Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ezt a vitát elkezdtük ‑ amit nem is vitának szántunk ‑, amikor ezt az előterjesztést elkezdtük itt, a Ház falai között tárgyalni, én úgy gondoltam, hogy egy, talán mondhatnám azt, hogy indulattól mentes vitának leszünk a részesei. Ezt azért egy-két hozzászóló részéről itt jelentős részben nem kaptuk vissza. Ugyanakkor egy fontos reakciót feltétlenül kell tennem, és nem is a felszólalások időrendje sorában, hanem a legutoljára hozzászóló Vadai képviselőtársunk utolsó gondolatsorára, hogy miért fontos nekünk a nemzeti vagyon.

Szeretném a tisztelt képviselő asszony figyelmét felhívni arra, hogy a polgári kormányzatnak az első szempont mindig az volt, hogy a nemzeti vagyon megmaradjon és működőképes legyen. Ugyanígy a termőföld védelmében is szeretném hangsúlyozni, hogy ha önök bármit is mondanak ezzel kapcsolatban, azt határozottan vissza kell utasítanom, mert nincs igazságtartalma. S az, hogy a jövőben gondolkodunk, a jövő generációjának akarunk biztonságot, kiszámíthatóságot és nem utolsósorban biztos megélhetést a magyar termőföldből biztosítani, erre is megvannak nemcsak a konkrét javaslataink, hanem ma már gyakorlati példáink, amelyekkel ezt el tudjuk érni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megpróbáljak, amennyire lehetséges a rendelkezésemre álló rövid időben, reagálni a felszólalásokra.

Horváth István képviselőtársamnak azokkal a felvetéseivel, amelyeket itt elmondott, jelentős részben, de nemcsak jelentős részben, hanem mindben megegyezhetünk és mind elfogadhatjuk. Itt inkább egy rövid megjegyzésem van. A pandémiával kapcsolatban a vetőmagminőségre tett utalását szeretném megerősíteni. Általában olyan példákat szoktam minden egyes vitában vagy beszélgetésben felhozni, s nemcsak a politikai, hanem a magánéletemben is, ami személyes tapasztalatból indul ki.

Az elmúlt év tavaszán ebben az időszakban, amikor márciusban a pandémia letaglózott bennünket, mindenki elszaladgált, mindenki elment a kertészeti áruházakba, boltokba, vetőmagboltba, s gyakorlatilag bevásárolt mindenki mindent. Akkor döbbent rá szerintem nagyon sok kertész, kiskertész, amikor eltelt egy hónap, másfél hónap, és a fekete földön a sorok nélküli talajt találta, nem pedig a kikelt növényeket. Ezzel személyesen én is így jártam, habár ez számomra szakmailag egy figyelmetlenségből fakadt, mert meg kellett volna nézni annak a kis doboznak vagy zacskónak a hátulján, hogy a szavatossága mikor jár le.

Én aztán végigmentem jó pár üzleten és megállapítottam, s meg is erősítettek ebben, hogy a lakosság gyakorlatilag a létező összes vetőmagot, ami létezett – tök mindegy, bocsánat a kifejezésért, hogy mi volt ‑, kivitte ezekből az üzletekből, és a kereskedők a lejárt szavatosságú vetőmagokat is ugyanúgy eladták. Majd csodálkoztunk, személy szerint én is, hogy csak egy-két szem borsó kelt ki a borsóvetésből. Éppen ez a kérdés, hogy milyen fontos az, hogy milyen minőségben, milyen bizonylattal és milyen biztonsággal tudjuk ezeket a szaporítóanyagokat és vetőmagokat nemcsak előállítani, de forgalomba hozni, és később a kertészkedők és mindenki számára, minden mezőgazdaságban dolgozó gazda számára egy alapvető biztonságot adni. Mert ez ugyanaz, mint egy tenyészállat, ugyanaz, mint egy vetőmag. Ha van jó vetőmagom, szaporítóanyagom, akkor a gazdálkodásomnak az egyik alapfeltétele biztosítható. Éppen ezért fontos az a kitétel és azok a gondolatok, amiket ezzel kapcsolatban Horváth István képviselőtársam is elmondott, és én ezt csak megerősíteni szeretném.

