Fülöp Attila

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid időn belül most már a második alkalom, hogy a jelnyelvről szóló törvénnyel kapcsolatos módosítást tárgyalja a parlament, és mint ahogy azt Tapolczai Gergely képviselő úr az előbb elmondta, mindannyiunk számára ismert, mindannyiunk előtt ismert az, hogy a jelnyelvi törvény létrejötte hosszabb fejlődési folyamat után jött létre.

Mérföldkő volt az is ‑ mint ahogy elhangzott ‑, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely tartalmazza a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket, és biztosítja a fogyatékossággal élők, így a hallássérült és a siketvak személyek számára a mindennapjaikhoz szükséges jelnyelv használatát, jelentős mértékben javítva ezáltal az életszínvonalukat.

Annak a pillanatnak is már több mint egy évtizede, amikor a jelnyelvi törvény általános vitájában Kósa Ádám képviselő úr itt a parlamentben elsőként szólalt fel magyar jelnyelven. Ezt követően egy olyan törvény került elfogadásra, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket, óriási lépést téve ezáltal a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja felé. Az Országgyűlés tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta ezt.

Újabb döntő lépés következett 2011-ben, merthogy ekkor Magyarország azon kevés államok sorába lépett, amely alaptörvényben rögzítette, hogy a jelnyelvet a nemzeti kultúra részének tekinti, és ennek megfelelő védelemben részesíti.

Magyarországon több mint 70 ezer siket és nagyothalló ember él. Régi álmuk és törekvésük, hogy az őket megillető kommunikációs jogokat teljeskörűen gyakorolhassák. A jelnyelvi törvény kötelező állami feladattá tette a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatás finanszírozását és a televíziós műsorok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolását.

(14.00)

Számukra nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze. A siket emberek számára a jelnyelv alkotja kommunikációjuk és kultúrájuk alapját. Ez az a csatorna, amelyen anyanyelvi szinten képesek gondolataikat és érzelmeiket kifejezni, és amelyen keresztül a legkönnyebben és legbiztosabban juthatnak információhoz. A siket személyek oktatáshoz, kultúrához és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése ezért nagyrészt a jelnyelv használatának jogi szabályozásával biztosítható, egy olyan jelnyelvi törvény elfogadásával, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket. Magyarország hatalmas lépést tett a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja megteremtése felé.

Tisztelt Ház! Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt képviselő urak szinte pontosan egy évvel ezelőtt már benyújtottak egy javaslatcsomagot a törvény módosításához. A tavalyi módosítás egyik legfontosabb és legszimbolikusabb elemét az előbb képviselő úr kiemelte, ez pedig az volt, amikor a jelnyelvről most már nyelvvizsgának megfelelő, államilag elismert nyelvvizsgaként történő elismerésre is lehetőség van.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A most önök előtt fekvő előterjesztés újabb indítvány a hallássérült embereket megillető kommunikációs jogok széles körű biztosítása érdekében. A jelenlegi módosítás elvi, elsődleges célja, hogy a siket és nagyothalló emberek azonos eséllyel férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz, hogy szükségleteik szerint jussanak hozzá a színvonalas oktatáshoz, szakképzéshez és szakmai képzésekhez, ezáltal beléphessenek a nyílt munkaerőpiacra, és minden téren képesek legyenek életük önálló irányítására.

A törvényjavaslatban a fentieken túl egyrészt a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, másrészt pedig a jelnyelvi törvény tekintetében felhatalmazó rendelkezések hatályba léptetésére is sor kerül, így a segítőkutya-kiképzésnek, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályaira, valamint a segítőkutya-kiképzést végző személyek szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó képzések, illetve a jelnyelvitolmács- és siketjelnyelvitolmács-képzés miniszteri rendeleti szintű szabályainak megalkotásához teremti meg a javaslat a törvényi felhatalmazást.

Mint ahogy elhangzott, a törvényjavaslat értelmében az egyéni órakeretek biztosításával, illetve a már meglévő órakeretek megemelésével elérhető, hogy a siket gyermekek integráltan bekapcsolódhassanak a köznevelés rendszerébe, és tanulmányaik során a kommunikációs akadályok miatt ne szenvedjenek hátrányt már óvodás- és kisiskoláskoruktól kezdve. A már meglévő időkeretek további emelése elősegíti a magasabb évfolyamokon való minőségibb oktatást és a tananyagok magasabb szintű befogadását.

Az évi 120 óra személyenkénti alapidőkereten felüli többletóraszám biztosítása indokolt azon siket és nagyothalló személyek számára is, akik a munka világához kapcsolódnak, hiszen a pontos, jó minőségű munkavégzés alapvető feltétele a munkafeladatot kiadó és a feladatot elvégző munkatársak vagy a munkafeladatot megrendelő vevő és a feladatot ellátó vállalkozó egyértelmű kommunikációja. Siketvak személyek részére gyakorta szükséges egy megelőző rehabilitációs folyamat, mely során kiválasztható a megfelelő speciális kommunikációs módszer. Ebben a megelőző folyamatban is szükséges a jelnyelvi tolmács bevonása, az óraszám növelése, a munkavégzés és a speciális kommunikációs rendszerek többletidőigényét ismerje el.

Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett hallássérült honfitársaink életének akadálymentesítése és a jelnyelv védelme iránt. Legfőbb feladatának tartja, hogy biztosítsa minden fogyatékossággal élő számára a teljes élet lehetőségét. A fogyatékossággal élő emberek nem jótékonyságra számítanak, hanem egyenrangú tagjai kívánnak lenni társadalmunknak. A kormány olyan társadalomért dolgozik, amelyben fogyatékos és ép ember egyaránt megtalálja a helyét. Abban hiszünk, hogy az aktív párbeszéd és a fogyatékos célcsoport megismerése révén lehet jó megoldásokat találni. Így fogunk cselekedni a jövőben is.

Mindig kiemelt jelentőséggel bír, amikor az Országgyűlés fogyatékos személyeket érintő előterjesztést tárgyal. Mint azt már említettem, a siket és a nagyothalló emberek kommunikációjának és kultúrájának alapját a jelnyelv alkotja. Azt gondolom, hogy mindannyiunk közös célja, hogy a siket és nagyothalló emberek az életük minden területén kiteljesedhessenek.

Az előzőekben elmondottakra figyelemmel a kormány elkötelezett a jelnyelv megerősítése iránt. Bármilyen fogyatékosügyet csak akkor tudunk sikerre vinni, ha az közös ügyként, közös akaratként jelenik meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. ((Taps a kormánypártok soraiból.)