeztünk olyan ülésezést, amely előkészíthette volna ennek a módosításnak az elfogadását, illetve megértését, hiszen a 2020-as év, vala-mennyien tudjuk és értjük, különleges év volt, hiszen különleges helyzet alakult ki a veszélyhelyzet keretében zajló kormányzással, és különleges a tekintetben, ahogy a kormány ezt megoldotta. Bár tartok tőle, hogy a „különleges” szó talán túl pozitívan hangzik ahhoz a teljesítményhez képest, amit e tekintetben produkáltak.

Szükség lett volna arra, hogy önmagában a 2020. évi helyzetről 2021-ben, éppen az Európai Unió által adott lehetőségek nyomán egy általános áttekintésre legyen lehetőség, ezért ezt a Költségvetési bizottság elnökeként ellenzéki képviselőkkel közösen kezdeményeztük, de elutasították. Majd egyébként, láss csodát ‑ engedjék meg, hogy ehhez a napirendhez hozzátegyem ‑, ma az európai ügyekkel foglalkozó bizottság volt, amely tárgyalta ezt a korábbi témafelvetésünket.

Így összességében kénytelenek vagyunk azt a kisebbségi véleményünket, kisebbségben maradt véleményünket megfogalmazni, amely alapján, nyugodtan mondhatom, hogy ez a törvénymódosítás nemhogy lehetőséget teremtett volna és jobbá tette volna a tekintetben, hogy a kormányzat gazdálkodása, költségvetése átláthatóbbá vált volna, ennek pontosan az ellenkezője az igaz: az Országgyűlésnek nemhogy valós döntési, ellenőrzési lehetőséget biztosítottak volna, de még az informálódásra való jogot is egyébként lényegében negligálták.

A kormányzat által előterjesztett költségvetési bevételekre, kiadásokra és a hiányra vonatkozó pénzforgalmi előirányzatok nem felelnek meg a ténylegesen várható, a kormányzat saját maga által prognosztizált összegeknek sem, így maga a prognózis is egyébként csak a Költségvetési Tanács figyelemfelhívása, mondhatnám, felszólítása után került be. Éppen ezért összességében véve második ilyen megállapításként nyugodtan mondhatom, ahogy kisebbségi véleményként is megfogalmaztuk, a stabilitási törvény instabilitási törvénnyé vált, hiszen a stabilitási törvény veszélyhelyzet idejére történt, fékek beépítése nélküli felfüggesztése, amit a kormány, illetve a miniszterelnök saját hatáskörben elintézett, így a jog ismételt, politika előtti igazság szerinti meghajlását jelenti, a Pénzügyminisztérium behódolt a politika szándékainak.

Ha ezt a helyzetet veszélyhelyzet elhárítására és annak csökkentésére használták volna csak, akkor még azt mondom, hogy van miről beszélni, bár az elmúlt időszak tapasztalatai alapján pontosan tudjuk, hogy ezzel önök visszaéltek, és az elmúlt év, a 2021. évi kezdés is, nyugodtan mondhatjuk, ezzel a visszaéléssel telt el.

Ráadásul költségvetési szempontból a GDP-arányos államadósság 80 százalék alá szorítását a kormány láthatóan trükkös módszerekkel érte el, a 2021. évi költségvetésben, a módosító javaslatban a GDP nyilvántartását többféle számmal mutatják be. A törvényjavaslatból, éppen ezen okból is mondom, hiányzik a reális múltelemzés, nincs bemutatva a tavalyi időszak regionálisan is gyenge magyar teljesítménye.

És még további elemeket szeretnék majd kiemelni és elmondani ahhoz, hogy ez a költségvetés ebben a formában miért elfogadhatatlan. És ezen nem sokat enyhít az, hogy az Európai Unióban kiugróan magas a beruházási ráta, amire egyébként a kormány fókuszált, de tudjuk, hogy eközben pedig cserben hagyta az embereket, a munkavállalók munkahelymegtartása lehetőségét nem segítették, éppen ezért hiába próbálnak előre menekülni, az emberek hátára állva, azon próbálnak építkezni. Végtelenül dühítő, hogy mindezt úgy teszik, hogy presztízsberuházásokat építenek, folytatnak, lényegében az önökhöz, a kormányhoz lojális tulajdonosi csoportok építési beruházásait szolgálják ki, és ennek nincs köze ahhoz, hogy egyébként a válságkezelést szolgáló költségvetésről beszélhetnénk.

Tehát összességében változatlanul átláthatatlan, a kormányzat által egyébként jelentős részben eltitkolt költségvetési folyamatokat feltételezek én magam továbbra is, szinte teljesen átláthatatlanná vált a Fidesz-kormány időszakában. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét lényegében megszüntették, és rendre az önök számára bevált, mármint önök által elfogadott módszer az éjszakai kormányhatározatok kihirdetése és ezen keresztül történő átcsoportosítások biztosítása. Ezen a 2021-es időszakban sem voltak hajlandók módosítani; még egy ilyen időszakban sem, amikor, azt gondolom, indokolt lett volna egy sokkal szélesebb körű tájékoztatás, államtitkár úr, hiszen amikor azt említettem, hogy a parlament elől gyakorlatilag kivonták ezt a döntéshozatalt, ilyen időszakban is ezt a módszert használják.