Annak pedig, hogy több százezer hektár került ki az elmúlt harminc év során a mezőgazdasági művelésből, részben örülhetünk, de mint mezőgazdászok, az agráriumban élők természetesen sajnáljuk ezt, mert ezeknek a területeknek a nagy része, ahogy az előbb is és már korábban is említettem, jelentős részben az infrastruktúra fejlesztését szolgálta. Ez pedig hozzájárul az életminőségünk javulásához, hozzájárul a mindennapjaink jobbá tételéhez. Természetesen jó lenne ezt elkerülni, de azt hiszem, hogy ez képtelenség. Aki a gyakorlatban él és látja az országot, látja a vidéket, látja a fővárost, látja azt is, hogy a területnövekedések, agglomerációk, ipari parkok, lakóparkok jelentős részben agrárterületeket, mezőgazdasági területeket vesznek el.

A parlagfűről. Sok áttétel van ‑ bocsánat a kifejezésért ‑ a képviselők felszólalásában, és nagyon sokan hasonló gondolatokat vetettek fel. Természetesen ebből a salátatörvényből fakad, hogy ilyen sokrétűek a kérdések, de mégis azonos módon próbáltak bizonyos kérdéseket feltenni. Ilyen például a parlagfű kérdése, ami még nincs itt, de nem is olyan sokára megjön ez a szezon is, nemcsak a fagyok múlnak el, hanem egyik pillanatról a másikra bejön a parlagfűfertőzés is. Úgy gondolom, hogy ebben rendkívül sokat tett a kormányzat, rendkívül sokat tettek a gazdák, a gazdálkodók. Ugyanakkor, ha végignézünk ‑ s nem az önkormányzatokat akarom bántani, de nem bírom ezt megkerülni a gondolatomban ‑, meggyőződésem, hogy nem a mezőgazdaságban van a legnagyobb parlagfűfertőzés az országban. Ezt határozottan vissza kell utasítanom. Lehet, hogy van egy-két gazda, egy-két gazdálkodó, akik nem tudják a tábla szélét fertőtleníteni, nem tudnak gyommentes állományt biztosítani, ezt nem tartom kizártnak, de tessék már körbemenni Budapest környékén ‑ nem is megyek messzebbre ‑, és azt látjuk, hogy elhagyott területek, útszélek, vasútoldalak, árokpartok, építetlen, beépítetlen telkek sorozata van.

(13.30)

Érdekes módon azért senkit se büntetnek meg? Csak a mezőgazdaságban gazdálkodókat? Jó lenne, ha ezt a területet is végignéznék, és nem egyszerűen csak az agráriumra húznák rá a parlagfűtörténetet, ezeknek a területeknek a tulajdonosait, gazdáit ugyanolyan módon kérjék számon. Én ezt határozottan mondom, hogy a mezőgazdaság részéről vissza tudom utasítani, mert tudom, hogy az agráriumban megpróbálnak mindent megtenni, hogy minél kevesebb fertőzés legyen. Alapvető célja a gazdának, mert ez egy olyan gyomfaj, amely elnyomja a kultúrnövényt, és termése is kevesebb lesz, ha nagyon egyszerűen le akarom fordítani ezt a kérdést.

Tehát én arra hívnám fel tisztelt képviselő asszony figyelmét is, hogy erre is figyeljen oda. Annyi kérdést szokott feltenni az Agrárminisztérium vezetőinek, hogy már majd’ egy osztály az ön kérdéseire válaszol hetente, naponta. (Dr. Vadai Ágnes széttárja karjait.) Jobb lenne, ha inkább ebben is egy kicsit eljárna a főváros felé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az állatorvosi képzéssel kapcsolatban azok a gondolatok mind helytállók, és az a szabályozás is meg fog felelni mindenféle szempontból.

