Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvényt érint ‑ ahogy hallhattuk az előbb is ‑, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt, illetve a magyar jelnyelvről szóló törvényt.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényhez kapcsolódó javaslatom esetén szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlékezzem róla, illetve felhívjam a figyelmet arra a tényre, hogy 1994 óta minden év áprilisának utolsó szerdáján ünnepeljük a vakvezető kutyák világnapját. Európában több mint száz éve folyik a vakvezető kutyák képzése. Főleg a világháborúban megvakult katonák miatt lettek ismertek a vakvezető kutyák, illetve a velük foglalkozó kiképzők. Magyarországon viszont csak 1978-ban indult el a vakvezető kutyák képzése, köszönhetően Rithnovszky Jánosnak, aki 21 éves korában, 1952-ben sérült meg egy aknarobbanás következtében, elvesztette a bal karját és a látását. Attól kezdve az egész életét a sorstársai megsegítésének szentelte.

Már 1961-ben megírta „A vakvezető kutya kiképzése” című könyvet, ezzel is megteremtve a vakvezető kutyák képzésének alapját Magyarországon. A képzés maga, ahogy említettem, 1978-ban indult el, és onnantól kezdve 2002-ig egyedül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége volt az a szervezet, aki ezzel a képzéssel foglalkozott. Azóta több alapítvány és civil szervezet is részt vesz a kutyák kiképzésében.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

1978 óta közel ezer kutyát képeztek ki. Jelenleg körülbelül 80 személy közlekedik vakvezető kutya segítségével, és több tucat kutya képzése van folyamatban jelenleg is. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos ez a terület, és mennyire fontos az önálló életvitelt segítő kutyák képzése Magyarországon.

A módosító javaslatom célja ennek az elősegítése, illetve a képzések szabályozása és pontosítása. A segítőkutya-képzések, illetve a kiképzők képzése területén fontos, hogy ne csak a vizsgáztatás, hanem a képzés egész folyamata legyen szabályozva, ehhez kérjük a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, illetve azt kérjük, hogy kapjon felhatalmazást az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotására, a szakmai képzés, illetve vizsgáztatás alkalmazhatóságának fejlesztése érdekében.

Ehhez hasonló javaslatot nyújtottam be a jelnyelvi törvény kapcsán is, az érdekvédelmi szervezet, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének javaslata alapján. Szintén javaslom, hogy a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok és a sikettolmácsok képzésének speciális követelményrendszerét és a szabályozási rendszerét, ugyanis az új szakképzési struktúrában csak a megfelelő szabályozással lehet ezt garantálni.

Áttérve a jelnyelvi törvényhez kapcsolódó többi módosító javaslatomra, érdemes egy picit visszatekintenünk. A magyar Országgyűlés 2007-ben egyhangúlag fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami egy nagy lökést adott ahhoz, hogy 2009-ben így egyhangúlag el tudtuk fogadni a magyar parlamentben a világ egyik, ha nem a legkomplexebb jelnyelvi törvényét.

(13.50)

A jelnyelvi törvénynek köszönhetően beindult a tolmácsszolgáltatás jelenlegi struktúrájának kiépítése, ami azóta is működik állami finanszírozás mellett. Ennek köszönhető a feliratozás kiszélesítése is. 2010 óta lépcsőzetesen emelkedő óraszámokkal elértük azt, hogy napjainkra már majdnem egész nap feliratozással mennek a tévéműsorok.

Nagy előrelépés volt 2011-ben az, amikor az Alaptörvénybe bekerült a magyar jelnyelv védelme mint a magyar kultúra része. Óriási ugrás volt a magyar siket és nagyothalló személyek életében, amikor beindult az úgynevezett KONTAKT videós alapú jelnyelvitolmács-szolgáltatás. Ez egy óriási életminőség-javulást eredményezett a mi közösségünkben.

A legutóbbi fontos mérföldkő pedig tavaly történt a jelnyelvi törvény módosítása által, amikor lehetővé tettük mindannyian ‑ egyhangú szavazatunk mellett ‑, hogy 2021. július 1-jétől lehetőség nyíljon a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni, vagyis bárki, aki magyar jelnyelvet tanul, és szeretne nyelvvizsgázni belőle, az eddigi rendszer helyett most már ugyanolyan értékű nyelvvizsgát tehet ebből a nyelvből is, mint bármely más idegen nyelvből.