Folytatják az éves költségvetések tavaszi elfogadásának gyakorlatát.

(21.00)

Azt hiszem, ugyanúgy homokra építik az egészet, hiszen 2020-szal nem számoltak el, 2021-et éppen most módosítják, de lelkesen benyújtották a 2022. évit, amely ebből a szempontból ugyanígy ennek a sorsára jut, hiszen ugyanolyan bizonytalanságban tartja, vagy inkább úgy mondom, szándékosan a parlament elől eltitkolják a valóságos folyamatokat.

Érdekes módon a 2021. évre várható nominális GDP nem egyezik meg, ahogy említettem, itt a különböző jelentésekben, hiszen a 2021. évi költségvetést módosító javaslatban 51 617 milliárd forint van, míg a másik helyen pedig 51 348 milliárd forint van. Elvileg is nagyon furcsa, hogy a magyar gazdaságról egy időben készülő két kulcsfontosságú jelentésben különböző számokat szerepeltetnek. Azt gondolom, ezt azért teszik egyébként, mert tulajdonképpen az államadóssággal trükközve szeretnék bemutatni, hogy 80 százalék alá tudják vinni, holott ez egyébként nem lehetséges, és nem is tudják megoldani.

Ez nemcsak PR-szempontból fontos önöknek, úgy látom, hogy 80 százalék alatt tudják ezt mondani, de én úgy gondolom, hogy a 2020. évi 80,4 százalékhoz képest ‑ ugye, ami történelmi méretű, soha nem volt ekkora államadósság ‑ ezt próbálják meg önök politikailag legalábbis az önök számára elfogadhatóvá tenni. Emellett, ha figyelembe vesszük, hogy a 2021. évi államadósság a 2020. év végi 365 forintos euróval szemben 360,9 forintos euróval, vagyis 1 százalékos erősödéssel számol, ami ilyen szempontból csökkenti az államadósság forintban kifejezett értékét, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a GDP-arányos államadósság tényleges csökkentése az önök ezen módszerével szinte lehetetlen. De mivel választási év van, ezért, úgy tűnik, azt a megrendelést kapták, hogy bizonyítani kell a 80 százalék alatti GDP-arányos államadósságot, és ennek akarnak megfelelni, és ez még akkor is így van, ha egyébként a különösen gyenge forinthoz képest önök valóban erősödésre várnak, illetve arra számítanak.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A módosított 2021. évi költségvetés prognózisa szerint a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya így aztán 3990 milliárd forint. Az európai módszertan szerint, ugye, 7,5 százalékhoz hasonló, de valószínűleg még ezt is meghaladó lesz. Ha ezt a korábbi számoknak vagy a korábbi számításnak megfelelően tesszük, akkor ez jóval magasabb, államtitkár úr, úgyhogy ennek alapján azt gondolom, hogy a 2021. évi GDP-arányos államadósság ilyen módon nem lesz csökkenthető.

Talán még egyetlen gondolatot szeretnék hozzátenni, amit korábban el is mondtunk, és ahogy említettem itt a bevezetőmben: az erőltetett beruházásnövelést. A módosító javaslat általános indokolása szerint a magyar beruházási ráta tavaly a második legnagyobb volt az Európai Unióban, lényegesen felette van a visegrádi országokénak, de ezt az emberek kárára tették, és ilyen módon, úgy tűnik, ezt folytatni is kívánják.

Mindezek ismeretében gazdaságilag e pillanatban nem indokolatlan a kormányzati bejelentés, hogy Magyarország egyelőre nem kéri egyébként, úgy látom, a Helyreállítási Alap minden euróját, hiszen igazából nincs is szükségük rá, de úgy látszik, ehhez képest önöknek fontosabb, hogy a drágábban felvett devizahitellel akarják finanszírozni, hiszen akkor másként kell ilyen módon elszámolniuk, és ebből a szempontból próbálják ezt a menekülőutat is figyelembe venni.

Összességében véve tehát a sajnálatos módon kisebbségben maradt véleményünk azt mutatja, hogy az önök által előállított költségvetési módosító javaslat ilyen módon azonban nem támogatható, mert nem segíti sem a családokat, sem az embereket. Itt most feketén-fehéren látszik, hogy önök nem a veszélyhelyzet elhárítására használják fel azt a rengeteg forrást, amivel óriási hiányt terveznek erre az évre is, annak érdemi csökkentését nem is tűzték ki célul, hanem ehelyett, ahogy említettem, tovább erőltetik a múlt év végi indokolatlan pénzköltést, aminek, mint ahogy mondtam, nem volt köze ahhoz, amit a veszélyhelyzet egyébként indokolt volna.

Úgyhogy ennek alapján mi nem is fogjuk támogatni ezt a módosító javaslatot, amelyet önök beterjesztettek. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Bősz Anett tapsol.)