Magyar Zoltán képviselő úr ‑ nem gondolom, hogy minden egyes gondolatsorra válaszolok ‑ az agrárkárenyhítési alap emelésére azt mondja, hogy újabb adóemelés. Képviselő úr, lehet, hogy önök másban nem tudnak gondolkodni, csak adóemelésben, de ez nem adóemelés, ez egy díjtétel, tíz éve nem változott. Érdekes módon az utóbbi években úgymond annyi kár keletkezett, amihez szükséges egy bizonyos emelés, ez elkerülhetetlen. De ez nem adó, ez egy hozzájárulás, hogy ha én kárt szenvedek el, akkor biztonságosan kapjam vissza annak az elszenvedett kárnak bizonyos összegét.

És akkor, amikor a kárenyhítési alapról beszélünk, tudjuk azt, hogy az elmúlt években, főleg az elmúlt évben ‑ szerintem idén is lehet még gond ebből, nem akarok vészjósló lenni a tavaszi fagykárok miatt ‑ sokkal nagyobb kár keletkezett, mint amekkora összeg a kárenyhítési alapban volt. A kárenyhítési alap egyik részét befizeti a gazdálkodó, a másik részét hozzáadja az állam. Ezt, gondolom, ön is tudja nagyon jól. És kimerült a kasza, ha fogalmazhatok így. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon.) Kimerült a kassza, igen, mert így van meghatározva a törvényben, kezicsókolom! (Dr. Vadai Ágnes: Szerintem Mészáros Lőrinc…) Hagyja már ezt a Mészáros Lőrincet mindig itt! (Dr. Vadai Ágnes: Nem!) Most agráriumról beszélünk! Engedje már meg, hogy válaszoljak a kérdésekre, és ne Mészáros Lőrincezzen itt állandóan!

(Földi László elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

A tegnapi nappal kapcsolatban szeretnék itt is a kárenyhítési alappal kapcsolatban… ‑ és visszatérve Horváth képviselőtársam gondolatára, hogy mennyire fontos az, milyen alapanyagokkal, milyen oltványokkal, milyen vetőmaggal dolgozunk. A tegnapi nap főleg a tavaszi fagykárra vonatkoztatva a minisztériumban tartottunk gyümölcsfa-nemesítőkkel és ebben érdekeltekkel egy tanácskozást, hogy ezeknek a fagykároknak, amelyek az utóbbi években ilyen drasztikusan ránk törtek, hogyan lehet, azt nem mondom, hogy kivédeni, de a hatását tompítani. A szakemberek véleményét kikérve, amit meg szoktunk tenni, és ebben is szeretném visszautasítani azokat a gondolatokat, hogy mi nem kérjük ki a szakma véleményét, nem tartjuk magunkat minden egyes témában okosnak, tehát kikérve ezeknek a nagyszerű szakembereknek a véleményét, el kell hogy mondjam, itt derült ki, hogy a sárgabaracktermő területnek egy jelentős része ezen a tavaszon elfagyott. De miért fagyott el? A hideg miatt? Igen, persze, azt mondjuk, hogy a fagy miatt.

De van egy másik oka is: az elmúlt húsz évben gyakorlatilag sárgabarack-nemesítés már nincs az országban. Behozzuk a mediterrán fajtákat, megbolondítják a termelőket, hogy ezek a mediterrán fajták gyönyörűek, nagyok s a többi, csak éppen nem bír ki mínusz 4 foknál többet, kész, vége. Gyakorlatilag átrendeződött a piac. Ezt csak azért mondom, hogy mennyire fontos a szakmát bevonni. Éppen ezért az agrárkormányzat bizonyos veszélyeztetett növényféléknél vagy akár gyümölcsféléknél is egy nemesítési programot indít el, ami nagyon hosszú távú, mert öt év alatt nem lehet eredményeket elérni, de mégis bevonni azokat a fajtákat, bevonni azokat a fajokat, amelyekkel egy későbbi virágzással ki tudjuk védeni ezeket a károkat. Ezért fontos a kárenyhítési alap, ezért kell mindannyiunknak úgymond egy picivel többet hozzá is tenni.