Rátérve a módosító javaslatom egyik legfontosabb elemére: hogyha megnézzük a mostani szabályozást, az arra jogosult ügyfél, siket vagy nagyhalló jelnyelvhasználó személy egy évben 120 órányi térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatásra jogosult. Emellett speciális órakeretre is jogosult lehet. Jelenleg ez úgy néz ki az oktatás területén, hogy a középiskolában tanulók esetén 120 óra/tanév, felsőoktatási hallgató esetén 60 óra/szemeszter, felnőttképzés esetében pedig a képzés teljes óraszámának 20 százaléka erejéig lehet igényelni térítésmentesen tolmácsszolgáltatást.

Azt látjuk, hogy a jelenlegi szabályozásban nem szerepel az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatásban részt vevő gyermek. Az egyéni alapórakereten felül erre nem biztosít a törvény pluszórakeretet. Az elmúlt 11 év tapasztalata alapján és az érdekvédelmi szervezetek, illetve a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének javaslata alapján megérett a helyzet a változtatásra.

Csak egy példát szeretnék mondani. Ha megnézünk például egy első osztályos hallássérült tanulót, aki integráltan tanul, neki körülbelül hetente 24 tanórája van, ami azt jelenti, hogy egy tanévben 860 tanórán vesz részt. Ugyanakkor az egyén órakerete, ami a tolmácsszolgálathoz kapcsolódik, 120 óra. Ha úgy számoljuk, hogy egy tanóra 45 perc, abból kiindulva kiszámolható, hogy 160 tanórán tud tolmácsolással részt venni. 700 tanórára viszont nem tud tolmácsolást igénybe venni. Természetesen az is igaz, hogy nem minden tanórára kell tolmács, testnevelés- vagy énekórán nyilván nem szükséges, énekből felmentést is kapnak egyébként, de az is belátható, hogy a 120 óra nem elegendő egy tanévre.

Mindezt, az elmondottakat, illetve a SINOSZ javaslatait figyelembe véve a módosító javaslatom kétlépcsős emelést javasol. A kétlépcsős emelés időpontjai 2022. január 1-je és 2023. július 1-je. Az óvodai nevelésben első lépésben 150 óra/év, második lépcsőben pedig 200 óra/nevelési év lenne az emelés, az általános és középiskolában 300, illetve 400 óra lenne a biztosított időkeret, a felsőoktatás nappali tagozata esetén 150 óra, illetve 200 óra/szemeszter, a felsőoktatás levelező tagozata esetén pedig 100 óra szemeszterenként.

A felnőttképzés esetében pedig a 20 százalékról 40 százalékra, majd 60 százalékra emelkedne az órakeret. Nagyon fontos új javaslat még, hogy a foglalkoztatás területén lehessen az egyéni órakereten felül plusz 50 órát igényelni évente azoknak a személyeknek, akik például egyéni vállalkozóként dolgoznak, vagy saját vállalkozásukban foglalkoztatnak munkavállalókat. Ha tehát a munkaadó nem biztosít a hallássérült munkavállalónak tolmácsolást, akkor ezeknek a személyeknek, dolgozóknak legyen lehetőségük plusz 50 órányi tolmácsolást igénybe venni ezáltal. A siketvakok esetében a speciális kommunikáció szempontjai miatt emelnénk 30 órányi tolmácsolási lehetőséget.

Ahogy a nyelvvizsga esetében is nagyon fontos volt, elsősorban foglalkoztatás szempontjából, a jelenlegi módosítás pedig az óvodai és általános iskolai képzés szempontjából kiemelten fontos, illetve a gyerekek szüleinek is fontos ez, nagy előrelépés lenne számukra az önálló életvitelük minőségének javítása érdekében; illetve ezáltal nagyobb esélyük lesz a magasabb iskolázottság, képzettség megszerzésére.

Ha visszanézek, 25 évvel ezelőtt, amikor én jártam jogi egyetemre, akkor a két kezemen meg tudtam számolni, hogy hány hallássérült személy tanul a felsőoktatásban. Most a 2017. évi adatok szerint 216 hallássérült hallgató tanul a felsőoktatási intézményekben. Ez a szám azóta, biztos vagyok benne, hogy nőtt is, tehát látható a fejlődés, és látható a folyamatos növekedés e tekintetben.

Biztos vagyok abban, hogy ez a javaslat továbbviszi ezt az ügyet. Ehhez kérem minden frakció támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)