karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Varga László (MSZP)

2021-04-30 · 195. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:28 · jegyző

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/15987 Egyes agrártárgyú törvények módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg6 531 karakter · 14 bekezdés · JSON

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi itt ellenzéki oldalon sokszor azzal szoktuk bonyolítani államtitkár úr életét, vagy hogyha az előterjesztő éppen a miniszter úr, akkor a miniszter úr életét, hogy kifejezetten jó dolgokat mondunk a tárca által előkészített és előterjesztett anyagokról, és aztán sokszor van úgy, hogy egyhangú támogatás övezi ezeket az előterjesztéseket. Biztos mondják néha önöknek, hogy dicsérje meg önöket az ellenzék. Remélem, hogy ebből nagy problémájuk ilyen értelemben nincsen, de az biztos, hogy elmondható, hogy a tárca a legjobb vagy a legjobbak közé tartozik az általam egyébként elég rossz teljesítményűnek ítélt kormány értékelése kapcsán.

Valóban, most a héten is rengeteg olyan előterjesztést tárgyaltunk meg, illetve szavaztunk róla, ami szerintem botrány, felháborító. Meg szoktuk hosszan indokolni, hogy miért kell kormányváltás. Kevésszer szokott ennek kapcsán pont az agrártárca neve elhangzani mint az első számú ok, ez nyilván így van, és ez egyébként normális hangvételű vitákat szokott itt eredményezni a Házban, és sokszor konszenzust.

Hát, ez most nem az a helyzet, szeretném mondani és előrebocsátani, és talán azért nem akarok övön aluli lenni vagy hosszasan rugózni ezen a kérdésen, mert korábban azért voltak jó benyomásaim is. Azt kijelenthetjük, hogy ebben a formában mi így nem fogjuk tudni ezt az előterjesztést támogatni. Ennek vannak konkrét okai, ezekből néhányat meg fogok említeni.

Én személyesen azt gondolom, hogy vélhetően az eredeti szándékok miatt ezeket olyan nagyon nem is fogja megváltoztatni a módosító indítványok köre, tehát szerintem mi olyan sokat nem fogunk benyújtani, de kíváncsian várom Magyar Zoltán képviselőtársam indítványait. Ezek sokszor lendítenek az ügyön, tehát remélem, hogy ezek most is ilyenek, és azokat tudjuk támogatni. És ne vessük el azt a lehetőséget, hogy esetleg a tárca is tudja, és akkor mégiscsak valami konszenzusközeli állapot tud teremtődni, bár ebben most szkeptikus vagyok kivételesen, ezt el szeretném mondani.

Azokról a célokról, amik itt elhangzanak kormánypárti megszólalásokban, sokszor beszéltünk itt az elmúlt években, és abszolút, teljesen támogatandó, legitim célok: az öntözött területek nagyságának növeléséről sokat beszéltünk mi magunk is, több százezer hektárral lehetne növelni, de ha csak százezer hektárral nő az öntözött területek száma Magyarországon, szerintem az is egy hatalmas dolog lehetne. Kérdés, hogy mennyire tudja majd szolgálni ez az előterjesztés ezt a célt.

Napelemparkok. Azt hiszem, hogy ilyen típusú ügyekben, zöldügyekben, energiakérdésben, megújulóenergia-ügyben én magam is felszólaltam sokat, de mondjuk, Schmuck Erzsébet is a teremben van, ő is számtalanszor, csak hogy megemlítsem őt is itt az ellenzéki oldalról ebben az ügyben. Nyilván ezek mind-mind fontos ügyek, csak hát 22 törvényt módosít ez a salátatörvény, tehát nyilván amellett, hogy sok jogharmonizációs ügy van, amellett, hogy jó célok vannak, amellett vannak olyan vitatható dolgok benne, vagy szerintem elutasítandó ügyek, amiket azért mégiscsak meg kell most említenem.

Én először említeném itt a kárenyhítési alap brutális díjemelését, tehát ezen átsiklanak a kormánypárti megszólalók, mintha ez ilyen technikai kérdés lenne. Említette Nacsa képviselőtársam, valóban, de annak a mértékéről nem igazán beszélt, csak úgy megemlítette, és nyilván ez a kamara érdeke is ebből a szempontból. Mintegy 50 százalékos díjemelést valósítanak meg ebben, 3000 forint/hektárról 4500 forintra. Azt gondolom, hogy a koronavírus-járvány idején azért ez nem biztos, hogy egy olyan dolog, amit pont ebben az időszakban kéne megtenni. Ezt így, ebben a formában mi nyilván nem tudjuk támogatni.

A termelői szervezetekről is volt szó. Itt utólag legalizálnak egy két éve kiadott miniszteri rendeletet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. AM rendelet alapján az Agrárkamara felhatalmazást kapott szaktanácsadók nyilvántartására, törvényi felhatalmazás nélkül. Ezt kívánják itt évekkel később rendezni, ami érthető, de itt mégiscsak két éve van egy állapot, ami nincs rendben.

Az erdőtörvény módosításával ma erdőnek minősülő területek kerülnek ki a törvény hatálya alól, például vadföld esetén a tulajdonos dönt a besorolásról. Ezt is az asztalra tenném harmadikként.

A földvédelem kapcsán, mondjuk, minimum vitatható vagy többféle nézőpontból is megközelíthető kérdés az, hogy utólag lehet legalizálni engedély nélkül épített létesítményeket, büntetés nélkül. Mondom, ebben a kérdésben is lehet többféle nézőpont, de azt gondolom, a fentebb felsoroltak komolyabban megalapozzák azt, hogy ezúttal nem támogatjuk ezt az előterjesztést.

Az adóhatóság elengedheti a bírságot a helyreállítási eljárásokkal kapcsolatban, amit még meg kell említenem; illetve ‑ hogy fogalmazzak ebben nem bántóan ‑ azért azon el kell gondolkodni, hogy itt az agrárpolitika vezetése direktben hogy alakul, az Agrárkamara és az Agrárminisztérium között mi a valódi feladatmegosztás, hiszen itt a mezőőrök is a kamarához kerülnek, úgyhogy mindenképpen látható a kamara jelentős súlya itt a jogszabályalkotások során.

(12.40)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával kapcsolatban szükséges még itt kiemelnem végezetül, hogy a haszonélvezet megszüntetésével összefüggésben az Alkotmánybíróság 2015-ben, tehát hat éve megállapította a törvény alaptörvény-ellenességét, mivel az Országgyűlés nem alkotta meg a felek közötti elszámolás szükséges szabályait. Ennek az Ab-határozatnak mintegy hat év elteltével tesz csak eleget a kormányoldal, és azt gondolom, elmondható, hogy ezzel súlyos kárt is okozott a kormányoldal. A statisztikák szerint a törölt haszonélvezeti jogok 90 százaléka belföldi jogosultakat érintett.

Összefoglalva tehát elképzelhetőnek tartom, hogy ezek az észrevételek azért orvosolhatók módosító indítványokkal, most azonban kicsit szkeptikusabb vagyok: szerintem mindegyik nem, mert az valójában az önök eredeti céljait is korlátozná itt a törvény kapcsán. Úgyhogy ebben a pillanatban azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk elfogadni, de kíváncsian várjuk annak sokrétű volta miatt, hogy lehet‑e ezen javítani a parlamenti vita hátralévő részében. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Varga László — 2021-04-30, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/195-56.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-195-56,
  title = {Dr. Varga László — 2021-04-30, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/195-56.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}