A légügyi kérdésekkel kapcsolatban, amit fölvetett, képviselő úr. Engedje meg, hogy határozottabban válaszoljak erre, és idézzek egy gondolatot: „A repülésmeteorológiai szolgáltatás rendjének megváltoztatását megelőzően alapos, körültekintő előkészületek történtek, több mint féléves teljes körű vizsgálat került végrehajtásra. A HungaroControl és az OMSZ” ‑ tehát az Országos Meteorológiai Szolgálat ‑ „együttesen külső szakértők bevonásával műszaki, gazdasági, repülésmeteorológiai és repülésbiztonsági szempontokat megvizsgálva döntött a repülésmeteorológiai szolgáltatások egységesítése mellett. Az átálláshoz szükséges feladatokról, kötelezettségekről részletes dokumentáció született.” Én úgy gondolom, nem a szakszervezet dolga az, hogy ezeket a szakmai kérdéseket elbírálja, hanem a szakemberek feladata. Ön egy szakszervezeti beadványra hivatkozott, kérem, hogy megfelelő módon kezelje ezt a kérdést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Napelempark, ezt mindenki felvetette. Számomra is fájó pont volt, hogy mindenütt lehetett napelemparkokat létesíteni, ott is, ahol igazán jó termőföldterületek vannak. Ez, hogy most már 15 aranykorona alatti termőföldön tudunk napelemparkot és megfelelően kiépített távvezetéket ‑ ugye, ez még egy másik kérdés ‑ létesíteni, úgy gondolom, egy óriási előrelépés, és pont a termőföld védelmét szolgálja.

Hogy a barnamezős területek és a napelemparkok építése között nincs átfedés, ebben van némi igazság, ezt én nem vitatom el, de egyértelműen arra kell törekednünk, ha lehetséges, akkor a 15 aranykorona alatti ‑ vagy én még 10 alá is elmennék szívesen ‑ területek hasznosítására és valóban a barnamezős területek hasznosítására. De ott viszont van egy másik probléma, erre csak szeretném felhívni a figyelmét képviselő úrnak, a barnamezős területeknek van rehabilitációja, egy visszaállítása, az esetleges szennyeződések megszüntetése vagy romok eltakarításának a költsége egy új feladatot, egy új témát jelenthet. De természetesen ebben jelentős részben a barnamezős területeket is hosszú távon figyelembe kell venni.

Ön hivatkozott arra, ezért csak a figyelmét szeretném felhívni, hogy majd ad be módosító indítványokat. Szeretném a figyelmébe ajánlani, és sajnálatomat kifejezni, hogy tegnap, csütörtökön ennek a határideje lejárt.

Nacsa képviselőtársamnak köszönöm a támogatást a KDNP részéről. Ő is a generációváltást, a fiatalok számára az agrárium vonzóvá tételét és az élelmiszer-biztonság vonatkozásában kiszámítható feltételeket határozta meg. Köszönöm a támogatást és a gondolatait.

Varga László képviselő úr azt mondja, hogy nem támogatják. Ő jónak ítéli az agrárium munkáját, köszönjük szépen az elismerését, de most nem ez a helyzet. Hogy mi a helyzet, azt tőle kellene megkérdezni, ezt nem tudom, hogy egyik pillanatról a másikra miért változik. Azért, mert egy salátatörvény pont beterjesztésre kerül annak érdekében, hogy bizonyos törvényeknél finomítsunk, kiegyensúlyozzunk, esetleges korábbi, úgymond a gyakorlati élet által hozott új feltételekhez igazodjunk? Én úgy gondolom, ez egy természetes dolog, hogy ezeket a törvényeket néha hozzá kell igazítani a mindennapos problémák kijavításához. Én nem hiszem, hogy ebben kivetnivalót kell keresni, igaz, hogy a parlament színfalai mögött ez már sajnos bevett szokás. Ő azt mondta, hogy szkeptikus a módosításokkal kapcsolatban, reméljük, hogy majd megváltozik a véleménye.

Többen felvetették az Agrárkamara és az Agrárminisztérium közötti kapcsolatot. Szeretném mondani, hogy ez a kapcsolat teljesen szakmai, jó kapcsolat. Azokban a felvetésekben mindig ilyen szurkapiszkát érzek, amikor szeretnék a két szervezetet úgymond egymás ellen uszítani és egymás ellen kijátszani.

(13.40)

Ezt én határozottan mondom, hogy ebben semmiféle igazságtartalom nincs. Inkább talán az van, hogy szeretnék az ellenzéki pártok, hogy ez az összhang, amiből nagyszerű munkakapcsolat van, ne működjék úgy, ahogy ennek működnie kell. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Igen, mindjárt mondom…

Schmuck képviselő asszonyra szeretnék néhány reagálást tenni. Szintén a napelemparkokból indult ki ő is. Azt mondja, hogy termőföldvédelmi kérdések, beruházások; itt szintén azt mondja, hogy tízszeresére növeli a földvédelmi járulékot. Ez nem adó, ezt szeretném mondani, tehát ezt szintén szeretném visszautasítani. És itt van egy kormányrendelet, a 474/2013-as kormányrendelet, ami meghatározza az általa felvázolt elővásárlási joggal kapcsolatos kérdéseket.

Erdőtelepítéssel kapcsolatban azért fontos szerintem megemlítenem, hogy egy soha nem látott országos fásítási és erdőtelepítési program van az országban; aki ezt nem veszi észre... Aki nem járja a vidéket, az persze természetesen ezt nem tudja, de azt azért el kell mondjam, hogyha végigjárjuk a falvakat, a kisebb településeket, több mint ezer településen indult be a települések fásítási programja, a babafásítástól kezdve a babaprogramon át a különböző erdőgazdálkodóknak a megduplázott támogatásán keresztül a magán-erdőgazdálkodók is nagymértékben beleálltak, ha szabad így fogalmaznom, ebbe a rendszerbe, és rendkívül sokat tesznek a magyar erdősültség, a magyar erdőterületek növelése érdekében.

Az almával kapcsolatban, amit felvetett Schmuck képviselőtársam, azt javaslom, hogy pontosan olvassa el a törvényt.

Vadai képviselő asszonynak néhány reakció, habár itt már tettem többféle utalást erre. Hogy milyen nagy változásokat okoz a salátatörvény: ön is tudja, hogy ez nem így van. Hogy több háttérszámításra, információra lenne szükség. Ahogy a legelőször már elmondtam, úgy gondolom, hogy ön nagyon sok ilyen háttér-információt megkap a naponta feltett egy-két kérdéséből, tisztelt képviselő asszony. Folyamatos információ szerintem az ellenzéki parlamenti képviselők közül önnél van a legtöbb, ezt szeretném kijelenteni. De azt hiszem, ezt nem is vitatja, tisztelt képviselő asszony. (Dr. Vadai Ágnes: Nem is ezt mondtam…) Jó, köszönöm szépen.

Földminősítési díj. Felvetette ezt a 220 ezer forintot. Itt azért szeretnék pontosítani. A földminősítési eljárásnak 220 ezer forint a felső határa. Szeretném pontosítani, hogy 50-100 ezer négyzetméter között 36 ezer forint, minden megkezdett 100 ezer négyzetméter után 20 ezer forint, így 100 hektár után összesen durván 220 ezer forint. Tehát mértékhez van kötve, a 100 hektár maximumhoz. Ezt csak pontosításképpen.

És hogy működik‑e az osztóprogram, ez volt egy másik sarkalatos kérdése. Készen van az osztóprogram, a vészhelyzet miatt sajnos még mindig nem bírtuk elindítani, egypár nap türelmet kérünk, és indulni fog a program.

A politikai megjegyzéseit, amit az Agrárminisztériummal és a törvénnyel kapcsolatban feltett, ez legyen az ön személyes joga, amit a minisztérium részéről határozottan visszautasítok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)